„A szlovákiai áruk és szolgáltatások árának az éves növekedési üteme márciusban 14,8%-ra lassult, ami az elmúlt hat hónap legalacsonyabb inflációs rátája” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. A szlovákiai infláció így továbbra is a legalacsonyabb a visegrádi országok közül. „A legnagyobb éves árugrást, több mint 25 százalékosat, ezúttal is Magyarországon mérték, míg Lengyelországban ez 16, Csehországban pedig 15 százalék volt” – tette hozzá Marek Gábriš, a ČSOB vezető közgazdásza.

Csúcson az élelmiszerárak

Morháčová szerint az inflációhoz ezúttal is az élelmiszerárak és a lakhatási költségek növekedése járult hozzá a legnagyobb mértékben, e két tétel együttesen a háztartások kiadásainak közel a felét teszi ki. Az élelmiszerárak már harmadik éve folyamatosan nőnek, a Statisztikai Hivatal ezek esetében csak az elmúlt egy évben 29 százalékos drágulást mért. A vizsgált kilenc élelmiszercsoportból hétben több mint a negyedével nőttek az árak. A húsfélék ára 30,5, a kenyéré 27,2, a tejtermékeké és tojásé 35,7, a zöldségeké 32, az étolajoké 28, a cukoré és édességeké pedig 30,3 százalékkal emelkedett. „Több oka is van annak, hogy az élelmiszerek látványos ütemben drágulnak, a termelők az egyik fő okként azonban a magasabb energiaárakat említik, amelyek továbbra is megkeserítik az életüket, és amelyeket kénytelenek beépíteni az áraikba” – figyelmeztet Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Növekvő rezsiköltségek

A lakhatási költségek az egy évvel korábbiakhoz képest márciusban 13,6 százalékkal nőttek. Tovább drágultak azonban a fogorvosok, a gyógyfürdők és a kórházak szolgáltatásai, a gyógyszerek, a postai szolgáltatások, az újságok, a könyvek, az éttermek, a szállodák, és többe kerül az oktatás is.

„Sokat nyom a latba azonban, hogy az üzemanyagok ára több mint 7 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól”

– tette hozzá Morháčová.

A háztartások típusait figyelembe véve, továbbra sincs nagy változás, az infláció márciusban is a nyugdíjas háztartásokat sújtotta a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árindex az alkalmazotti háztartások esetében 14,7, az alacsony jövedelmű háztartások esetében 15,7, a nyugdíjas háztartások esetében pedig 15,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Mire számíthatunk?

„Fel kell készülnünk arra, hogy néhány hónapig még egész biztosan magas, kétszámjegyű infláció várható, és csak fokozatosan esik vissza 10 százalék alá. Jelenleg úgy becsüljük, hogy az átlagos infláció az idei év egészére enyhén 10% felett lesz, vagyis a 2% körüli euróövezeti inflációs célról továbbra is csak álmodozhatunk” – véli Sadovská. Hasonló véleményen van Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője is, aki az idei év egészére 12 százalékos inflációt jósol, ami enyhe csökkenés a tavalyi 12,8 százalékkal szemben. „Jelentősebb változásra leghamarabb az év második felében számíthatunk, a nyersanyagpiacokon (különösen az energia- és élelmiszerpiacokon) ugyanis akkorra fokozatosan enyhülhet a nyomás, ami fokozatosan átgyűrűzik a fogyasztói árakba is. A munkáltatóknak ugyanakkor az elkövetkező időszakban egyre több fejfájást okozhatnak a felfelé araszoló bérköltségek, a növekvő árak miatt ugyanis az alkalmazottak nagyobb béremelést követelnek majd, hogy legalább részben ellensúlyozzák az emelkedő árakat. A bérköltségek növekedése azonban lassítja az infláció ütemének a csökkenését” – figyelmeztet Horňák.