A mintegy két órás beszédében Rau, utalva az ukrajnai háborúra, kiemelte: a júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jóvá kell hagyni a szövetséges erők új modelljét, amely a NATO területének védelmét biztosítaná az agresszió első napjától.

„Sem az észak-atlanti szövetség, sem egyes tagállamai nem érezhetik úgy, hogy a NATO-Oroszország Alapokmány korlátozza őket a fegyveres erők telepítéséről hozott döntésekben”, Oroszország ugyanis felrúgta a dokumentumban foglalt legfontosabb vállalásait – hangsúlyozta Rau.

Bejelentette: Lengyelország támogatni fogja az alapokmány felmondására irányuló javaslatokat. Amennyiben Oroszország „visszatér a nemzetközi jog betartásához, úgyis új megállapodásra lesz szükségünk” – tette hozzá.

Rau az európai biztonság egyik alappillérének a lengyel-amerikai szövetséget nevezte, azzal érvelve, hogy a kapcsolat nemcsak a stratégiai érdekközösségen, hanem a nemzetközi politika hasonló értékelésén, a demokratikus törekvéseken és a szabadság szeretetén alapszik.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió bebizonyította, hogy az Egyesült Államok „aktív közreműködése nélkül” veszélyben lenne az európai nemzetek szabadsága – fogalmazott.

Bejelentette: a varsói kormány „rendszerszintű, tartós amerikai katonai jelenlétre” fog törekedni Lengyelország területén. „Ez szerintünk elősegíti az Egyesült Államok globális hitelességét a szabad világ vezetője, a globális, stratégiai elrettentés biztosítéka szerepében” – tette hozzá Rau.

Lengyelországban jelenleg mintegy 10 ezer amerikai katona állomásozik állandó rotációban. Márciusban Poznanban megalakult az első állandó amerikai helyőrség.

A lengyel diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Kínának „rendkívüli felelőssége” van a világbéke fenntartásában, és reményét fejezte ki, hogy Peking „aktívabban reagál, amikor Oroszország lerombolja ezt a békét”.

Jelezte továbbá: Varsó folytatja erőfeszítéseit Oroszország további elszigetelésére a nemzetközi fórumokon, „amíg Moszkva be nem fejezi agresszióját”.

Az Európai Unió kérdésköréről szólva, Rau rámutatott: Európa nagyrészt kis és közepes méretű országokból áll, amelyek céljai „ugyanolyan fontosak, mint a legnagyobb demográfiai, gazdasági és politikai potenciállal rendelkező országoké”.

Lengyelország ezért európai politikájában az EU összes tagjának konszenzusán alapuló modus operandira törekszik és fog törekedni, nem ismeri el az Európán belüli „tandemek”, valamint egyéb csoportosulások megállapodásain, illetve „a leghatalmasabb tagállam diktátumán” alapuló döntéshozatalt – jelentette ki Rau.

Varsó célja, hogy az EU szervei „nemkívánatos aktivizmusuk révén ne ássák alá a tagállamok sokszínűségét, és – elsősorban – alkotmányos identitásukat” – hangsúlyozta a lengyel diplomácia vezetője.

A regionális együttműködésről beszélve, Rau a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek formátuma mellett a visegrádi csoportot (V4) említette, amely a térségbeli együttműködés legrégebbi fóruma.

A V4 „továbbra is megmarad a lengyel külpolitika eszköztárában” – fogalmazott, hozzátéve: Varsó arra számít, hogy „a jövőben újból lehetségessé válik a V4 potenciáljának teljes kiaknázása”.

Fájdalmát fejezte ki, hogy Lengyelország és Magyaroroszág „teljesen másképp tekint az ukrajnai orosz agresszióra”, ennek okaira és befejezésének kívánatos forgatókönyvére. Ez az eltérés Lengyelország és egész Európa „életérdekeit érinti”, Varsó ezért próbálja meggyőzni magyar partnereit, hogy „új módon tekintsenek az Oroszország felől érkező fenyegetésre”, annak érdekében, hogy „teljességgel kihasználhassuk kapcsolataink lehetőségeit, és elmélyíthessük őket” – jelentette ki a lengyel külügyminiszter.