Hangoztatta, hogy a 2013-ban indult nagyszabású kezdeményezés körvonalai fontos konkrét beruházásokhoz vezettek, áruk, tőke, technológia és emberi erőforrások folyamát indították el.

Az új selyemútnak is nevezett BRI kínai összesítés szerint több mint 3000 együttműködési projekthez, egymilliárd dollárnyi közvetlen befektetéshez vezetett, és segítségével több mint 400 ezer munkahely jött létre.

A konferenciára több mint 130 ország és számos nemzetközi szervezet képviselője érkezett Kínába. A tanácskozás témái a digitális gazdaság, az infrastrukturális összeköttetések és a környezetkímélő gazdaság köré összpontosulnak.

Részt vesz a csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki érkezése után hangoztatta, hogy Oroszország összefogó szerepet tölthet be a keletről nyugatra tartó óriási infrastrukturális programban, de észak-dél irányban is. Ő is egyetértett Hszivel abban, hogy a kezdeményezés segíthet „jobban összekovácsolni a világot”.

Oroszország és Kína egyaránt egy egyenlőségen és kölcsönösen előnyös megoldásokon alapuló nemzetközi együttműködésben érdekelt, amely világszinten is hosszú távon fenntartható fejlődést eredményezhet – fogalmazott Putyin a megnyitón felszólalva. Hozzátette: az idevágó egyik ilyen projekt az Oroszországhoz vezető északi tengeri útvonal, amelynek kihasználására, illetve a fejlesztésében való részvételre biztatott minden országot.

Hszi Csin-ping és Putyin a találkozó helyszínén kétoldalú megbeszélést is folytatott. Ezen a kínai államfő egyebek között a Moszkva és Peking közti „kölcsönös bizalom növekedését” méltatta, Putyin pedig kulcsfontosságúnak nevezte a két ország együttműködését a jelenlegi „nehéz és bonyolult világhelyzetben”.