„Egy olyan területen vagyunk, amely Kelet-Szlovákia legnagyobb ökológiai terhét jelenti hosszú évtizedek óta. Ezt korábban sajnos valamiért senki sem vette észre, az előző kormány nem fordított rá kellő figyelmet. Örülök, hogy nekünk sikerült időt szakítanunk erre a problémára, hogy a helyi lakosok érdekében végleg megszüntethessük ezt a terhet. Még 2020-ban megbíztuk a belügyminisztert, hogy a környezetvédelmi miniszterrel együttműködve dolgozzanak az itt uralkodó állapot orvoslásán. Létrehoztunk egy úgynevezett mentőcsapatot is, akik segítségével a kimondottan káros PCB-anyagokat speciális konténerekbe helyzetük el. Erre 500 000 eurót különítettünk el. 2021 novemberében megkezdődött a mentési munkálatokat első szakasza, melynek során 150 tonnának megfelelő mérgező anyagot helyeztek el a szakemberek a speciális konténerekbe. A mentés most megkezdődött második fázisának köszönhetően az is jól látható, hogy a mérgező anyagok évtizedek óta a földben vannak. Már a kommunizmus idején is itt raktak le olyan anyagokat, amelyek a gyártásból származó hulladékot tartalmazták. A mentési munkálatok során egyrészt azt figyeljük, hogy milyen anyagok rakódtak itt le, másrészt pedig egyedi intézkedéseket hozunk létre (gátakat, szűrőrendszereket építenek – a szerk. megj.) hogy ezeket az anyagokat felfogjuk. Olyan megoldásokat is előkészítettünk, hogy a szóban forgó anyagokat ne csak itt, hanem szükségszerűen ennek a térségnek más részein is megszüntethessük” – nyilatkozta a terület bejárása után tartott sajtótájékoztatón Eduard Heger megbízott kormányfő. Mint kiderült, a munkálatok első fázisában a kormány által korábban elkülönített félmillió euróból eddig 420 000-et költöttek el, ugyanakkor Heger szerint a cél a méreganyagok végleges eltávolítása és az erőforrások biztosítása, hogy a lakosokat teljes mértékben megvédjék a mérgező szennyeződésektől. „Annyi erőforrást biztosítunk, amennyi szükséges. A helyszínen napokon belül egy szűrőgátat hozunk létre, hogy felfogjuk a szennyezett vizet és elvégezzük a szükséges megfigyeléseket, tehát hogy vannak-e még PCB-anyagok a talajvízben. Készen állunk arra, hogy ezt a segítséget az állam részéről továbbra is biztosítsuk. Az objektumban korábban fellelt és begyűjtött, hordóban tárolt PCB-anyagok biztonságban vannak, egy jól elszigetelt beton épületben tárolják őket. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy meg kell oldani az összes tulajdonjogi problémát, amelyek a szóban forgó területet érintik. A kormány érintett részei teljes mértékben hajlandóak együttműködni annak érdekében, hogy ezt a lehető legrövidebb időn belül megoldjuk. A helyzet előnye az, hogy az épület, ahol elraktároztuk a hordókban fellelt anyagokat, be van zárva, semmi sem szivároghat ki a környezetbe” – tette hozzá Heger. A terepszemlén látottak alapján Roman Mikulec belügyminiszter is megosztotta véleményét a megjelent újságírókkal. Úgy véli, hogy bár az elmúlt három évben a helyszínen történtek alapján sokan úgy vélhetik, szinte semmit sem csináltak, rengetegen hozzájárultak a helyzet orvoslásához. „A felszínen talán nem látszik, de hatalmas erőfeszítésbe kerültek az eddig véghezvitt feladatok” – mondta minden egyéb mellett a miniszter. A sajtótájékoztató végén végezetül Ján Budaj környezetvédelmi miniszter nyilatkozott, aki többek között arról beszélt, hogy a helyzet kapcsán a környező országok vezetőit is megszólították. „A környezetvédelmi minisztérium piaci konzultációt hirdetett, amelyre Hollandiától Csehországon át Szlovákiáig több országból is olyan vállalatokat és szakértőket hívtunk meg, akik részt vesznek ennek a környezeti tehernek a felszámolásában. Ezeken a konzultációkon elsősorban azt nézzük meg, hogy az eltávolítás milyen formában kerül majd megvalósításra. Valójában még nem ismerjük az összes módszert, amelyet alkalmazni fogunk, de a szakértők később azt is meghatározzák, hogy szükség van-e a terület vízelvezetésére, vagy hogy elegendő lesz-e a helyszínen történő másodlagos tisztítás. Rövid távon nemcsak a helyiekkel, hanem a környékbeliekkel is el kell kezdeni egy olyan elemzést, amelynek során a lakosság egészségére gyakorolt hatásokat is fel tudjuk térképezni. Ilyesfajta felmérést ugyanis legutóbb 2000-ben hajtottak végre. Egy tudományos, objektív felmérésre van szükség, mivel az utolsó felmérés óta már eltelt több mint 20 év. Meggyőződésem, hogy már az is segített, hogy a PCB-anyagokat tartalmazó hordókat konténerekbe helyeztük. De a legégetőbb probléma az volt, hogy egy heves esőzés vagy valamilyen sérülés bármelyik pillanatban összedönthette volna azt az épületet, amelyben több tonna PCB-t tartalmazó hulladék volt eltárolva” – mondta Ján Budaj. A szóban forgó területen a szlovák belügyminisztérium válságkezelési osztálya, a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem (STU), a szlovák környezetvédelmi minisztérium és más partnerek égisze alatt zajló több hónapos előkészületeket követően a homonnia tűzoltóság mentőbrigádja még múlt év októberében megkezdte a hírhedt Chemko Strážke vegyszergyár mögötti szennyezet erdőterület ásatását. Az őrmezői Chemko üzemben 1959 és 1984 között termeltek. A gyár káros öröksége 250 ezer ember egészségét veszélyezteti, a környezetszennyezés pedig egészen a Zemplínska Šírava víztárolóig terjedt. A Chemko Strážske termelési mennyisége a szocializmus éveiben 21 ezer tonna PCB-anyag volt. A becslések szerint ennek nagy része a Chemko lefolyóin keresztül került a környezetbe, a Laborc folyó közvetítésével egész a közelben található Széles-tóig (Zemplínska Šírava) Szakmai körökben Kelet-Szlovákia ezzel vált ismertté, ugyanis PCB-koncentrációja, valamint a veszélyeztetett emberek száma szempontjából megelőzi a világ legszennyezettebb tájait is, beleértve Feröert, Grönlandot, az egyesült államokbeli Alabamát vagy Kanadát.