Pár hónappal az előre hozott választás előtt terítékre került a büntető törvénykönyv sokat vitatott reformja. A jogszabálytervezet előkészítésén 2021-ben még Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter kezdett el aktívan dolgozni, a liberálisok távozása után a kormányból Viliam Karas megbízott tárcavezető terjesztette a kormány, később pedig a parlament elé a dokumentumot. A tárcaközi egyeztetésre először 2021 decemberében került az anyag, tekintettel a lényeges változtatásokra azonban úgy ítélték meg, újabb körre van szükség, így 2022-ben ismét véleményezésre bocsátották. A javaslat több mint 440 módosítást tartalmaz, a reform fő gondolata pedig két elv köré épül: az egyik a helyreállítás, a másik pedig a visszaeső bűnözők számának csökkentése. A jogszabály fókuszában tehát a helyreállító igazságszolgáltatás áll, bizonyos esetekben előnyben részesítené az alternatív büntetések kiszabását, valamint harmonizálná a büntetési arányokat is.

Helyreállítás

Karas megismételte, a fő hangsúlyt a resztoratív igazságszolgáltatásra fektették, az igazságügyi minisztérium korábban közleményében az Alkotmánybíróság döntését idézve kiemelte: „Az elítélt nem a társadalom ellensége”. A szaktárca állásfoglalásában emlékeztetett, a börtönbüntetés a társadalom számára a legköltségesebb opció. „A törvénytervezet további fontos célkitűzése, hogy kiemelje a resztoratív megközelítés fontosságát a büntetőeljárásokban – figyelembe véve az elkövető hozzáállását, aki vállalta a felelősséget az elkövetett bűncselekményért, és a sértettel együtt közös megállapodásra jut az okozott kár eltávolításáról, ami a börtönbüntetésből való korábbi feltételes szabadulás lehetőségét jelenti, és hozzájárul az elkövető sikeresebb társadalmi visszailleszkedéséhez” – érvelnek a javaslat beterjesztői az indoklásában.

A büntető törvénykönyv módosítása bevezetné az úgynevezett rövid távú szabadságvesztés intézményét is. A szaktárca emlékeztet, 2022-ben a közlekedési rendőrök több mint 10 ezer ittas sofőrt kapcsoltak le, akik közül 4500 személy véralkoholszintje meghaladta az egy ezreléket. A minisztérium szigorítana az ittas vezetés büntetésén is – a tervezet bevezeti a „súlyos ittasság állapotát” 2 ezrelék felett, amiért szigorú eltiltás vagy szabadságvesztés jár.

Arányos büntetés

A drogpolitika reformja szintén nem marad el – a kitűzött cél a felhasználók és a kábítószer-kereskedők közötti különbségtétel. A személyes használatra szánt kis mennyiségű kábítószer esetében az ügyet szabálysértési eljárásában lehet kezelni. Ha valakit kis mennyiségű kábítószerrel kapnak el, nemcsak büntetést rónak ki rá, hanem segítséget is nyújtanak a leszokáshoz. A javaslat beterjesztői hangsúlyozták, a reform választ ad a kábítószer-bűncselekményekkel kapcsolatos büntetések alkalmazása során régóta fennálló problémákra – többek között arra, hogy a kábítószer-fogyasztókra aránytalanul magas börtönbüntetéseket szabnak ki. Hozzátették, a törvény különbséget tesz a kábítószer-birtoklás és a kábítószer-előállítás, illetve kereskedelem között annak érdekében, hogy a használók büntetését megkülönböztessék az előállítókétól. Az új szabályok értelmében külön szabályoznák a tudatmódosító szereket és pszicho-trop anyagokat tartalmazó növények és gombák termesztésének bűncselekményét. Emellett újrafogalmazzák a kábítószer-bűncselekmények elkövetésének mértékét meghatározó mechanizmust és objektívebb, illetve pontosabb módszert vezetnek be.

A reform keretén belül 2006 óta először a kárküszöböket az inflációhoz igazítják, a kisebb károk esetében a küszöbérték 266 euróról 500 euróra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az apróbb ügyek – 500 euró okozott kárig – az ultima racio elve értelmében szabálysértési eljárás keretében lehet kezelni.

Riogatás

A szélsőséges parlamenti képviselők azt kifogásolták a parlamentben, hogy a kárérték emelkedésének következtében szinte büntetlenül ki lehet majd rabolni a nyugdíjasokat. A minisztérium a TASR hírügynökségnek küldött állásfoglalásában leszögezi, az ĽSNS politikusainak érvelése félrevezeti a lakosságot. A sajtóosztály kiemeli, a küszöbérték emelkedése csak a lopás legegyszerűbb formáját érinti – példaként szerepel a bolt polcáról fizetés nélkül elemelt áru. „Ha valaki akár csak néhány eurót is ellop egy nyugdíjas táskájából, vagy betör a lakásába, esetleg erőszakot alkalmaz, a büntetési tételek ezekben az esetekben nem változnak. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy az idős ember a büntető törvénykönyv szerint védett személy, így súlyosabb cselekmények esetén az elkövető lopásért 2 és 8 év közötti, betöréses rablásért pedig 4 évtől 10 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat” – figyelmeztet a szaktárca. Rastislav Schlosár (ĽSNS) érvelését a parlamenti vitában egyébként Juraj Šeliga (Demokraták) és Mária Kolíková egyaránt cáfolta.

Esély a fiataloknak

A minisztérium a drogpolitika kérdésében is tiszta vizet önt a pohárba, mondván: Viliam Karas határozottan ellenzi a könnyűdrog legalizálását, ugyanakkor meggyőződése, hogy helyes különbséget tenni azok között, akik kábítószerrel kereskednek és hasznot húznak belőle, illetve azok között, akik nagy valószínűséggel áldozatok és segítségre szorulnak. „Ha egy fiatalt csak azért fosztunk meg a szabadságától, mert kétszer rágyújtott egy jointra, akkor az eredmény az lesz, hogy az állam tönkreteszi az életét” – érvel a szaktárca azzal kiegészítve, a börtönkörnyezetben eltöltött idő miatt nagyobb a kockázata annak, hogy a fiatal visszaesik vagy még súlyosabb bűncselekményeket követ el. A „kábítószer-dilemma” kapcsán egy diák példáját említik, akit ismételten elkapnak pár szál füves cigarettával. Megjegyzik, az egyik megoldás az, hogy rács mögé küldik, ahol visszaesőt nevelnek belőle és több tízezer eurót költenek a büntetésére. „A másik lehetőség, hogy alternatív büntetésekkel, kiszabott korlátozásokkal vagy próbaidő alatti felügyelettel megfelelően éreztetjük vele a törvény szigorát, és figyelemmel kísérjük a megjavulását” – közölte a hírügynökséggel a tárca.

Kolíková a vita során kijelentette, hibának tartja, hogy Karas beterjesztette a büntető törvénykönyv reformját. Úgy véli, a miniszternek egyértelmű támogatást kell élveznie, ha egy ilyen fontos törvényjavaslattal érkezik a törvényhozók elé. Emlékeztetett, a koalíció decemberben elveszítette a többségét a parlamentben, így egyetlen javaslat elfogadása sem borítékolható. „A kábítószer-bűnözési politika igazságtalan és rosszul van beállítva a büntetőtörvényben, nem tesz különbséget a kábítószer-kereskedő és a felhasználó között” – jelentette ki arra utalva, üdvözli Karas igyekezetét e terén, ám szerinte jóval ambiciózusabb törvényt kellett volna alkotni. A második olvasatban módosító javaslatot nyújt be, hogy a jogszabályba bekerüljön a retroaktivitás is – az alacsonyabb büntetések azokra is vonatkozzanak, akiket nemrégiben drákói büntetéssel sújtottak.