Míg tavaly a szociális és családügyi minisztérium 424 euróban határozta meg azt a jövedelmet, amely alatt az egyszemélyes háztartás már szegénynek számít, idén az áremelkedések miatt már 490 euró ez az összeg. Egy kétgyerekes család esetében 890 euró volt a szegénységi küszöb, most 980 euró. A lakosság rohamos elszegényedése a koronavírus-járvány alatt kezdődött, amikor sokan elveszítették a munkájukat, majd folytatódott az energia- és élelmiszerárak emelkedésével, és az államháztartás konszolidációja csak fokozni fogja.  

A szegénység küszöbe alatt 

Mivel a szegénység összetett és többdimenziós jelenség, az Európai Unióban több szempont figyelembevételével mérik. Ez a szegénység küszöbe alatti jövedelem, az anyagi szükséghelyzet és a túl alacsony munkavállalási kedv vagy lehetőség. Alacsony munkavállalási intenzitásnak az számít, ha valaki egy évben csak ötödannyi időt dolgozik, amennyit a lehetőségeihez mérten dolgozhatna.  

„Ide tartozik még a szociális kirekesztettség is, mert ez sokszor magával hozza a lehetőségek hiányát” – magyarázza Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal demográfiai és szociális statisztikai osztályának vezérigazgatója.

„Leginkább a lakosságnak azon rétege veszélyeztetett, amely valamennyi felsorolt kategóriában érintett. Ilyenekből pedig egyre több van. A legtöbb embert azonban az alacsony jövedelem miatti szegénység érinti, ez a szám idén meghaladhatja a 750 ezret. Figyelmeztető jel, hogy a  nyugdíjasokon kívül, akiknek a juttatásait rendszeresen emelték, az utóbbi években a háztartások és családok minden típusában nőtt az elszegényedettek aránya – még a gyermekek után igényelhető adóbónusz ellenére is.”  

Ezer euró is kevés 

Jövőre várhatóan a duplájára emelkedik a lakossági gáz ára, csökkennek a szociális juttatások, és emelhetik az adókat is, ezért a Szociális-gazdasági Kockázatokat Elemző Intézet előrejelzése szerint a szegénység a háztartások 85 százalékát fenyegeti.  

„A szegénység és a szegénységi küszöb ugyanis két különböző fogalom, a szegénységi küszöb alatt alig lehet megélni, de felette, kb. 700 euróig is csak nagyon szerényen.

Márpedig az 1 852 062 szlovákiai háztartás 21 százalékának 500 euróig, a felének pedig nem több mint 700 euróig terjed a havi jövedelme.

Az a család, amely lecsúszik a havi 700 eurós bevétel alá, nagyon nehezen tudja innen felküzdeni magát. Jövedelme harmadát lakhatásra és rezsire költi, másik harmadát egyéb kiadásokra, és alig 150 eurója marad élelmiszerre. Ez napi nem egész öt euró. Az egészségére egy ilyen család havi 19,65 eurót tud költeni, ami a mai gyógyszerárak mellett és annak figyelembevételével, hogy sok rendelőintézetben már a recepción menedzselési díjat kérnek, semmire sem elég. Az ilyen, kis jövedelmű családok ugyan nem mélyszegények, de csak akkor tudják a felszínen tartani magukat, ha sem betegség, sem váratlan kiadás, sem másféle jövedelemkiesés nem jön közbe” – mondja Martin Halás, az intézet munkatársa. 

Még nehezebb helyzetben vannak azok a családok, ahol a havi bevétel nem több mint 500 euró. Ők a lakhatásra és rezsire havonta 134 eurót, az élelmiszerre pedig naponta csak 3,44 eurót költhetnek.

Ma a lakosság 21 százaléka él így, de ha tovább emelkednek az energia- és élelmiszerárak, már mindazokat a háztartásokat is fenyegetni fogja a szegénység, amelyeknek a jövedelme nem haladja meg az ezer eurót – ez pedig a lakosság 85 százaléka! Ezek a háztartások sem költhetnek energiára és rezsire több mint havi 268,12 eurót, élelmiszerre pedig több, mint napi 6,87 eurót.  

Ritkábban eszünk húst 

Szlovákia az EU statisztikai hivatala, az Eurostat felmérései szerint is a legszegényebb országok közé tartozik az unióban. Az egyik legfontosabb mutató, a húsfogyasztás gyakorisága szerint a hazai lakosság 15,8 százaléka nem engedheti meg magának, hogy minden második nap húst egyen.

2021-ben ez az arány még csak 13 százalék volt. Az uniós átlag 8 százalék, tőlünk rosszabbul csak a románok (22,1%) és a bolgárok (21,6%) állnak. Utánunk rögtön Magyarország következik 13,9 százalékkal, Csehország pedig a maga 4,4 százalékával az élvonalba tartozik. Húsevés szempontjából a legjobban az írek  (1,4%), a ciprusiak (1,5%), a luxemburgiak (1,8%) és a hollandok (2,1) állnak. A húsfogyasztást alapul vevő felmérés sokkal inkább kifejezi a lakosság elszegényedését, mint a bruttó hazai össztermékből (GDP) számolt gazdasági helyzet, mert az az egyes országok, nem pedig a háztartások helyzetét mutatja meg.  

„Sokan azt gondolnák, hogy nem is kell minden másnap húst enni, és egyre elterjedtebb a teljesen húsmentes étkezés is, de mivel az élelmiszer alapvető szükséglet, és a hús mindig a jólét szimbóluma volt, érzékelhetően kifejezi a lakosság életszínvonalát. Ráadásul a sajtok, halak, zöldségek gyakran még a húsnál is drágábbak, vagyis az, aki húst nem tud venni, semmiképp sem engedhet meg magának változatos és teljes értékű táplálékot” – olvasható a felmérés értékelésében. 

Több a szegény gyerek, mint a nyugdíjas 

A szegénység leginkább a gyerekeket fenyegeti, és Szlovákiában minden hatodik gyermek érintett – kétszer annyi gyermek nélkülözik, mint amennyi nyugdíjas. Az összes, szegénységi küszöb alatt élő személy több mint egynegyede teljesen kiszolgáltatott, 14 éven aluli gyermek, és ők emiatt később is nehezen tudnak felkapaszkodni, érvényesülni. Az utóbbi hét évben azonban romlott a nyugdíjasok helyzete is, 10 százalékuk él mélyszegénységben, míg 2016-ban ez csak 5 százalék volt.  

Földrajzi szempontból már évtizedek óta Eperjes megyében a legrosszabb a helyzet, ahol a lakosság egyötöde él a szegénységi küszöb alatt. Második Besztercebánya, harmadik Kassa megye, és a leggazdagabb a Pozsony megye, ahol a lakosság alig 4 százaléka szegény. Veszélyes tendencia viszont, hogy 2021 óta mindenhol szegényedik a lakosság, beleértve Pozsony megyét is.  

Bár a szegénységi küszöb relatív fogalom, mert a középjövedelem szerint számolják, és minél magasabbak a bérek, annál inkább emelkedik ez is, azért sok mindent jelez.

Elsősorban azt, hogy nálunk a középjövedelem is alacsony, mert kevesen keresnek sokat, és sokan keveset. Másodsorban pedig azt, hogy a jövedelmünk egyre nagyobb részét költjük élelmiszerre, és egyre kevesebbet az egészségre, oktatásra, pihenésre. Ez az elemzők szerint a jövőben is így marad, azzal a különbséggel, hogy rezsire is sokkal többet fogunk költeni, vagyis másra alig marad. A családok nagy része azért fog sokat  és sokáig dolgozni, hogy a puszta létét fenntartsa, és csak nagyon keveseknek jut ki majd az élvezetekből is.  

Anyagi szükséghelyzetben az van, aki: 

nem tud legalább évente egyszer szabadságra menni 

nem tudja fedezni a váratlan kiadásait 

nem tudja minden másnap megengedni magának a húsételt 

Kiket veszélyeztet a szegénység?  

– 393 023 háztartás és 1 120 444 ember jövedelme 500 euró alatti 

– 1 173 738 háztartás és 3 431 090 ember jövedelme 500 és 1000 euró közötti