Az eurózónás alapkamat tavaly júliusban még 0 százalékon állt, a tizedik, idén szeptemberben végrehajtott emelés óta azonban mára eléri a 4,50 százalékot, ami 22 éve nem látott csúcsnak számít. A drasztikus kamatemelési ciklust az EKB szerint a történelmi csúcsokat döntögető infláció kényszerítette ki, amely az euróövezetben tavaly októberben 10,6 százalékon tetőzött, idén szeptemberre azonban 4,3 százalékra sikerült lefaragni, ami már közelebb van az EKB 2 százalékos inflációs céljához. Az euróövezet központi bankja azonban közölte, hogy „addig tartja magasan a kamatlábakat, amíg erre szükség lesz” az infláció megfékezéséhez.

Bizonytalan kilátások

„Lehetséges, hogy az eurózónás alapkamat már elérte a csúcsát, teljesen azonban még nem zárhatjuk ki a további kamatemelések lehetőségét. Ami biztos, hogy egy időre kénytelenek leszünk hozzászokni a jelenlegi magas kamatszinthez, mielőtt az EKB hozzáfogna a csökkentéséhez”

– mondta el lapunknak Marián Kočiš, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte a szeptemberi inflációs adat az alapkamat jelenlegi szinten tartása mellett szól.

Az inflációs folyamatok mellett az októberi gyorsbecslés szerint az eurózóna vezető mutatója, a vállalatvezetők elvárásait tükröző beszerzési menedzser index (PMI) is romlott, ami a gazdaság lassulására utal. Másrészt a munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkavállalók így előbb-utóbb magasabb béreket fognak követelni, ami újra felfelé hajthatja az inflációt. Emiatt továbbra is arra számíthatunk, hogy az EKB hosszabb ideig a jelenlegi magas szinten tartja majd a kamatokat” – jósolja Kočiš. Szerinte még a következő néhány EKB-ülésen sem lesz változás, ami azt jelenti, hogy 2024 harmadik negyedéve előtt nem számíthatunk alapkamat-csökkentésre.

Lagarde nem hátrál

A Szlovák Takarékpénztár elemzőjének a jóslatait támasztja alá Christine Lagarde e heti nyilatkozata is. Az Európai Központi Bank elnöke szerint korai lenne kamatcsökkentésről beszélni. Lagarde ugyan elismerte, hogy az általuk végrehajtott drasztikus kamatemelések a háztartásokat sújtották, az EKB ennek ellenére szerinte nem hátrálhat meg, mivel a legfrissebb előrejelzések szerint az eurózóna inflációja 2025 előtt nem tér vissza a 2%-os célértékre.

Lagarde ráadásul arra számít, hogy a magasabb kamatok hatása az euróövezetben idővel még erőteljesebbé válik, miközben az eurózónás országok gazdasági növekedését a drága hiteleken kívül egyéb veszélyek is fenyegetik.

„A gyengébb világgazdaság magával ránthatja a valutablokkot”

– mondta Lagarde, utalva az ukrajnai háborúra valamint az Izrael és a palesztin Hamász között nemrég kirobbant konfliktusra, amely az olajpiacon is turbulenciát okozott. Az S&P Global friss felméréséből kiderült, hogy az eurózóna gazdasági aktivitása októberben zsugorodott, ami 2023 második felére enyhe recesszió lehetőségét vetíti előre.

Bajban a háztartások

Hogy a dráguló hitelekkel kombinált magas infláció a szlovákiai családoknak is alapos érvágást okozott, azt az IMAS ügynökség legfrissebb, a Szlovák Takarékpénztár számára elvégzett felmérése is alátámasztja. „A jelenlegi gazdasági helyzet súlyos nyomást gyakorol a szlovákiai családok költségvetésére, a magasabb infláció és a csökkenő reálbérek miatt ezek kénytelenek voltak visszafogni a kiadásaikat, és spórolni sem képesek úgy, mint korábban. Míg tavaly még reálértéken nőtt a háztartások fogyasztása, ez a tendencia az idei év első felében megfordult, és a háztartások visszafogták a vásárlásaikat” – figyelmeztet Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. A most közzétett felmérésükben a megkérdezettek 21%-a állította azt, hogy az infláció rendkívül súlyosan érintette a háztartásukat, további 43%-uk szerint pedig a drágulás megnehezítette az életüket. Az egyes korcsoportok közül az infláció negatív hatását leginkább a 60 év feletti korosztályhoz tartozók érezték meg.