Válófélben vagyunk, és szeretnénk megosztani a házasság alatt szerzett vagyonunkat. Lehetséges ez a válás előtt is, vagy meg kell várnunk a bíróság válóperi döntését? A közös vagyon megosztásáról is csak a bíróság dönthet, vagy megegyezhetünk bíróságon kívül is? Milyen szempontokat vesz figyelembe vagyonelosztásnál a bíróság? Figyelembe lehet venni, hogy a közös családi házat részben abból a pénzből vettük, amely az én lánykori garzonlakásom eladásából származott? Ki fogja törleszteni a házra felvett nagy adósságot?  –  kérdezi olvasónk.   

A házasság megkötésével a házastársak között házastársi vagyonközösség – a házastársak osztatlan közös tulajdona keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a házastársak közös tulajdona lesz mindaz, amit a házasság ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. A főszabály alól azonban vannak kivételek. A házastársak osztatlan közös tulajdonába nem tartozik az a vagyon, amit a házastárs még a házasságkötés előtt, öröklés vagy restitúció útján szerzett vagy ajándékba kapott, és a házastárs külön vagyonába tartoznak a személyes használatra szolgáló kisebb értékű vagyontárgyak is (pl. nem kiemelkedően magas értékű ékszer, telefon stb.).

A házastársak osztatlan közös tulajdona általában a házasság megszűnésével ér véget, leggyakrabban válással vagy a házasfél elhalálozásával. Ám a bíróság indítvány alapján is megszüntetheti a házastársak osztatlan közös tulajdonát akkor, ha az egyik házastárs vállalkozó lett. A házastársak megegyezhetnek a törvényben meghatározott osztatlan közös tulajdon terjedelmének növeléséről, esetleg szűkítéséről is. Ezen lehetőségek értelme, hogy megvédjék a vállalkozás kockázatától a másik, nem vállalkozó házastársat.      

Amíg az olvasónk válásáról szóló bírói döntés nem lesz jogerős, addig ugyan előkészíthetik a házastársi közös vagyon megosztásáról szóló megegyezést, de érvényes egyezség csak azután köthető, hogy a válóperi végzés jogerőre emelkedik. A házastársi közös vagyon megosztásáról nem kell, hogy a bíróság döntsön, sőt, még jóvá sem kell hagynia a bíróságon kívül megkötött egyezséget. A bíróságon kívüli egyezséggel pénzt, időt, energiát spórolnak meg a volt házastársak, de ha ingatlan is képezi a közös vagyont, írásban kell megkötni, és a katasztrális hivatalban is be kell táblázni, ezért jó, ha az egyezséget szakember, pl. ügyvéd írja.

Amennyiben a volt házastársak nem tudnak megegyezni a közös vagyon megosztásáról, a bíróság a közös vagyont elvileg egyenlő részben osztja szét a felek között. Nem veszi figyelembe azt, hogy a volt férj és feleség jövedelme között akár jelentős különbségek is voltak. A befektetett különvagyon (pl. olvasónk házasság előtt szerzett garzonlakása) értékét az osztatlan közös vagyon megosztásánál a befektető javára figyelembe veszik. A házasságban nemcsak a jövedelem közös, hanem az adósságok is. Vannak azonban adósságok, amelyek nem tartoznak a közösbe. Ilyenek pl. a házasság előtt keletkezett vagy az örökölt adósságok stb.

Ha a volt házasok a házasság megszűnése után 3 évig nem egyeznek meg az osztatlan közös tulajdon megosztásáról, és a bírósághoz sem fordulnak indítvánnyal, az ingóságok (pl. berendezés, autó) annak a volt házastársnak a tulajdonába kerülnek, aki ezeket használta. Az ingatlanok viszont ún. osztott tulajdonba kerülnek át, ami által a jövőben mindkét társtulajdonos része egyenlő lesz, tehát a lehetséges befektetéseket ilyen esetekben a törvény már nem veszi figyelembe