Az államfő aggályai ellenére sem törlik el a 363-as paragrafust
2023. 06. 21., sze – 15:35
Az Alkotmánybíróság szerint a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa összhangban van az alkotmánnyal. Erről a bíróság vezetője, Ivan Fiačan számolt be. Ezzel elutasították a parlamenti képviselők, valamint Zuzana Čaputová köztársasági elnök panaszát, akik szerint a rendkívüli jogorvoslati eszköz túl nagy hatalmat ad a főügyész kezébe.
A szlovák büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa egy olyan rendkívüli jogorvoslati eszköz, amely felhatalmazza a főügyészt, hogy a büntetőeljárás előkészítő szakaszában eltörölje az ügyészi vagy a rendőri döntést, ha az eljárás során jogsértés történik. A parlamenti képviselők még 2021 végén, az államfő pedig idén nyújtott be panaszt az Alkotmánybíróságra az említett jogi eszközzel kapcsolatban. Čaputová egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a túlságosan homályos megfogalmazásmód miatt a 363-as paragrafus sajátos értelmezéseket tesz lehetővé. Továbbá a képviselőkkel egyetértett abban, hogy főügyész döntése jogi szempontból támadhatatlan, nem lehet fellebbezni ellene, emiatt pedig könnyen lehetővé teszi a visszaélést.
Zuzana Čaputová köztársasági elnök az Alkotmánybíróságon támadta meg a Büntető Törvénykönyv 363-as paragrafusát.
Az államfő szerint a rendelkezés, amely lehetőséget ad a főügyésznek arra, hogy bizonyos büntetőeljárásokat semmissé nyilvánítson, túlzott mértékben avatkozik be a bírói hatalom függetlenségébe. Čaputová úgy látja, mindez „nem elhanyagolható hatással bír” a jogállam minőségére és a polgárok jogainak védelmére. Az elnök a lépését továbbá azzal indokolta, hogy a főügyésznek a 363-as paragrafus alapján hozott döntéseit jelenleg nem lehet felülvizsgálni. Úgy látja, a rendelkezés így aránytalanul és indokolatlanul részesíti előnyben egy személynek, a főügyésznek a döntését a bíróságok határozataival szemben.
„A bíróságok függetlenségét meg kell őrizni. Különösen az olyan fiatal demokráciákban, mint Szlovákia” – jelentette ki az államfő, majd rámutatott, a bíróságok döntéseinek megsemmisítésére világs szabályoknak kell vonatkoznia. Hozzátette, a 363-as paragrafus jelenleg nem ilyen. Maroš Žilinka főügyész a rendelkezés segítségével több politikus, illetve oligarcha ellen zajló büntetőeljárást semmisített meg.
(TASR)
Nem alkotmányellenes
Fiačan hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság feladata nem az adott jogszabály helyességének megítélése, hanem az, hogy eldöntse, túllépi-e az alkotmányosság keretét, vagy sem. Ebből a szempontból pedig nem értettek egyet a képviselők és az államfő aggályaival.
„Az említett jogorvoslati eszköz a büntetőeljárás előkészítő szakaszában garancia a törvény betartására, amely az alkotmányosság szempontjából ugyan nem elengedhetetlen, de nem is összeegyeztethetetlen vele”
– fogalmazott az Alkotmánybíróság vezetője.
Továbbá elmondta, a vádemelési határozat visszavonásában hasonló jogkörökkel rendelkeznek az alacsonyabb beosztású ügyészek is, így a főügyész jogköreinek megrövidítése indokolatlan lenne.
Politikai vita
Žilinka a bejelentés után azt mondta, mint ahogy a bíróságok esetében mindig, úgy most is tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság szerdai döntését.
Mária Kolíková (SaS) korábbi igazságügyi miniszter szerint a döntés egy üzenet a politikusok számára, hogy ha változtatni szeretnének a jogorvoslati eszközön, el kellene fogadniuk egy alkotmánymódosítást, lehetőleg minél hamarabb. A képviselőnő egyébként szintén azon az állásponton van, hogy szűkíteni kellene a főügyész jogköreit.
A 363-as paragrafust az utóbbi hónapokban többször is megpróbálták módosítani a parlamentben, javarészt az OĽaNO, illetve az SaS és a Za ľudí képviselőinek indítványára, de egyszer sem jártak sikerrel, mivel Boris Kollár (Sme rodina), a parlament elnöke hallani sem akart a változtatásokról. A Sme rodina vezetője többször is hangsúlyozta, elégedett Žilinka munkájával, és nem bánta meg, hogy a pártja őt jelölte a főügyészi pozícióba.
Nem módosul a büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa – a Sme rodina ezúttal is megakadályozta a főügyész jogköreinek szűkítését a parlamentben. Richard Sulík (SaS) felrótta, a korrupcióellenes OĽaNO listáján olyan személyek kerültek a parlamentbe, akik nem támogatják a vitatott paragrafus megváltoztatását.
„A büntető törvénykönyv 363-as paragrafusa a korrupció elleni harc jelképe. Kulcsfontosságú rendelkezés, amely teret nyit az ügyek kivizsgálásának, hogy ne állítsák le őket, mielőtt a bíróság elé kerülnek” – jelentette ki Mária Kolíková (SaS) volt igazságügyi miniszter a szavazás után. Hangsúlyozta, a politikusok döntésükkel az Állítsuk Meg a Korrupciót Alapítvány és a Via Iuris civil szervezet kezdeményezését is ignorálták, melyek több mint 25 ezer aláírást gyűjtöttek a rendelkezés módosításához. Alojz Baránik (SaS) parlamenti képviselő arról beszélt, a javaslat több pozitív változást eredményezett volna az ügyészség működése terén, nemcsak a főügyész jogköreinek korlátozását tűzték ki célul, hanem az intézmény átláthatóságának javulása érdekében is több intézkedést dolgoztak ki. A liberálisok rámutattak, nem a rendelkezés teljes eltörlését javasolták, de lényegesen leszűkítették volna a főügyész hatáskörét a büntetőeljárás megszüntetését illetően. A javaslat szerint továbbra is lehetősége lett volna felülvizsgálni a rendőr vagy az ügyész jogerős határozatait a vádemelés leállításáról vagy félbeszakításáról, ha tudomására jut, hogy az ilyen határozattal jogszabálysértés történt. A másik oldalon viszont nem szüntethette volna meg a büntetőeljárást. Maroš Žilinka főügyész ezt többször megtette – Peter Pčolinský, az SIS volt igazgatója, Peter Kažimír (Smer) jegybankelnök is ennek köszönhetően szabadult a vádak alól.
A parlamentben már múlt héten volt egy sikertelen próbálkozás, akkor az OĽaNO műhelyéből származó tervezet bukott meg, s mindössze egy szavazat hiányzott a tervezet második olvasatba utalásához. A 147 jelen lévő képviselőből csak 72-en szavaztak a javaslat mellett, 74-en ellenezték azt, s egy személy tartózkodott. Az SaS, a Za ľudí és azOĽaNO képviselői igent nyomtak, kivéve Igor Hust (OĽaNO), aki nem vett részt a szavazáson – mint kiderült, büntetőeljárás folyik ellene, s épp Žilinka beavatkozása segíthetne neki. A független képviselők közül Miroslav Kollár, Ján Mičovský és Tomáš Valášek is támogatták az SaS javaslatát. Katarína Hatráková, aki az OĽaNO listáján jutott be a parlamentbe, tartózkodott. A Sme rodina, köztük az OĽaNO-ból átigazolt Romana Tabák és Ján Krošlák nemmel szavaztak, csak úgy, mint az ĽSNS-ből érkezett Jozef Šimko. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök korábban jelezte, határozottan elutasítják az említett paragrafus módosítását.
Az SaS politikusai kritikával illették a legnagyobb kormánypártot, amiért olyan személyeket jelöltek a parlamentbe, akik nem azonosulnak a párt választási ígéretével, a korrupcióellenes harccal. A Za ľudí állásfoglalásban emlékeztetett, ők nem támogatták Žilinka kinevezését. „A 363-as paragrafus veszélyes eszköz rossz kezekben. A lényeg az, hogy a legfőbb ügyésznek ne legyen lehetősége a vádemelés leállítására a bíróság előtt, amely a vádlott bűnösségéről vagy ártatlanságáról hivatott dönteni” – hangsúlyozták.
Valášek szintén saját javaslattal rukkolt elő, amelyet a szeptemberi ülésszak másik felében vitatnak meg a képviselők, ha ismét kudarcba fullad a próbálkozás, a házszabály értelmében legalább fél évig nem tárgyalják újra a kérdést.
A 363-as paragrafus bírálói elsősorban azt kifogásolják, hogy a Főügyészség a legnagyobb port kavaró politikai botrányok esetében is gyakran alkalmazta ezt a jogi eszközt. Nagy felháborodást váltott ki, amikor például Vladimír Pčolinský, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) vezetőjének ügyében ejtették a vádakat. A teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy Žilinka összeférhetetlenség miatt nem vett rész a döntéshozatalban (Pčolinskýt szintén a Sme rodina jelölte az SIS élére), az említett paragrafus alkalmazásáról Jozef Kandera főügyészhelyettes döntött. Pčolinskýhoz hasonlóan nem került bíróság elé Jaroslav Haščák, a Penta befektetési csoport alapítója sem, illetve Robert Fico volt miniszterelnök és Robert Kaliňák egykori belügyminiszter (mindketten Smer) esetében is a rendkívüli jogorvoslati eszközhöz nyúlt a Főügyészség.
(nar, TASR, Denník N)
