Az ünnepélyes megemlékezésre a város szívében, a Comenius Egyetemnél elhelyezett emléktáblánál került sor, az eseményen a legfőbb közjogi méltóságok is részt vettek – kivéve Zuzana Čaputová államfőt, aki nem tudott megjelenni. Boris Kollár (Sme rodina) házelnök beszédében emlékeztetett, azok, akik 1968-ban meghaltak, és azok, akik az ún. normalizáció során szenvedtek, „valódi szabadságot és jelzők nélküli demokráciát akartak”. Hangsúlyozta, törvény előtti egyenlőséget és ember- arcú szocializmust szorgalmaztak. „Ez azonban felháborító volt a szocialista államokban hatalmon lévő megcsontosodott establishment számára” – tette hozzá.

Demokrácia

Rámutatott, a 68-as augusztusi események áldozataira való emlékezéssel a megszállást követő normalizáció teljes időszakára is visszagondolunk. Mint fogalmazott, nemcsak az 1968 augusztusában elhunyt áldozatokra emlékezünk, „hanem azokra a tízezrekre és százezrekre, akik megalkuvást nem tűrő hazafias kiállásuk miatt vesztették el a funkciójukat, akiknek családtagjait üldözni kezdték, és akik nem tanulhattak egyetemen, vagy akiket az azt követő években bebörtönöztek, üldöztek vagy elraboltak” – folytatta, hozzátéve, ezek az emberek azért szenvedtek, hogy ma demokratikus feltételek között élhessünk a saját szuverén államunkban. „Ennek köszönhetően tudom, hogy a demokrácia a legjobb dolog, amink van” – jelentette ki azzal, a demokrácia értékeinek köszönhetően az emberek szabadon szavazhatnak, gyülekezhetnek, kifejezhetik elégedetlenségüket vagy utazhatnak, és mindenekelőtt együtt dolgozhatnak az ország javításáért.

Ódor Lajos miniszterelnök beszédében az 55 évvel ezelőtti események üzenetére hívta a fel figyelmet, párhuzamot húzva a szomszédos Ukrajnában zajló háborúval. Megjegyezte, a szuverenitás és az önrendelkezési jog a demokrácia alapja. Leszögezte, a nép a hatalom birtokosa az országban, és szabadon dönt a saját, gyermekei és az állam jövőjéről. „Az alapvető jogok és szabadságok, az értékek és erkölcs tiszteletben tartása, amelyeket társadalomként becsben tartunk, szent és sérthetetlen. Senkinek sincs joga megtagadni tőlünk a saját utunkat” – magyarázta a megszállás üzenetére hivatkozva, mely véleménye szerint továbbra is erősen rezonál a társadalomban.

Adjuk tovább!

Beszédeben kiemelte, a Kreml akkoriban attól tartott, hogy az országunkban zajló demokratizálódási folyamat inspirálni fogja az úgynevezett keleti blokk többi országát, és ezáltal meggyengül a hatalma, Oroszország pedig ma attól fél, hogy a szabad és demokratikus Ukrajna valami elfogadhatatlan és katonai úton igyekszik elnyomni ezt a folyamatot.

Elfogadhatatlan, hogy egy idegen államhatalom nélkülünk hozzon döntéseket rólunk, hogy bárki ok nélkül katonai támadást indítson ellenünk a hatalom kisajátítása érdekében. Ez a múltban és ma is elképzelhetetlen

– jelentette ki, hozzátéve, Csehszlovákia megszállásának következménye példátlan és tragikus volt. „Nemcsak arról van szó, hogy emberek életüket vesztették, hanem sok más következményt is látunk, amelyek még ma is érezhetőek sok családban. A családok szétszakadtak és felbomlottak, emberek tűntek el, a szabadon gondolkodó embereknek pincékben és disszidens lakásokban kellett bujkálniuk. Az értelmiséget és a tudományos életet szisztematikusan megtizedelték, és a hatalomnak elkötelezett bábokkal helyettesítették” – emlékeztetett, majd hozzátette, ezek a bábok nem riadtak vissza attól, hogy mások szerencsétlenségéből húzzanak hasznot, illetve, hogy egy nemzet tragédiáját saját személyes hasznukra és karrierük építésére használják.

„Még 55 év elteltével is él 68 augusztusának üzenete, mindannyiunk közös emlékezetének részeként, mind pedig a keleti határainkon túli események révén” – figyelmeztetett. Hangsúlyozta, közös kötelességünk elmagyarázni a fiatalabb generációnak a demokrácia fontosságát, és harcolni a szuverenitás, illetve függetlenség elveinek védelméért. „Ha ez történt a múltban Csehszlovákiával és most Ukrajnával, hol van a garancia arra, hogy nem történik meg újra vagy valaki mással?” – zárta azzal, mondván: ne feledkezzünk meg az elmúlt nemzedékek által hagyott üzenetről, és adjuk tovább azt.

Párhuzam

Martin Sklenár védelmi miniszter több kormánytaggal együtt szintén részt vett a pozsonyi megemlékezésen. „A Varsói Szerződés csapatainak drasztikus inváziója és államunk szuverenitásának megsértése történelmünk egyik legsötétebb pillanata. Megerősít bennünket a tisztességes nemzetközi partnerek kiválasztásának fontosságában. Elsőbbséget adni a nemzeti identitást és a területi integritást tiszteletben tartó szövetségeseknek, és ellenkezőleg, nem szövetkezni azokkal, akik nem haboznak egy másik ország területének elfoglalásától. Hiszem, hogy saját tapasztalataink és a megszállás áldozatainak emléke senkinek sem fogja megengedni, hogy megkérdőjelezzük a demokrácia, a stabilitás és az EU-, illetve NATO-tagságunk fontosságát” – jelentette ki Sklenár, aki a délután folyamán részt vett a „Békét Ukrajnában” elnevezésű kezdeményezés akcióján. A tárcavezető szintén párhuzamot vont Csehszlovákia megszállása és az ukrajnai háború között. Elmondta, amikor Csehszlovákia a saját útját akarta járni, a Varsói Szerződés hadseregeinek beavatkozása erőszakkal megakadályozta ebben, s véleménye szerint ugyanez történik Ukrajnában is – amikor kifejezte szabad akaratát, hogy közelebb kerüljön az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, Moszkvában nem talált megértésre.

Ugyanúgy megszállták Ukrajnát, mint 1968-ban Csehszlovákiát, vagyis erőszakkal és értelmetlen agresszióval, katonai erővel és háborúval próbálják céljaikat keresztülvinni, amely miatt ismét ártatlan emberek szenvednek és halnak meg

– tette hozzá. Sklenár közölte, a minisztérium átvette a védnökséget az „Ajándék Putyinnak” elnevezésű kezdeményezés felett, amelynek keretében gyűjtést szerveztek egy önjáró távirányításos aknamentesítő eszköz beszerzésére Ukrajna számára, valamint egy tűzoltó EOD-csapat felszerelésére és kiképzésére. Az adománygyűjtés célja, hogy az aknamentesítőt már ősszel Ukrajnába küldjék.