„A mássággal való találkozás számomra mindig az identitásommal való találkozás” – írta Čaputová, kiemelve, hogy a szexuális orientáció, a születési identitás, a bőrszín, a nemzetiség és a vallás bár mind fontosak, a legfontosabb mégis az ember maga. 

Kiemelte, az emberek, fivérek és nővérek, egy társadalmat alkotnak, az emberiességet pedig minden más elé kell helyezni.

„Arról beszélni, hogy tisztelni kell azokat az embereket, akik semmi bűnt nem követtek el, csak mások, számomra olyan, mintha azt kellene elmagyarázni, miért fontos a lélegzés. Ugyanakkor értem, hogy ezt nem mindannyian látják így” – írta.