A gyerekekkel együtt? Mire érdemes figyelni, ha nyaralni indulunk
2023. 06. 14., sze – 10:44
Mindenkinek jár a vakáció, a kikapcsolódás. Ha már megvan, hogy hová megyünk, mielőtt útnak indul a család, azért van még néhány elintéznivaló. Segítünk, hogy mire kell figyelni, mit csomagoljunk, mit szerezzünk be a nyaralás előtt. Mert hát a gyerekekkel való utazás sokkal több szervezést és pakolást igényel.
Okmányok
Ellenőrizzük, hogy az irataink érvényesek-e, nem fognak-e hamarosan lejárni. A kicsiknek szükségük lesz útlevélre. Ha egzotikus országba megyünk, oltási igazolványra, vízumra is szükségünk lehet. Ha autóval utazunk, akkor az autóhoz tartozó papírokat is ellenőrizzük. Mindenképpen kössünk utazási biztosítást, és az erről szóló igazolást is csomagoljuk be!
Mit pakoljunk?
Ne pakoljunk túl sokat. A rengeteg csomag csak bonyolítja az utazást, és nagyobb eséllyel hagyunk el valamit. Ruhákból kényelmeset, méretben megfelelőeket rakjunk be a gyerekeknek. Ne felejtsük el, hogy meleg ruha mindenhova kell, még a trópusokra is, szóval zárt cipő, egy-két pulóver is kerüljön a bőröndbe. Nem kell viszont elvinni minden játékot, és a sokadik plüssállatot sem. Legyen ott a 2-3 kedvenc, ne féljünk attól, hogy nem tudja majd lefoglalni magát a kicsi. Érdemes külön táskába csomagolnunk a gyerekünknek, mert így érezheti, tudatosíthatja a csomag súlyát, ezáltal azt is, hogy bizony nem lehet mindent elhozni. Egy kis hátizsákba pedig belepakolhatja a kedvenceit, és hordozhatja magával. Ha strandolni is fogunk, ne felejtsünk el ehhez szükséges dolgokat, és gumiszandált is vinni (ezzel megakadályozhatjuk az éles kövek, kagylók és a tengeri sünök okozta baleseteket). Tényleg ne vigyünk túl sok dolgot, a rengeteg csomag egyébként is inkább a szülők megnyugtatását szolgálja, a kicsinek sokkal inkább a mikrokörnyezet számít.
Biztonsági óvintézkedések
Ha már nagyobbacska gyerekkel indulunk útnak, a kirándulás előtt ültessük le, és magyarázzuk el neki, hogy ahová megyünk, ott valószínűleg nagy lesz a forgalom és a hangzavar, mi pedig nem szeretnénk, ha elveszne. Értessük meg, hogy minden körülmények között velünk kell maradnia, nem bámészkodhat el, és csak akkor léphet le a járdáról, akkor szállhat ki a kocsiból, buszból, vonatból, ha megengedjük neki. Mondjuk el, hogy mi a teendő, ha mégis elveszne. Így mire a célpontba érünk, tudja a gyerek, hogy mit szabad és mit nem. Vész esetére a legkisebbeknek érdemes a zsebükbe tenni egy cetlit az elérhetőségünkkel. A szülők, utastársak pedig mindenképpen beszéljék meg egymás közt, hogy ki mikor vigyáz a kicsikre, és hogy ki milyen programokat szeretne élvezni. Nem árt tudni, hogy egy adott pillanatban ki az, aki elengedheti magát, és ki az, akinek a gyerkőcöket kell figyelnie.
Ami az egészséget illeti: nézzük meg, hogy a célországban előforduló betegségek közül melyek fenyegethetik gyermekünket, milyen ott az általános orvosi ellátás. Vannak országok, ahová külön oltások is kellenek, például a hepatitis A és B, valamint a tífusz elleni oltás minden egzotikus országba utazás előtt ajánlott. A picik mindent megfognak, a szájukba vesznek és megnyalnak, eközben számtalan kórokozó kerül a szervezetükbe. Esetükben a hasmenés, hányás okozta kiszáradás elég veszélyes lehet. Mindenképpen előzzük meg ezt az állapotot fokozott folyadékpótlással, ha pedig súlyos folyadékvesztésre gyanakszunk, azonnal forduljunk orvoshoz! Utazás előtt ajánlott felkeresni a gyermekorvost, aki még időben elkezdheti a szükséges oltások beadását, hasznos tanácsokat adhat az utazással kapcsolatban, és felírhat néhány gyógyszert, amire esetleg szükségünk lehet.
Mit csináljunk?
Alapos előre tájékozódás nélkül nagy hiba bárhova útra kelni, de azért túltervezni, -aggódni sem kell a dolgot. A családi nyaraláson a szülőknek nemcsak a saját igényeikkel kell foglalkozniuk, hanem azzal is, hogy a gyermekeiket boldoggá tegyék. A gyerekeket gyakran nem érdeklik az országgal, várossal, a történelemmel kapcsolatos tények, és más módon kell őket foglalkoztatni. Általában nagyon aktívak, nagy a mozgásigényük, ezért fontos, hogy olyan tevékenységeket találjunk számukra, ahol mindezt kiélhetik.
Sétáljunk sokat, béreljünk biciklit, ússzunk a tengerben. Útközben megállhatunk, és megfigyelhetünk állatokat, de akár meglátogathatunk egy állatkertet vagy egy helyi parkot, ahol találkozhatunk vadon élő állatokkal.
Fontos, hogy ne csak a tervezett tevékenységekre korlátozzuk a gyerekek programját. Kérdezzük meg tőlük, mit szeretnének csinálni, így biztosak lehetünk benne, hogy olyan programot tervezünk, amely a gyerekek érdeklődését is felkelti. Jó, ha kicsit készülünk a környék történetéből, látnivalóiból, így, ha valamelyik gyerkőc holtponthoz érne, tudunk neki mesélni, amivel eltereljük a figyelmét a fáradtságáról.
A különböző média platformok napjainkban hatalmas befolyással vannak az utazásra, a turizmusra. Egy-egy tökéletesnek tetsző fotó ezrével csábítja a látogatókat. Az online világ lehetővé teszi, hogy könnyen felfedezzünk és megcsodáljuk a világ lenyűgöző látványosságait, inspirálódjunk új úti célok felé, megosszuk utazási élményeinket a követőinkkel. Megesik azonban, hogy csalódnunk kell…
Csalódásunk legtöbbször csak az utazás során ér el bennünket. Megtörténhet, hogy nem minden látványosság lesz olyan tökéletes és álomszerű. Utazásunk során fel kell készülnünk a turisztikai helyszínek zsúfoltságára, a hosszú sorokra, hogy nem minden arany (esetünkben kép), ami fénylik.
Az amerikai nyaralók 89%-a mindig szemrevételezi a közösségi médiát utazása során.
Az utazók több mint fele (55%) naponta közel 120 percet tölt a közösségi médiában.
Az utazók 52%-a általában azután döntött egy adott úti cél meglátogatása mellett, hogy a közösségi médiában látta a barátok, a családtagok képeit és videóit.
Minden héten több mint 1 millió utazással kapcsolatos hashtagre keresnek rá az Instagramon.
A közösségi média nagy hatással van ránk, még abban is képes befolyásolni minket, hogy hová utazzunk legközelebb. De nem minden arany (esetünkben kép), ami fénylik.
A The Telegraph utazási rovata 2017-ben egy új és meglehetősen izgalmas szolgáltatásról számolt be, melyet a Maldív-szigetekre, azon belül a Rangali szigetére érkezők vehettek igénybe. Az egyik ötcsillagos szálloda kínálatában megjelent egy úgynevezett „Instagram-inas” elnevezésű szolgáltatás, mely a szálloda ígérete szerint segít a vendégeknek megtalálni és megörökíteni a legfotogénebb és leginkább Instagram-kompatibilis helyszíneket és persze nem mindennapi pillanatokat a szigeten.
Mindeközben idehaza több turisztikával, utazással és úgy nagy általánosságban vendéglátással foglalkozó vállalkozás még mindig alulértékeli az Instagramot mint potenciális hirdetési felületet, nem fektet elegendő időt és energiát abba, hogy ott is kommunikálja az üzeneteit a célközönsége felé, holott (lásd a Maldív-szigetek példáját) bevett gyakorlatok igazolják, mennyire befolyásolja utazási döntéseinket, hogy Instagram-kompatibilis-e az adott úti cél.
Miért pont az Instagram?
Az Instagram alkalmazást még 2010-ben indította útjára Kevin Systrom és Mike Krieger. Maga az elnevezés az instant camera és a telegram szavak összevonásából született, utalva arra, hogy a mobileszközzel készített digitális fotók az applikáció segítségével azonnal közzétehetők, üzenetként elküldhetők vagy megoszthatók. Az alkalmazás mottója szerint:
egy fénykép többet mond ezer szónál
– és néha valóban. A lenyűgöző, szakadék szélén egyensúlyozástól, a legegzotikusabb konyhát felvonultató fotókon át a csodás színekben gazdag tengerpartos képekig, egyrészt könnyen kedvet kaphatunk egy újabb utazáshoz, másrészt leendő úti célunkról is könnyen tájékozódhatunk.
Vékony határvonal húzódik azonban a valóság és a valóságnak hitt (vagy beállított) képek között. Maguk az Instagram-felhasználók fotói is nagyrészt három fő típus – az alkalmi, a professzionális és a megtervezett képek – valamelyikébe sorolhatók.
Míg az alkalmi fotók célja egy-egy esemény, élmény gyors rögzítése és megosztása ismerőseinkkel, a professzionális és a megtervezett képek az úgynevezett versengő fotográfia fogalmával írhatóak le leginkább. E képek nyilvánvaló törekvése a kedvelések és követők számának gyarapítása, egyfajta népszerűség elérése. Esztétikai sajátosságuk egyfajta szuper realizmus. Eltúlzott kompozíciók, színek és részletek jellemzik őket. A cél az, hogy az adott kép minél több felhasználóhoz eljusson, minél több ember figyelmét megragadja – ezzel több potenciális fogyasztót bevonzva. A professzionális felhasználók által előállított médiatartalmak marketingcélú felhasználása tehát épp úgy az alkalmazás szerves részét képezi, mint pár sebtében ellőtt selfie (olyan fénykép, amit készítője önmagáról készít).
Megvásárolt tartalmak?
A turisztikai célpontok népszerűsítésében különösen fontos szerepet játszanak azok a hivatásos utazók (influencerek), akik az Instagram felhasználóiként az utazásaik során készített fotókat megosztják követőikkel. Egyre elterjedtebb jelenség, hogy egy ilyen utazás keretében cégek, márkák utaztatják az adott illetőt, aki aztán itt-ott bejelentkezve fotókat tesz közzé, esetleg értékeli az adott helyszínt, szolgáltatást. Kérdés, hogy az ilyen (felülről megtámogatott) tartalmak mennyire fedik a valóságot? Nem sokban!
Egy a CMA által nemrégiben készült kutatás például kimutatta, hogy sok tartalomalkotó nem tartja be a szabályokat, az influencerek több mint háromnegyede próbálta így vagy úgy kijátszani, hogy a szponzorált tartalmaik sima tartalmakként kerülhessenek fel az oldalra annak érdekében, hogy továbbra is a hitelesség látszatát keltsék, aminek (mondani sem kell) sokan nem örültek. Jelenleg minden olyan képfolyamban vagy történetben elhelyezett poszt esetében egyértelműen fel kell tüntetni, hogy hirdetésről van szó, amiért cserébe pénzbeli, vagy szolgáltatásbeli juttatás, esetleg tárgyi ellenszolgáltatás jár az influencernek.
Az Új-Zélandon található Wanaka városa 14%-os turizmusnövekedést ért el, amikor – a klasszikus marketingfogások helyett – influencereket hívott látogatóba. A Norvégiában található Trolltunga sziklát 2010-ben még csak 800 ember látogatta, 2016-ban már 80 ezer. Izlandot a 2008-as válság idején a turizmus mentette meg a csődtől – 2010 óta pedig a turisták száma szabályosan megnégyszereződött a szigetországban. Nem számítva persze a járványt…
A listán még vagy ezer ehhez hasonló helyszín szerepel olyan országokkal, nevezetességekkel és természeti érdekességekkel, melyeket kiváltképp az Instagram tett népszerűvé. Mintha volna egy nagy könyv azokról a helyekről, amelyeket végig kell látogatnunk, hogy világlátottnak és kulturáltnak tűnjünk a társadalom előtt. Különben bekapcsol a FOMO (fear of missing out) vészjelző, azaz a félelem attól, hogy lemaradunk valami fontosról, cikinek tűnünk mások előtt. Csak legyen mit megmutatni! Legyen mit posztolni!
Ezt alátámasztandó az Intercontinental Hotels and Resorts által készített tanulmány hétezer ember utazási szokásait vizsgálva megállapította, hogy a megkérdezettek 77%-a kötelességének érzi, hogy ha megérkezik egy városba, felkeresse az úgynevezett kötelező látnivalókat. Mindezek egyik következményeként tömegek állnak sorban a leghíresebb látványosságok előtt, hogy aztán elkészítsék (szinte) ugyanazt a képet. A párizsi Eiffel-tornyot a távolból, a Sydney-i Operaházat egy hajó fedélzetéről, a mexikói Teotihuacan romvárosát a magasból, a londoni Buckingham palotát és a New York-i Central Parkot egy hűsítő kávé mellől…
Kétségbeejtő? Valóban! Úgy tűnik azonban, hogy van kiút. Új-Zéland például egy átfogó kampány keretei közt nemrégiben arra kérte a turistákat, hogy legyenek egy kicsit kreatívabbak, és ne mindenki ugyanazt a levendulamezőkön és hegycsúcsokon pózoló képet ossza meg a közösségi médiában. Kövessük bátran a példájukat!
