Szlovákiában is munkába állhatnak az ukrán gyermekorvosok
2023. 03. 21., k – 17:05
Az egészségügyi minisztériumnak sikerült elhárítania az adminisztrációs akadályokat, így ha az ukrán gyermekorvosok megfelelnek az alkalmassági vizsgán, akár már áprilistól is vállalhatnak szakmai gyakorlatot a szlovákiai rendelőkben.
Eduard Heger (Demokraták) ügyvezető miniszterelnök és egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a szlovák egészségügyben uralkodó munkaerőhiánnyal a kormány is tisztában van, éppen ezért igyekeztek leegyszerűsíteni azt az adminisztrációs folyamatot, amelyen az ukrán egészségügyi dolgozóknak át kellett esniük ahhoz, hogy nálunk is végezhessék a hivatásukat. A kormányfő abban bízik, hogy a hiányzó szlovákiai gyermekorvosokat legalább bizonyos mértékben sikerül pótolni a külföldről érkező munkaerővel. Elena Prokopová, az egészségügyi tárca fő gyermekorvosa szerint jelenleg 1100 gyermekorvos tevékenykedik az országban, ami önmagában is nagyon alacsony szám, és ahhoz, hogy ezek a szakemberek ne legyenek túlterheltek, még legalább 250 gyermekorvosra lenne szükség. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az aktívan dolgozó gyermekorvosok mintegy fele közel van hozzá, vagy már át is lépte a nyugdíjkorhatárt.
Kerestük az egészségügyi tárcát azzal kapcsolatban, hogy vannak-e adataik arról, hány ukrán gyermekorvos tartózkodik Szlovákiában, de nem válaszoltak a kérdéseinkre.
Kevesebb papírmunka
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után lapunk is beszámolt arról, hogy az ukrán orvosokra háruló papírmunka akár hónapokig elhúzódhat és számos buktatója lehet, nem is beszélve arról, hogy az egész folyamat rendkívül költséges, a végső összeg akár több ezer euróra is rúghatott.
Az orosz–ukrán háború komoly hatással van a szlovák egészségügy működésére. A Szlovákiában tevékenykedő ukrán egészségügyi dolgozók közül néhányan visszatértek a hazájukba, az ide menekülő orvosok és nővérek közül pedig többen is jelezték, hogy szeretnének elhelyezkedni a kórházakban és rendelőkben. A munkába állásukat eddig hosszadalmas adminisztratív folyamatok nehezítették, viszont az újonnan elfogadott Lex Ukrajna most könnyíthet a helyzetükön.
A szlovák egészségüggyel kapcsolatban már régóta emlegetett probléma az orvosok és a nővérek hiánya. A koronavírus-járvány az elmúlt két évben hatalmas nyomást helyezett mind a fekvő-, mind a járóbeteg-ellátásban tevékenykedő egészségügyi dolgozókra, és a nehézségeket most tetézi az orosz–ukrán háború is.
Mint kiderült, a keleti szomszédunktól viszonylag sok egészségügyi dolgozó vándorolt át Szlovákiába az utóbbi években, az orvoskamara szerint a konfliktus kirobbanása előtt 533 ukrán orvos és 28 ukrán nővér dolgozott az itteni kórházakban és rendelőkben. A háború miatt azonban többen visszautaztak Ukrajnába, hogy ott nyújtsanak segítséget. Hogy pontosan mennyi egészségügyi dolgozóról van szó, arról nehéz információkat találni. A háború kirobbanásakor a Nemzetközi Orvosok Szlovákiai Szövetsége (MALnS) még arról számolt be, hogy legalább 10 egészségügyi dolgozóknak vissza kellett térnie Ukrajnába.
Felkerestük a MALnS-t, és rákérdeztünk, hogy az elmúlt hetekben nőtt-e a számuk, de pontos információkkal nem tudtak szolgálni. Kérdéseinket elküldtük az egészségügyi minisztérium sajtóosztályának is, amely a Szlovák Kórházszövetséghez (ANS) irányította lapunkat. Kerestük Marián Petkót, az ANS elnökét, de e cikk megjelenéséig nem reagált.
Adminisztráció
A háborúnak azonban van egy másik következménye is. A konfliktus kirobbanása óta már több mint 269 ezren menekültek át Szlovákiába, akik közül több mint 52 ezren kérvényezték az ideiglenes menekültstátuszt. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok szinte azonnal elhelyezkedhessenek a szlovák munkaerőpiacon. Alona Kurotová, a MALnS elnöke elmondta, a menekültek között több tíz olyan egészségügyi dolgozó van, aki jelezte, hogy ideiglenesen szeretnének Szlovákiában dolgozni.
Ezidáig nagyjából 50 ezer ukrán menekült kért Szlovákiában ideiglenes menedéket. A legtöbb esetben kisgyermekes anyákról van szó. A túléléshez azonban pénzre és munkára van szükségük. Felmerül a kérdés: ez azt jelenti, hogy kevesebb munkahely áll majd rendelkezésükre a szlovákiai lakosoknak? A szakértők szerint azonban aggodalomra semmi okunk nincs.
Ivana Molnárová, a profesia.sk menedzsere elmondta, hogy vannak olyan munkahelyek, amelyeket érdeklődés hiányában egyébként sem tudnak betölteni szlovák állampolgárokkal.A weboldalon jelenleg 22 ezer szabad munkahely található, amelyből 2,3 ezer foglalható el akár menekültek által is. Molnárová szerint a menekültek legtöbbször gondozói, vendéglátóipari vagy szállodai munkakört keresnek.
Hasonló véleményen van a Munkaadók Országos Szövetsége is (RÚZ). „Jelenleg nagyjából 80 ezer szabad munkahely van az országban, melyeket érdeklődés hiányában nem töltenek be szlovák állampolgárok.” – mondta a szövetség titkára, Martin Hošták. Hozzátette, hogy a menekültek biztosan nem foglalják majd el a szlovák lakosok elől a munkahelyeket, és nem is fog csökkenni a munkabér. „Bizonyos szektorokban már régóta vannak betöltetlen munkahelyek, így egyes pozíciókra azonnal fel tudnak venni új munkásokat.” Az AZZZ munkaadói szakszervezetek szövetsége szerint az egészségügyben, az autó – illetve az elektrotechnikai iparban, valamint a gépész munkakörben van a legtöbb betöltetlen munkapozíció.
A galériában megtekintheti, hogy mit reagált erre a munkaügyi minisztérium.
(pluska)
A megszokott körülmények között azonban csak egy nagyon hosszadalmas adminisztratív folyamat után helyezkedhetnének el a szlovák egészségügyben. Első lépésként szükség van a diplomájuk elismertetésére, amely már önmagában is hetekig húzódhat. A kérvényt az oktatási minisztériumhoz kell benyújtani, és olyan alapvető dokumentumokat kell csatolni, mint a személyi igazolvány vagy a diploma másolata. Viszont azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik nem uniós tagországból jönnek Szlovákiába, ennél több adminisztrációs feladattal kell megbirkózniuk. Például ha a diplomájuk nem angol, német, francia, orosz vagy magyar nyelven van, akkor egy hivatali fordítást is fel kell mutatniuk. Amellett, hogy a végzettséget igazoló okmányt benyújtják, szükség van az egyetemen elvégzett tantárgyaik részletes jellemzésének a felmutatására is, értelemszerűen lefordítva. Továbbá azt is igazolniuk kell, hogy az egyetem által kiadott pecsét és aláírás hitelesnek tekinthető.
Mivel Ukrajna nem uniós tagország, ezért az utóbb felsorolt kötelezettségek a menekülő ukrán egészségügyi dolgozókra is érvényesek. Más kérdés, hogy a háború elől menekülőknek van-e idejük arra, hogy a szükséges dokumentumokat előkeressék és magukkal hozzák.
Nyelvkurzus és vizsgák
A diploma elismertetése ráadásul csak a folyamat első lépése. A második fontos „állomás” a szlovák nyelvvizsga és az azt megelőző nyelvkurzus. Alona Kurotová a lapuknak eljuttatott egy részletes ismertetőt, amelyből kiderül, hogy a nyelvtanfolyam hossza 4 és 6 hónap között mozog. Az egészségügyi dolgozók választhatnak magániskolát, illetve a Comenius Egyetem is kínál egy kurzust, ezt követően pedig abszolválniuk kell a kötelező nyelvvizsgát.
A nyelvvizsga mellett egy szakmai vizsga is vár rájuk, amely szintén szlovákul zajlik. Ennek írásbeli és szóbeli része is van, amelyek keretében a négy alaptantárgyra, valamint az egészségügyi törvényekkel kapcsolatos ismeretekre kérdeznek rá.
A folyamat nemcsak hosszadalmas, hanem anyagilag is megterhelő. A nyelvkurzus ára 2000 euró fölött mozog, emellett pedig a szakmai vizsga is több száz euróba kerül. A dokumentumok hivatali lefordítása szintén pénzbe kerül, így a teljes költségek akár több ezer euróra is rúghatnak.
Lex Ukrajna
A menekültek problémájával az egészségügyi minisztérium is foglalkozik. A parlament ezen a héten elfogadta a Lex Ukrajnaként emlegetett törvénycsomagot, amely komplex módon igyekszik kezelni a kialakult menekültválságot. Ennek a módosító javaslatnak a részeként a tárca kiterjesztette az ideiglenes szakmai gyakorlatot minden egészségügyi szakirányra. A javaslat elfogadása előtt csak az orvosok, a nővérek és a szülészasszisztensek lehettek gyakornokok. További változás, hogy a szakmai gyakorlatot már nemcsak a kórházakban, hanem a rendelőkben is végezhetik.
Kedden megszavazták a parlamenti képviselők az ukrajnai helyzettel kapcsolatos további intézkedésekről szóló törvényt.
A parlament gyorsított eljárás keretében tárgyalt a lex Ukrajna intézkedéscsomagról. Szabályozza a menekültek elhelyezésének támogatását és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, mentességet ad az ukránoknak az útvám megfizetése vagy az autópálya-matrica megvásárlása alól. A törvény az ukrajnai menekültek sürgősségi orvosi ellátására is kiterjed. A jogszabály foglalkozik a menedékkérőkkel, a menekültek foglalkoztatásával és az elszállásukkal.
FIGYELEM: A hírt frissítjük.
Hogy mit jelent ez a gyakorlatban? Az ukrajnai egészségügyi dolgozók számára így jelentősen lerövidült az adminisztrációs folyamat, nem kell átesniük az imént felsorolt vizsgákon és kurzusokon. Ahhoz, hogy elhelyezkedhessenek, elsőként szükség van az ideiglenes menekültstátusz kérvényezésére, amit akár már a határátlépéskor is megtehetnek. Ezt követően jelentkezhetnek a kórházakban vagy rendelőkben. Néhány dokumentumra viszont még így is szükségük lesz, például az egészségügyi végzettséget igazoló dokumentum másolatára. Ahhoz, hogy ideglenesen gyakornokok lehessenek, nem feltétlenül kell megtanulniuk szlovákul, elég az angol nyelv is, viszont olyan szintű nyelvtudásra szükség van, hogy a munkájukat képesek legyenek elvégezni. Erről ideglenesen elegendő egy becsületbeli nyilatkozat is. Szükség lesz továbbá egy feddhetetlenséget igazoló becsületbeli nyilatkozatra, valamint azt is igazolni kell, hogy a kérvény benyújtásakor az adott személyt nem tiltották el az egészségügyi hivatástól (szintén elég a nyilatkozat).
Vannak megkeresések
A gyakornok viszont nem végezhetnek egyedül beavatkozásokat, mindig szükség van egy felügyelő egészségügyi dolgozóra. A rendelők esetében például a felügyelő orvosnak legalább hároméves szakmai tapasztalattal kell rendelkeznie, és legfeljebb csak egyetlen gyakornokért vállalhat felelősséget.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a külföldi orvosoknak egyáltalán nem kell elsajátítaniuk a nyelvet, és hogy nem kell szakmai vizsgát tenniük. Ez az állapot ideiglenes, a szakmai gyakorlat mellett 18 hónapjuk lesz arra, hogy a korábban felvázolt folyamatot lebonyolítsák.
Rákérdeztünk az egészségügyi minisztériumnál, hogy hány ukrán egészségügyi dolgozó jelentkezését regisztrálták. A tárca sajtóosztálya pontos számokkal nem tudott szolgálni, de azt megerősítették, hogy az ukrán dolgozók valóban érdeklődnek.
„A minisztériumhoz ezekben a napokban főként telefonos megkeresések érkeztek, amelyek az Ukrajnából érkező orvosok és egészségügyi dolgozók munka iránti érdeklődésével kapcsolatosak – ezekkel intenzíven foglalkozunk, a kérvényezőkkel folyamatosan kommunikálunk, és ellátjuk őket a szükséges információkkal a kormány által elfogadott Lex Ukrajnáról is”
– közölte lapunkkal a tárca.
Hegerék igyekeztek leegyszerűsíteni a folyamatot, illetve csökkenteni a munkába állással járó magas költségeket. A kormányfő hangsúlyozta, már közvetlenül a háború kirobbanása után is felmerült, hogy az ukrán orvosok nagy segítséget nyújthatnának a szlovák egészségügynek, de a jogi feltételek megteremtése nem volt egyszerű. Az egészségügyi minisztériumban egy külön munkacsoportot hoztak létre erre a célra, de a változtatások kidolgozása így is egy évig húzódott.
Elena Kohútiková, a miniszterelnöknek tanácsadói testületének vezetője kiemelte, a papírmunka leegyszerűsítése azért is volt nehéz feladat, mert a szlovákiai orvosi egyetemeken zajló oktatás felépítése teljesen más, mint az ukrajnai egyetemeken. Ennek az az oka, hogy Szlovákiában érvényesíteni kell az egészségügyi dolgozók oktatására vonatkozó, általános EU-s irányelveket és előírásokat, Ukrajna azonban nem uniós tagország, így nálunk nincs ilyen kötelezettség. Heger hozzátette, az volt a céljuk, hogy ha már az ukrán orvosok átesnek az egész elismertetési folyamaton, akkor olyan dokumentumokat kapjanak kézhez, melyeket nemcsak nálunk, hanem az egész Európai Unióban elismernek.
Alkalmassági vizsga
A folyamat első lépéseként az oktatási minisztériumnak el kell ismernie az ukrán gyermekorvosok diplomájának hitelességét, illetve hogy a jelentkezők teljesítik-e a feltételeket, amelyeket a szlovák egészségügy megkövetel. Ezt követően át kell esniük egy úgynevezett alkalmassági vizsgán, amelyet a szlovákiai orvosi egyetemek képviselőinek segítségével dolgoztak ki. A vizsgára 300 kérdésre állítottak össze, főként olyan témákat érintve, amelyeket az ukrán orvosok nem tanultak az ottani egyetemen. A teszt során aztán 60 kérdést kapnak kézhez, és mindegyik kérdéshez öt válaszlehetőséget csatolnak. Azok a jelentkezők mennek át a vizsgán, akik a teszten legalább 75 százalékot érnek el. Heger megjegyezte, az alkalmassági vizsga kérdései ukrán vagy orosz nyelvűek, tehát a felkészüléskor a nyelvi akadály nem jelent majd problémát az ukrán jelentkezőknek.
Szakosodás
A teszt sikeres elvégzése esetén az ukrán gyermekorvosok jelentkezhetnek az ideiglenes szakmai gyakorlatra a gyermekorvosi rendelőkbe, amelynek a hossza 18 hónap. Ez alatt a szakmai gyakorlatot végző orvos munkáját egy olyan szlovákiai gyermekorvosnak kell felügyelnie, aki legalább három éves szakmai tapasztalattal rendelkezik. Ezt azt időt az ukrán orvosok arra is kihasználhatják, hogy megtanuljanak szlovákul, ebből a célból pedig jelentkezhetnek a Comenius Egyetem Orvosi Karának felkészítőjére. Az ideiglenes szakmai gyakorlat elvégzése után egy újabb, úgynevezett kiegészítő vizsga következik, amely már szlovák nyelven zajlik.
Ha ezt is sikeresen teljesítik, akkor tulajdonképpen olyan státuszba kerülnek, mint a szlovák orvosi egyetemek abszolvensei. Ez azt jelenti, hogy ha már egyedül szeretnének gyermekorvosként dolgozni, akkor szakosodniuk kell, a gyermekorvosi attesztáció hossza pedig Szlovákiában 4 év. Ha azonban a jelentkező igazolni tudja, hogy korábban már dolgozott gyermekorvosként Ukrajnában, akkor legfeljebb két évet elismertethet a szakosodási folyamatban. Az attesztáció szintén egy vizsgával zárul, amelyet követően a jelentkezők már hivatalosan is gyermekorvosnak számítanak Szlovákiában.
Olcsóbb vizsgák
Heger továbbá elmondta, jelentősen csökkentették a vizsgákon való részvétel költségeit, hogy ezzel is segítsék az ukrán gyermekorvosok elhelyezkedését. Az alkalmassági vizsga költsége például 200 euróra rúg, de a kormányfő leszögezte, hogy tárgyalásokat folytattak az UNICEF-fel, és megegyeztek abban, hogy ezt a pénzt a szervezet megtéríti az ukrán jelentkezőnek. Emellett jelentősen csökkentették a kiegészítő vizsga árát is: korábban a jelentkezőnek 1200 eurót kellett fizetniük a részvételért, újonnan azonban már csak 500 euróba fog kerülni.
