Távozik hát az áskálódás, bajkeverés, bosszúállás fekete öves bajnokának, Igor Matovičnak politikai terméke, aki jóindulatú, ám gyenge kezű volt. Hiába, aki minden körülmények között jó akar lenni, az egészen bizonyosan veszít olyanok társaságában, akik nem jók – írta a reneszánsz korában Niccolo Machiavelli, aki a politika világát jobban ismerte és értette a búcsúzó kormányfőnél. Zuzana Čaputová államfő, aki szombaton még a brit királyi koronázás emelkedett légkörét élvezhette, másnap már a szlovák politikai posványba csobbant vissza. Igaz, felkészülten, hiszen közölte: a jövő hét folyamán kinevezi Szlovákia első szakértői kormányát, amelyik az ország viharvert hajóját a szeptember végi előre hozott választásig elnavigálja. Egyelőre csak a leendő hajóskapitány nevét ismerjük, aki nem más, mint Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke.

A komáromi születésű 46 éves, matematikai és menedzseri végzettségű leendő miniszterelnök úgy fogalmazott magáról, hogy sokoldalú közgazdász szeretne lenni, aki egyszerre épít, gyógyít és tolmácsol. Ódor közgazdasági múltja kifogástalan, a Pénzügypolitikai Intézet, a Költségvetési Tanács, az Értéket a Pénzért szakcsoport egyik társalapítója, Iveta Radičová kormányfő és Ivan Mikloš pénzügyminiszter tanácsadói posztját is betöltötte, emellett egyetemi oktató. Most valamennyi, imént felsorolt tudására szükség lesz e nehéz hónapokban. A kiforrott matematikai ismereteire, hogy számításai bejöjjenek, menedzseri tudására, hogy kamikaze kormányát a garantált politikai ellenszélben összetartsa. Emellett átlapozhatja tavaly megjelent sikerkönyvét, A zsenialitás gyorstanfolyamát, mert alig öt hónapja lesz a tüneti bajok kezelésére, miközben a parlament jóindulatára se számíthat. Pedig, Boris Kollár parlamenti elnök szép szavait kölcsönvéve, ahhoz is egy hónap kell, míg az új főhivatalnokok megtalálják a minisztériumok labirintusában, hogy hol van az iktató, és hol van az illemhely…

A kabinet minden egyes, politikai ambíciók nélküli tagja óriási személyes áldozatot hoz, miközben a lealjasodó politikusok céltáblájává válik. A Facebookon újra gagyi posztokat ömlesztő Matovič természetesen máris a „progresszívek” előretöréséről beszél – ez szeptember végéig gyakran használt szitokszóvá válik. A súlyos önimádatban szenvedő Egyszerű Ember arra persze nem gondol, éppenséggel főleg miatta került Szlovákia a mostani áldatlan helyzetbe. Napjaink legnagyobb politikai dilettánsa egy kétharmados parlamenti többséggel bíró kormány élére állhatott, azonban fejéről elfelejtette levenni a csörgősipkát. Ezzel nemcsak az országot lökte mély politikai örvénybe, hanem óhatalanul hozzájárult Robert Fico ismételt felemelkedéséhez, aki nem is leplezi hataloméhségét és bosszúvágyát. Az iránytűjét vesztett Smer elnöke orbáni kottából játszik, Szlovákiát az orosz medve karmai közé lökné, egyben veszélybe sodorná a sajtószabadságot, szétzúzná az igazságszolgáltatást, berekesztené a társadalom lassú öntisztulási folyamatát, és természetesen a nagyüzemi módra felpörgetett korrupció újra életünk szerves részévé válna.

Nos, ilyen martalócok áskálódása közepette (hozzájuk képest a sunyi Peter Pellegrini biztosra vehető bírálata kész felüdülés), érdemi parlamenti támogatás nélkül kell a szakértői kormánynak levezényelni a folyamatban lévő ügyeket, biztosítani az uniós források lehívását, valamelyest csillapítani a belpolitika hullámverését. Emellett elő kell készíteni a 2024-es állami költségvetést is, ami önmagában méretes feladat, ugyanis az életbe lépett adósságfék értelmében jövőre kiegyensúlyozott büdzsét kell asztalra tenni, ami Szlovákia eddigi, 30 éves történetében egyszer sem sikerült. Ha csak ez utóbbi sikerül, ha csak megvillantják, lehet másként is országot vezetni, emellett Ódor csiszolt szlovák nyelvtudását bevetve néhány szellemes megjegyzésével élét veszi a legostobább támadásoknak, akkor már pozitív hozadékkal zárhat az önfeláldozó szakértői kormány.