Örmény hivatali partnere, Ararat Mirzoján oldalán tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Libanon népe is mindössze békében szeretne élni és nem kíván további eszkalációt a régióban.

„Ezért olyan rendkívül fontos, hogy minden szereplő együttműködjön elejét véve annak, hogy a térség lángba boruljon” – húzta alá a német diplomácia vezetője.

A Gázai övezetben kialakult helyzetre tekintettel Baerbock humanitárius szüneteket sürgetett a harctevékenységek során a polgári lakosság ellátásának biztosítására, ahogy azt az Európai Unió is szorgalmazta.

„A humanitárius segítség az emberiesség követelménye. Humanitárius szünetekre és folyosókra van szükség” – szögezte le Baerbock. Mint mondta, az EU 27 tagállama dolgozik ezen „és mi is ezen vagyunk a nap 24 órájában a terepen”.

Hangsúlyozta, hogy a palesztin térséget irányító radikális iszlamista Hamász terrorszervezet „ártatlan férfiak, nők és gyerekek szenvedésével játszik a Gázai övezetben, élő pajzsként használva őket”.

Baerbock mindemellett szóvá tette Örményország és Azerbajdzsán viszonyát is. Kijelentette, hogy a két országnak vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, hogy politikai megoldást találhassanak a több mint 30 éve tartó konfliktusra. Mint mondta,  Charles Michel, az Európai Tanács elnökének közvetítési erőfeszítései „olyan hidat képeznek, amely a leggyorsabb utat képezheti a béke irányába”.

Mirzoján közölte, hogy ami Hegyi-Karabahot illeti, Azerbajdzsán megszegte ígéreteit, hogy nem fog harci cselekményeket indítani az egykor többségében örmények lakta szakadár terület ellen. Ugyanakkor leszögezte, hogy „Örményország szándéka, hogy a béke útját járja a régióban”.

Az örmény külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a két ország területi szuverenitásának kölcsönös elismeréséről van szó.

Baerbock szót ejtett arról is, hogy Németország Hegyi-Karabah lakóinak 2021 óta 22 millió euró humanitárius támogatást nyújtott. Hozzátette, hogy Berlin most további 9,3 millió eurót különít el erre a célra.