Az Európai Unió országai közül az elmúlt hónapban már csak régiónk államaiban volt két számjegyű az infláció. Júniusban Magyarországon 19,9, Szlovákiában 11,3, Csehországban 11,2, Lengyelországban pedig 11 százalékkal voltak magasabbak az árak az egy évvel korábbinál. Összehasonlításképpen: az átlagos uniós infláció 6,4 százalék körül mozgott.

Régiónk magas inflációs mutatói több tényezővel is magyarázhatók. Politikusaink képtelenek befolyásolni az élelmiszerek és energiahordozók világpiaci árának a növekedését, más tényezőket azonban igen. A magyar gazdaságnak például árt a forint hosszú távú gyengülése az euróval és a dollárral szemben, ami Orbán Viktor magyar miniszterelnök ellentmondásos politikájának a következménye. Hogy Csehországban alacsonyabb az infláció, az annak is köszönhető, hogy nyugati szomszédunk a világ főbb valutáival szemben erős cseh koronára törekszik. A prágai központi bank hatalmas devizatartalékokat halmozott fel a mennyiségi lazítás idején, és a politikusok ebbe nem kontárkodtak bele. A Cseh Nemzeti Banknak így bőven volt mozgástere arra, hogy a magas infláció megjelenését követően beavatkozzon a korona gyengülése ellen. Orbán Viktor azonban a magyar devizatartalékok egy részét az államadósság csökkentésére fordította, emiatt pedig a magyar jegybank sem tudott olyan erőteljesen fellépni a nemzeti valuta leértékelődése ellen, mint a cseh. Szlovákiának nincs oka panaszra, minket ugyanis az euró bevezetése véd a devizaárfolyam-ingadozásoktól.

„Felszólítom a politikusokat, hogy folytassanak felelős költségvetési politikát. A magas infláció megfékezésére tett erőfeszítések nem alapulhatnak kizárólag a kamatlábak emelésén” – figyelmeztetett az elmúlt időszakban többször is Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke. A visegrádi országok közös jellemzője azonban épp a felelőtlen gazdálkodás. Idén például Szlovákiának lesz a legmagasabb hiánya az egész Európai Unióban. Legalábbis ez a Fitch hitelminősítő becslése, amely a bruttó hazai termék (GDP) 5,8 százalékának megfelelő hiányt prognosztizál. A második helyen Lengyelország áll 5,3 százalékos hiánnyal. Csehország és Magyarország ugyan nem szerepel a felelőtlen gazdálkodást folytató országok rangsorának az élén, a GDP 4 százaléka feletti hiányuk azonban így is a legmagasabbak közé tartozik az Európai Unióban.

A gyors áremelkedés automatikusan növeli az államok adó- és járulékbevételeit, a kormányok egy része pedig a befolyó forrásokat a lakosság csökkenő életszínvonalának a kompenzálására fordította. A szeptemberi választás miatt Szlovákia ezúttal élen jár az osztogatásban, makrogazdasági szempontból azonban a háztartások fogyasztásának a támogatása a magas infláció idején csak feleslegesen meghosszabbítja az áremelkedés időszakát. Ráadásul a kormány is rá van kényszerítve arra, hogy milliárdokat költsön, ellenkező esetben hatalmas uniós támogatásoktól esnénk el. A végeredmény így a legnagyobb áremelkedés az euróövezetben. Az éves szlovák infláció idén februárban érte el a csúcsot 15,4 százalékkal. Azóta fokozatosan csökken az üteme, és júniusban már 11,3 százalékon zárult. A legnagyobb problémának azonban a túl lassú csökkenés tűnik. Még év elején a jegybank elemzői úgy becsülték, hogy az infláció 2023 decemberében 5 százalékra csökken, ám a jelenlegi adatok alapján úgy tűnik, év végén még 7 százalék lehet. Ha ez a forgatókönyv teljesül, akkor a szlovákiai áremelkedés üteme csak 2025-ben érheti el az elfogadható szintet.

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa