Ódor Lajos magyarul vitázott Somorján
2023. 10. 13., p – 16:19
Ódor Lajos kormányfő csütörtök este a Somorjai Kaszinó nevű kezdeményezés vitaestjén vett részt, ahol egyebek mellett a miniszterelnökségéről, a választás eredményéről és a szlovákiai magyar pártokkal való egyeztetésről kérdezték. A miniszterelnök kedélyes hangulatban érkezett, több szellemes megjegyzése is volt, illetve a bírálatok terén sem fogta vissza magát.
A kormányfőt teltház fogadta a somorjai Mozi Clubban, ahol Nyárfás Károly, a Somorjai Kaszinó szervezője faggatta őt az aktuális politikai kérdésekről. Ódor nem egyszer odaszúrt az éppen formálódó kormány tagjainak. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy ebben az országban valaki miniszterelnök lehessen, a következőképpen felelt:
„Számomra ez egy nehéz kérdés, hiszen én tulajdonképpen véletlenül kerültem ebbe a pozícióba. A választás eredményei pedig azt mutatják, hogy nekem nincsenek is meg a kellő adottságaim a miniszterelnöki poszthoz. Például én nem szoktam lopni, nem szoktam ígérgetni fűt-fát anélkül, hogy tennék is érte. Továbbá nekem rendes diplomám van, és összefüggően el tudok mondani két mondatot”.
A választással kapcsolatban arról is beszélt, a hivatalnokkormány egyik feladata éppen az volt, hogy visszaszorítsa a kaotikus kormányzási módszereket és lenyugtassa a közhangulatot, de attól tart, hogy az eredmény ennek nem kedvez, és a gyűlöletkeltés csak folytatódni fog. Hozzátette, a külföldi útjai során a tárgyalópartnerek főleg arról kérdezték, mit jelent Robert Fico győzelme Szlovákia külpolitikai irányultsága szempontjából, illetve mennyire válik bizonytalanná az ország EU- és NATO-tagsága. Ódor úgy véli, ez csak a kampánystratégia része volt, és nem számít nagyobb fordulatra a szlovák diplomácia részéről.
A fiatalok elvándorlása
Nyárfás kitért a hivatalnokkormány közel féléves tevékenységére is. Ódorék prioritásai közé tartott például a fiatalok elvándorlásának megállítása. A miniszterelnök kiemelte, négy év helyett mindössze pár hónapig tudtak kormányozni, így ez idő alatt főként arra törekedett, hogy a fiatalok problémái központi politikai témává váljanak, hiszen az utóbbi 15–20 évben a pártok csak a választási kampányban foglalkoztak ezzel a kérdéskörrel, majd a hatalomra kerülés után elfelejtették, hogy a fiatal generáció jelenti az ország jövőjét.
Emellett kidolgoztak egy 30–40 oldalas tervezetet, amelyben összefoglalták, milyen stratégiai lépéseket kellene hozni a fiatalok megtartására. Ódor szerint elsőként az egyetemi oktatás minőségén kellene javítani, mivel sok fiatal a jobb tanulási lehetőség miatt hagyja el az országot. Ebben az ügyben sikerült is konkrét intézkedéseket elfogadni: a szlovákiai egyetemek a következő három évben 200 millió euróval magasabb támogatást kapnak, ha sikerül jó eredményeket felmutatniuk.
Második lépésként azt kell megvizsgálni, hogyan lehet visszacsábítani a már elvándorolt fiatalokat. Ódor szerint meg kellene teremteni azokat a munkafeltételeket, amelyek vonzóvá teszik az itteni munkát a kiemelkedő tehetségek számára, akik jelenleg inkább Nyugat-Európában próbálnak szerencsét, mivel ott jobban tudnak érvényesülni. Ez pedig akár azzal is járhat, hogy a külföldiek is szívesebben jönnek Szlovákiába kamatoztatni a tudásukat.
„Hangsúlyoznám, mi nem azt mondjuk, hogy senki ne menjen külföldre tanulni. Csak azt szeretnénk, ha ezekkel az emberekkel valamilyen formában kapcsolatban maradnánk, és ha egyszer úgy alakulna, akkor visszajönnének, vagy akár külföldről segítenék az itteni munkát”
– jelentette ki a miniszterelnök.
A miniszterelnök egykori iskoláját, a Selye János Gimnáziumot (SJG) kereste fel a tanévnyitó alkalmából, amely során számos oktatásügyi kérdésről is kifejtette a véleményét. A magyar iskolák sorsát a szívén viseli, ugyanakkor a kormányuk országos szinten gondolkodik az oktatásügyről.
„Nagyon szerettem az iskolát, ezt a focipályát, tornatermet, a tanárokat, osztálytársakat. Most még lehet, hogy nem tudjátok, de ezek a falak, a tanárok és a diáktársak majd embert faragnak belőletek”
– szólt a SJG diákságához és pedagógusaihoz előbb szlovák, majd magyar nyelven a miniszterelnök az intézmény sportpályáján. Ódor Lajos név szerint is felidézte több gimnáziumi tanárát, akik végül hatással voltak arra, hogy céltudatossá vált. A miniszterelnök iskolai éveivel egyébként beiktatásakor, még májusban foglalkoztunk.
„A szakértői kormány nagyon tiszteli a tanárokat, s ez a rövid látogatás is a hálánk kifejezése”
– nyomatékosította, amit aztán még többször elismételt a délelőtt folyamán.
Három tanács
A gimnazistákkal több tanácsát is megosztotta a kormányfő. Az első gondolata arra vonatkozott, hogy a diákok felejtsék el a jegyeket, mert „ezer más fontosabb dolog van az életben és az iskolában”, ilyenek például az érdekes gondolatok, az osztálytársak nevetése, a többiek tisztelete vagy az új dolgok elsajátításából fakadó öröm. A második tanácsa arról szólt, hogy ne féljenek hibázni, az iskola dolga pedig az, hogy a minden gyerekben meglevő sajátos tehetséget megtalálja. Végül harmadrészt kifejtette, ne féljenek kérdezni és megkérdőjelezni akár a tanárok véleményét is – egyébként ő is ilyen diák volt –, ami valójában azt mutatja, hogy a diák megpróbál eljutni a dolgok mögé.
A diákokhoz ezt követően szólt még Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, valamint Andruskó Imre iskolaigazgató is. A Gombaszögi Nyári Tábor szervezői, Nászaly Gábor és Orosz Örs pedig kisorsolták azt az osztályt – ez lett a IV.A. –, amelynek tagjai ingyen vehetnek részt a 2024-es táborban.
Ódor Lajos rövid megállót iktatott be az iskolaépületben, ahol felkereste az első emeleten található egykori osztálytermét, s leült arra a leghátsó padban található helyre is, ahol a gimnáziumi éveit töltötte. Ezt követően a SJG aulájában találkozott a diákokkal, ill. Keszegh Béla komáromi polgármester – egykori évfolyamtársa – faggatta őt az iskolához fűződő viszonyáról.
Fókuszban az oktatásügy
A komáromi látogatást lezáró sajtótájékoztatón a miniszterelnök ismét kiemelte, hogy ő és a kormány más tisztviselői ma azért vesznek részt különböző tanévnyitókon, hogy az iskolaügy és a fiatal generációk érzékeljék az állam érdeklődését. Ezzel kapcsolatban megemlítette a diákok elvándorlásának problémáját is, ami a jövőben a nemzetközileg is sikeres cégek számának csökkenésével, a családok szétszakítottságával, ill. az állami pénzügy nehezebb fenntarthatóságával járhat. A kurrikuláris reformmal kapcsolatban elmondta, fontos, hogy az oktatásban ne tényeket, hanem inkább érdekes gondolatokat, összefüggéseket tantítsanak, ill. hogy erősítsék a kritikus és a stratégiai gondolkodás szerepét. Megemlítette még, hogy reményei szerint a teljesítmény alapú szerződések is növelik majd a felsőoktatási intézmények színvonalát, akik az eredményeiktől függően összesen 200 millió euró pluszforráshoz juthatnak hozzá a következő három évben. Ez szerinte jobb légkört teremthet a tehetségek kibontakoztatásához is.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy a tanárképző intézmények „filozófiáját” is meg kéne változtatni, ugyanis gyakran megtörténik, hogy a diákok egy része csak azért választja ezt a pályát, mert más felsőoktatási szakra nem veszik fel őket. Utalt arra, hogy az államnak emiatt több pénzt kell befektetnie ebbe a szektorba, mert csak így lehetséges a képzési színvonal emelése.
Több szerepet a régióknak
„A mai jelenlétem is azt jelzi, hogy a magyar iskolák nagyon a szívemben vannak, mivel én is innen indultam. Ez a pozíció most azt mutatja, hogy ezt meg lehet csinálni, tehát magyar iskolából is be lehet kerülni a miniszterelnöki székbe, még ha ideiglenesen is”
– fejtegette a kormányfő, majd aláhúzta, mindenkiből lehet nagyon sikeres ember, aki méltó tagja a régiónak és az országnak.
A szlovákiai magyar oktatásügy helyzetének javítására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva megemlítette, hogy előkészítenek egy olyan oktatási tervezetet, amely a régiók igényeit venné figyelembe. Ennek részét képezhetné az oktatási kerületek felállítása is, amelyek akár az közigazgatási beosztásoktól is eltérhetnének. Ezek lényege az lenne, hogy helyi szinten születhessenek döntések az oktatásügyről, s ne minden Pozsonyból legyen előírva az intézményeknek. Ez Ódor szerint kihatással lehet a megfelelő tanerő megtalálására és az iskolák fenntartására is.
Végül megkérdezték még a miniszterelnöktől, hogy mit üzen az első szavazóknak, akik szeptember 30-án voksolhatnak először.
„Azt, amit mindenkinek, hogy menjenek el voksolni, mivel nagyon fontos választás lesz, amely az elkövetkezendő 10-15 évre meghatározza az ország jövőjét – és jól gondolják meg, hogy kire fognak szavazni”
– válaszolta a kormányfő.
Megjegyezte, a tervezet kész van, és ott pihen a fiókban. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez felesleges munka volt, hiszen elképzelhető, hogy jönnek majd olyan válsághelyzetek, amikor az éppen aktuális vezetés hozzányúl a dokumentumhoz. Hozzátette, hasonló tervezetek készültek az uniós pénzek lehívásáról és a szociális háló megerősítéséről is.
Államadósság és nyugdíj
Az államadósság csökkentése szintén a hivatalnokkormány prioritásai közé tartozott, bár a 2024-es költségvetés elfogadása már a következő kabinet és a parlament feladata lesz. Ódor azonban hangsúlyozta: ha a politikai vezetés a továbbiakban is ilyen felelőtlenül bánik majd a költségvetéssel, 8–10 éven belül nagy problémák lehetnek az országban.
„Ez persze a legoptimálisabb becslés. Ha viszont a jövő évben kitör egy újabb válság, akkor már jövőre is nagy gond lehet”
– fogalmazott a kormányfő.
A nyugdíjrendszer problémája szintén azon hosszú távú témák közé tartozik, amellyel Ódor szerint előbb vagy utóbb kezdeni kell valamit. A források hiányát alapvetően az okozza, hogy a jelenlegi rendszert még olyan demográfiai körülmények között alkották meg, amikor sokkal több gyermek született az országban. Ez a tendencia azonban megfordult, tehát egyre kevesebb fiatal és egyre több nyugdíjas van, így pedig fokozatosan problémássá válik a nyugdíjrendszer fenntartása. A kormányfő állítja, a helyzetet többféleképpen is meg lehet oldani, bár egyik sem hálás feladat. Növelni lehet például a fiatalok adóterheit, vagy pedig fel lehet vinni a nyugdíjkorhatárt. Ódor szerint ez politikai döntés kérdése, bár kiemelte: akármelyik megoldást is választja a leendő vezetés, azt mindenképpen hosszú távon, apró lépésekkel kell véghez vinni.
Magyar ügyekről
Végül pedig előkerült a szlovákiai magyar politika helyzete is. A miniszterelnök elismerte, téma szintjén ugyan felmerült a kisebbségek helyzete a kormányban, de érdemi lépéseket nem nagyon sikerült tenni, mivel nem volt meg a lehetőségük, hogy törvénymódosításokat tudjanak átvinni a parlamentben.
Arról, hogy ismét nem jutott szlovákiai magyar érdekeket képviselő párt a parlamentbe, Ódor úgy nyilatkozott, a rossz eredmény mögött elsősorban az összefogás hiányát látja. Szerinte a személyes érdekek – például az, hogy ki lesz a pártelnök és ki nem – fontosabbak voltak, mint a magyarság képviselete. Emellett úgy véli, a helyzeten az sem segített, hogy nem nyitottak a szlovák pártok felé, kifejezetten csak a déli országrész problémáival foglalkoztak.
Nyárfás kérdésre a kormányfő elismerte, az utóbbi hónapokban folytatott tárgyalásokat a magyar pártokkal, de arra vonatkozó kérés nem érkezett, hogy lépjen be valamelyik szubjektumba. Egyúttal leszögezte, alapvetően nem kedveli a pártpolitizálást, sokkal szívesebben mozog szakmai berkekben.
