Működőképes egészségügyet ígér az új kormány, de vajon lesz politikai akarat a valódi reformokra?
2023. 11. 30., cs – 14:41
A parlament nemrégiben jóváhagyta az új kormányprogramot, ezzel pedig bizalmat szavazott Robert Fico (Smer) negyedik kabinetjének. Az említett dokumentumban az egészségügy megreformálását a kormány fő prioritásai között emlegetik. Abban a politikai és a szakmai elit már évek óta egyetért, hogy a szlovák egészségügy válságos állapotban van, és csakis rendszerszintű reformok segítségével lehet megmenteni. Hasonló változtatásokat ígér az új kormány is, mint ahogy minden kabinet az előző harminc évben. Kérdés, hogy ezúttal valóban lesz-e politikai akarat az átfogó és nehézkes reformok megvalósítására.
A 88 oldalból álló kormányprogramban mintegy 4 oldalon foglalkoznak az egészségügy megreformálásával. Az említett fejezet az általános problémákkal és a célkitűzések felvázolásával indít, majd rátérnek a konkrét intézkedésekre, amelyeket három csoportba soroltak: rövid, közép és hosszú távú célok.
A kormány az első bekezdésekben ígéretet tesz arra, hogy az egészségügyi tárcát szigorúan szakmai elvek mentén, átláthatóan és diszkriminációmentesen fogják irányítani.
„Az egészségügyi ellátás javítására irányuló erőfeszítések középpontjában a betegek állnak majd”
– szögezik le, hozzátéve, hogy a szlovák alkotmány értelmében mindenkinek joga van az egészségbiztosításon alapuló, ingyenes ellátásra.
Rövid távú célok
Az általános bevezető után következnek a rövid távú célok. Az egyik legfontosabb kihívásnak a munkaerőhiány stabilizálását tekintik, nagy hangsúlyt fektetve az orvosokra és a nővérekre. Ígéretük szerint átértékelik a kórházak és a rendelők személyzeti előírásaira vonatkozó szabályozást, majd a nemzetközi trendekkel összhangban átalakítják az egyes szakirányok jogköreit is.
„Célunk, hogy olyan munkakörülményeket alakítsunk ki, amelyek egyrészt vonzóak a végzőseink számára, másrészt pedig megállítják a tapasztalt dolgozók elvándorlását”
– olvasható a dokumentumban.
Ezzel összefüggésben azt is ígérik, hogy az egészségügyi minisztérium az oktatási és a pénzügyi tárcával együttműködve megreformálja az orvostanhallgatók képzését, kiemelt figyelmet szentelve a kapacitások bővítésére, hogy az egészségügyi középiskolák és egyetemek több hazai diákot tudjanak felvenni. Emellett fontosnak tartják még a rezidensprogram fejlesztését is.
A kormány továbbá szeretne kiépíteni egy úgynevezett nemzeti egyetemi kórházat Pozsonyban, amely a lehető legmodernebb eszközöket biztosítaná a szakmai gyakorlatukat végző orvostanhallgatók és a páciensek számára egyaránt. Ehhez azonban a jelenlegi Pozsonyi Egyetem Kórház (UNB) személyzeti és kapacitásbeli átértékelésére van szükség, amit az egészségügyi tárca a közeljövőben végre is szeretne hajtani.
Az egészségügy másik égető problémája a finanszírozás kérdésköre. Az állami költségvetés összeállításakor általában a vitatott pontok közé tartozik, hogy a következő évben mennyi pénzt pumpáljanak az egészségügyi szektorba. A kormány ebből a szempontból előrelátható és stabil finanszírozási modellt ígér, például rendeznék az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszeg nagyságát. Ódor Lajos hivatalnokkormánya ősszel éppen ennek segítségével juttatott 300 millió eurót a három egészségbiztosítóba, amelyek folyamatosan veszteségesen működtek. Az állami biztosítottak után fizetendő összeg egyébként régóta vita tárgya, az SaS az előző választási ciklusban megpróbálta emelni a pénzösszeget, de a javaslatot nem sikerült átnyomniuk a parlamenten.
Michal Palkovič leköszönő egészségügyi miniszter szerint a hivatalnokkormány mindent megtett azért, hogy az új vezetőség ne válságos állapotban kapja kézhez a tárca irányítását. Zuzana Dolinková, a Hlas miniszterjelöltje csütörtökön találkozik Palkovičcsal, hogy a legfontosabb kihívásokról egyeztessenek.
A távozás előtt álló egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján összegezte az utóbbi fél év legfontosabb eredményeit, illetve megnevezte azokat a feladatokat és problémákat, amelyekkel a leendő tárcavezetőnek szembe kell néznie. Palkovič elmondta, vannak olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban gyors döntést kell hozni, ezért is szorgalmazta, hogy mielőbb egyeztethessen Dolinkovával. Megjegyezte, néhány intézkedést viszont még neki kell aláírnia a távozása előtt.
„De ezeket sem tenném meg szívesen a leendő tárcavezető beleegyezése nélkül”
– fogalmazott.
Az uniós források
Palkovič elmondta, a féléves hivatali ideje alatt az egyik legnagyobb kihívás az Európai Unió helyreállítási alapjának lekérése volt, amellyel kapcsolatban a minisztérium előző vezetése sok késlekedést hagyott maga mögött. Hangsúlyozta, a kollégái munkájának köszönhetően sikerült elérni, hogy az 1,2 milliárd eurós keret 80 százalékának folyósításáról megszülessenek a szerződések. Ennek részét képezik a kórházépítési- és felújítási projektek is, amelyek a legnagyobb tételnek számítanak az uniós pénzügyi csomagban. Palkovič kiemelte, a turócszentmártoni és a besztercebányai kórház esetében sikerült kiírni a közbeszerzési eljárást a felépítésre, illetve a felújításra, amit egyértelműen sikerként értékelt.
A sokat vitatott rázsochyi kórházról úgy fogalmazott, a hivatalba lépése idején ez volt a sajtó egyik legfontosabb témája, hiszen egyre több szakértő és politikus szólalt fel, hogy az új intézmény biztosan nem készül el a megszabott határidőre, ami az uniós források elbukásával járna. Palkovičék éppen ezért kidolgoztak egy tanulmányt, amelyben annak lehetőségét boncolgatják, milyen módon lehetne felhasználni a rázsochyi kórház felépítésére szánt összeget a többi pozsonyi egészségügyi létesítmény felújítására. A tárcavezető megjegyezte, arról, hogy a pénzt hova szánják, már a következő miniszternek kell döntenie. Dolinková a választás előtti politikai vitákban azt mondta, az említett egyetemi kórházak felújítását nem uniós forrásokból, hanem az állami költségvetésből kellene végrehajtani.
Egyre több jel utal arra, hogy problémákba ütközhet a rázsochyi kórház felépítése. Eduard Heger (Demokraták) ügyvezető miniszterelnök továbbra is állítja, hogy az építkezési folyamat nem áll le, de az általunk megszólított szakértők nem látnak sok esélyt arra, hogy sikerül betartani a határidőket.
Az utóbbi hónapokban újra a politikai viták középpontjába került a Pozsonyi Egyetemi Kórház (ÚNB) leendő kihelyezett intézménye, amelyet a főváros Rázsochy nevű városrészében terveznek felépíteni. A Heger-kabinet a munkálatokat az Európai Unió helyreállítási alapjából finanszírozná, ez azonban azzal jár, hogy az építkezési folyamat során szigorú határidőket kell betartani. Ha a kormány nem teljesíti időre az EU által meghatározott mérföldköveket, akkor nem hívhatják le a helyreállítási alap anyagi forrásait, vagyis az állam jelentős pénzösszegeket bukhat. Hegerék az intézmény felépítésére 281 millió eurót igényeltek az uniós forrásokból.
A kórház körül kialakult vita idén januárban újra felerősödött, amikor a kormányhivatalhoz tartozó Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság (NIKA), amelynek feladata az említett mérföldkövek betartásának ellenőrzése, arra hívta fel a figyelmet, hogy a rázsochyi kórház felépítési folyamatában komoly késések vannak.
A botrány végül Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter bukásához vezetett. A tárca irányítását Heger vette át, aki a kormányfői teendők mellett a pénzügyminisztérium irányításáért is felel.
Ellentmondás
Éppen az említett tárcák közötti ellentmondásra hívta fel a figyelmet Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia politikusa. A Facebook-oldalán arról írt, hogy Heger március 22-én megerősítette a rázsochyi kórház felépítésével kapcsolatos kötelezettségvállalást, két nappal később viszont a Heger által irányított pénzügyminisztérium azt javasolta, hogy az intézmény felépítését hagyják ki a helyreállítási alapból, a fennmaradó anyagi forrásokat pedig csoportosítsák át más kórházak technikai felszerelésének finanszírozására.
Heger szóvivője a TASR hírügynökségnek úgy reagált, pusztán egy hivatalnok tévedéséről volt szó, a kormányfő pedig már visszavonta a javaslatot. Továbbá megerősítette, hogy a kórház felépítése továbbra is az eredeti tervek szerint zajlik majd.
Nem látnak esélyt
Lapunk felkeresett több, a pártpolitikától független egészségügyi szakértőt, és rákérdeztünk, látnak-e esélyt arra, hogy a rázsochyi kórházat sikerülhet szerkezetkész állapotba hozni 2026-ra. A szerkezetkész állapot egyébként azt jelenti, hogy az épület váza már kész, de a belső munkálatok, a berendezés és a felszerelés még nincs a helyén. Mindent figyelembe véve a kórháznak a jelenlegi tervek szerint 2029-ben kellene megnyitnia a kapuit, de a helyreállítási alap mérföldköveinek teljesítése szempontjából a kulcsfontosságúnak évnek 2026 számít.
Tomáš Szalay, a Pozsony Megyei Önkormányzat egészségügyi osztályának vezetője kiemelte, az egész projekt körül rengeteg a kérdőjel.
„De arra, hogy az épület nem lesz szerkezetkész állapotban 2026-ra, hajlandó lennék rátenni a fizetésemet is. A projektbe mindenki beavatkozik, nincsen egyértelmű vezetője”
– nyilatkozta lapunknak Szalay, hozzátéve, hogy Pozsonynak valóban szüksége lenne egy új egyetemi csúcskórházra, de annak a város keleti felében kellene felépülnie.
Homokszem a gépezetben
Dušan Zachar, az INEKO gazdaságkutató intézet egészségügyi elemzője is inkább arra fogadna, hogy az épület nem kerül szerkezetkész állapotba 2026-ra.
„Már az egész folyamat elején felhívtam a figyelmet arra, hogy a rázsochyi kórház esetében a mérföldkövek túlságosan ambíciózusan lettek beállítva, és nem türközik a sajnálatos tapasztalatainkat a közbeszerzések elhúzódásával és általánosságban az állami építkezési megrendelésekkel kapcsolatban (lásd az autópályákat, vagy akár az eddigi projekteket a pozsonyi egyetemi kórház felépítéséről). Ha valahogy mégis sikerülne győzni, ahhoz mindennek száz százalékig klappolnia kellene, és a folyamatnak úgy kellene működnie, mint a svájci órának vagy egy jól olajozott gépezetnek. De látjuk, hogy ez egyáltalán nem így van, a gép fogaskerekei nem kenőolajjal, hanem homokszemekkel vannak tele, ami lelassít és eltömít mindent”
– jelentette ki Zachar. Megjegyezte, a késés okai között szerepel az is, hogy az államnak nincs egy világos elképzelése arról, merre kellene tartania a szlovák egészségügynek.
Martin Vlachynský, az INESS intézet elemzője úgy gondolja, elméleti esély ugyan mindig van, de tekintettel arra, hogy mennyi ideig tartott a legújabb pozsonyi magánkórház felépítése, amelynek jóval kevesebb akadályt kellett leküzdenie, a rázsochyi kórház esetében a jelenlegi időkeret mellett inkább afelé hajlik, hogy az intézmény nem készül el.
8 év kellett a Borynak
Vlachynský a magánkórház felépítésével a Penta befektetési csoport tulajdonában lévő Bory Kórházra célzott, amely előző héten nyitotta meg kapuit a páciensek előtt.
Megnyitotta kapuit Szlovákia legmodernebb kórháza – a 250 millió eurós befektetésből épült egészségügyi létesítményben 405 fekvőhely van, s kizárólag egyágyas szobák várják a pácienseket. Az ellátást az egészségbiztosító téríti.
Március végén hivatalosan is bővült a hazai kórházhálózat – a boryi kórház építése 2018-ban indult, négy és fél évvel később pedig az ország legmodernebb egészségügyi intézménye lett. Az ünnepélyes megnyitóra csütörtökön került sor, a sajtó képviselői azonban már egy nappal korábban betekintést nyertek a kulisszák mögé. Az intézmény vezetői hangsúlyozták, évente 350 ezer ambuláns kivizsgálást és 35 ezer kórházi ellátást terveznek végrehajtani, valamint 3500 gyermek jöhet a világra a korszerűen felszerelt épületben.
A magántőkéből épült kórháznak már mindhárom egészségbiztosítóval sikerült megállapodnia, így az ellátás az Általános Egészségbiztosító (VšZP), a Dôvera és az Union kliensei számára egyaránt ingyenes. „Felár nélküli standard a páciensek konkrét időpontra történő berendelése. Ugyanilyen bevett szokás az is, hogy a páciens egyágyas szobában kerül elhelyezésre” – tájékoztattak. Az állami egészségbiztosítóval az utolsó pillanatban egyeztek meg. „A minőségi egészségügyi ellátás nyújtása érdekében a VšZP képviselői és az egészségügyi szolgáltató szerdán aláírták a szerződést azokról a szolgáltatásokról, melyeket a kórház jelenleg teljes mértékben biztosítani tud” – tájékoztatta a TASR hírügynökséget Eva Peterová, a biztosító kommunikációs osztályának menedzsere.
Az egyes részlegeket fokozatosan adják át a nyilvánosságnak – márciusban próbaüzemmódban megkezdték működésüket egyes szakrendelők és a röntgenkészülékek, májusban indulnak a műtétek, júniusban startol a szülészet és az újszülött osztály, ősszel pedig már a sürgősségi és a dialízis központ is beindul. A komplexumban több mint 50 specializáció terén nyújtanak majd ellátást, így nem meglepő, hogy egy év alatt már több mint 100 ezer érdeklődő előregisztrált az egészségügyi létesítménybe.
A hétfői éles rajt előtt nyitott napot szerveznek, így szombaton bárki ellátogathat a kórházba anélkül, hogy egészségügyi nehézségekkel küszködne.
Az intézmény a Bory Mall bevásárlóközpont szomszédságában található, az épület mögött pedig egy egészen új lakótelep van alakulóban, ahol több tucat lakás várja gazdáját. A pláza és a kórház jelenleg közös parkolóval rendelkezik, ahol több mint kétezer jármű fér el, az intézmény vezetői szerint ez ideális megoldás, hiszen az egészségügyi dolgaikat általában a reggeli órákban végzik az emberek, bevásárolni viszont inkább délután járnak, így nem áll fenn a veszélye, hogy hiány alakul ki a parkolóhelyből. A sürgősségi bejáratnál azért nagyjából 45 helyet létrehoztak, illetve folyamatban van a parkolóház építése is. A főbejárat előtt buszmegálló található, villamossal azonban egyelőre nem lehet megközelíteni a kórházat.
Csúcstechnológia
Az ötemeletes épület monumentális, 53 ezer négyzetméteren terül el, 8 lifttel és egy heliporttal van ellátva. Az egészségügyi dolgozók 14 műtőben végzik a beavatkozásokat, egyben pedig robot asszisztál majd. Ami a radiodiagnisztikát illeti, 3 CT, 2 MR és PET-CT, valamint SPECT-CT műszer segíti a gyors és pontos diagnózis felállítását. Szlovákiába megérkezik az ún. CyberKnife is, ami egy technológiailag fejlett sugársebészeti rendszer, s lehetővé teszi a daganatok milliméter pontosan történő kezelését. A robotkar a daganatos beteg körül mozog, hogy a lehető legpontosabban célozza a tumort, minimálisra csökkentve ezzel az egészséges szövetek károsodását. A pontos célzásnak köszönhetően nagyobb adag sugár alkalmazható, így a többhetes kezelést néhány ülés válthatja fel. A cyberknife-kezelést olyan többszörös daganatok kezelésére is alkalmazzák, melyek összetett műtétek igényelnek, vagy sebészeti úton nem lehet megközelíteni.
A szuperkórháznak saját laboratóriuma is van, ahova a csőpostának köszönhetően nagyon gyorsan eljutnak a minták, az elemzés elvégzése után pedig az orvosok digitális formában kapják meg az eredményeket. A nővérek dolgát egy modern, mozgatható gyógyszerállvány könnyíti meg, mely az intézmény szakértője szerint minimalizálja a hibát a gyógyszeradagolás során – ezeket ugyanis központilag, elektronikus recept alapján robot készíti össze, s többlépcsős ellenőrzés után jut el a pácienshez.
Szakrendelők
A rendelői rész egy bevásárlóközpontra emlékeztet, ahol a tájékozódást színek és feliratok segítik, a fekvőbeteg-ellátást pedig a szállodákhoz hasonlóan igyekeztek elrendezni. A szakrendelők elsősorban azokat szolgálja, akik a boryi kórházban valamilyen beavatkozáson esnek át. Szakorvosi ajánlásra azonban speciális kivizsgálást, illetve kezelést is végeznek. Ez azt jelenti, nem úgy működik, mint egy hagyományos klinika, ahova az általános orvos küldi elsődleges szakvizsgálatra a beteget – kizárólag szakorvosi beutalóval fogadják az embert. Nem zárták ki azonban, hogy ez idővel megváltozik, és egyes rendelők a későbbiekben új betegeket is fogadnak majd. Újságírói kérdésre megerősítették, azok az orvosok, akik korábban máshol rendeltek, továbbra is fogadják saját betegeiket. Ennek elsősorban az az oka, hogy sok esetben nem lenne ki átvállalja a pácienseket. Jelentkezni egyelőre a call centrum 0950 105 510-es telefonszámán lehet, a későbbiekben pedig online rendszeren keresztül lesz foglalható időpont.
Családközpontúság
Ami a fekvőbeteg-ellátást illeti, újdonság, hogy a kórházban kizárólag egyágyas szobák vannak, a kihúzható kanapénak köszönhetően azonban a hozzátartozók számára is biztosítani tudják a helyet. Minden szoba saját mosdóval és zuhanyzóval van felszerelve. A kísérő személy az újszülött és a felnőtt intenzív osztályon, illetve az aneszteziológián is engedélyezett. „Külön díjat csak a standardot meghaladó szolgáltatásokért kell fizetni, mint például a kísérő személy ottléte, konkrét sebész vagy szülész, illetve szülésznő kiválasztása” – mondta Ľubos Lopatka, a kórház vezérigazgatója. A szülészeten 8 újgenerációs szülőszoba található, a koraszülött osztály pedig az egyik legnagyobb lesz a régióban – egyszerre 18 komplikációkkal küzdő újszülöttről tudnak gondoskodni, 10 szoba pedig úgy van felszerelve, hogy az anya végig a baba mellett maradhasson. Ezeknek a szobáknak két bejáratuk van – a nagyobb biztonság érdekében a látogatók csak kívülről, egy konkrét helyiségbe jutnak be, anélkül, hogy belépnének az osztályra.
Egyenrangúság
A kórház képviselői leszögezik, az „egy beteg-egy orvos” elvet tartják szem előtt, ami annyit jelent, a fekvőbeteg-ellátás egész ideje alatt egy orvosa lesz mindenkinek, s a páciens tudni fogja, ki felel a kezeléséért. „A kórház biztosítja az összes vizsgálatot, tehermentesítve a pácienst a szakember és a kivizsgálás keresgélésétől” – állítják. Lopatka hangsúlyozta, a szolgáltatások szempontjából a kórház nem tesz különbséget az egészségbiztosítók kliensei között. Hozzátette, az Általános Egészségbiztosítóval (VšZP) aláírt szerződés az ambuláns ellátásra és a diagnosztikára vonatkozik, a következő lépésben az egynapos sebészeti beavatkozásokban szeretnének megállapodni, s fokozatosan bővítik azokkal a szolgáltatásokkal, melyek a következő hónapokban elindulnak. Kiemelte, nem szeretnék a különböző kategóriák létrehozását a páciensek között, a cél egy hatékonyan működő rendszer kialakítása, ahol senkinek nem kell fizetnie a gyorsabb szolgáltatásért.
Konkurencia
A tervek szerint a kórházban összesen 1500 személy dolgozik majd – 320 orvos, 440 nővér, 270 egészségügyi dolgozó és 270 egyéb alkalmazott. Áprilisban, az éles start idején ennek harmada lesz biztosítva – 500 alkalmazottal nyitja meg kapuit a boryi kórház. Arra a kérdésre, az egészségügyben kialakult akut munkaerőhiány során miként biztosítják a szükséges személyzetet Lopatka kitérő választ adott. Mindössze annyit mondott, külföldről is igyekeznek munkaerőt hozni, ennek a lehetőségnek azonban megvannak a korlátai. Példaként említette, hogy a gyermekszületés áthelyeződik az egyik kórházból a másikba – a szülést amit levezetnek a Bory létesítményében, az már nem ismétlődik meg egy másik állami kórházban, az újszülöttek száma nem emelkedik, így nem lesz szükség több szülésznőre sem. „Verseny alakul ki, ami az erők átrendeződéséhez vezet, de épp ez az, amire a piacnak szüksége van” – folytatta arra utalva, a páciens szempontjából előnyös helyzet alakul ki. Az más kérdés, hogy a többi fővárosi kórházra miként hat az új létesítmény – mennyi alkalmazottat és pácienst szív el az egyes állami intézményekből.
Az optimalizált kórházhálózat kapcsán – mely különféle kategóriákba sorolja a kórházakat – az igazgató megjegyezte, a boryi kórház a hármas kategóriába lesz besorolva, de azzal, hogy bizonyos magasabb szintű beavatkozásokat is végeznek majd.
Jövőbeli tervek
Ami a gyermekorvosi ügyeletet illeti, a szükséges helyiségeket kialakították, az üzemeltetést azonban Pozsony Megye Önkormányzatának (BSK) kell biztosítania. „A boryi kórháznak jelen pillanatban nincs ambíciója és nem áll módjában bebiztosítani a gyermekorvosok szétírását az ilyen rendelőbe” – derült ki. A kórházban nem lesz pediátriai osztály, sem gyermek sürgősségi.
Pozsony megye egy új kampusz létrehozását tervezi az egészségügyi intézmény közvetlen közelében, a memorandumot már tavaly aláírták a Szlovák Egészségügyi Egyetemmel (SZU). Ennek a lépésnek az a célja, hogy az elméleti oktatás hatékonyan összefonódjon a gyakorlati képzéssel – a kórház alagsorában külön termeket rendeztek be az egészségügyi szakok diákjainak, hallgatóinak.
A szuperkórház 250 millió euróból épült, ez a valaha legnagyobb látott magánbefektetés a szlovák egészségügyi rendszerben. A boryi kórház a Penta Hospitals International hálózatába tartozik, összesen 405 fekvőhelyet kínál, több mint 50 specializáció terén nyújt szakellátást, miközben 6 fő programra fekteti a hangsúlyt: anya és gyermek, anyagcsere és emésztés, onkológia, szív- és érrendszer, idegrendszer, ortopédia-traumatológia.
Az Új Szó kiadója, a DUEL – PRESS, s.r.o a Penta tulajdona
Felkerestük Tomáš Kráľt, a Svet Zdravia kórházláncolat szóvivőjét (ehhez tartozik a Bory Kórház is), aki lapunknak elmondta, hogy a projekt előkészítése mintegy 3 évig, maga az építkezés pedig több mint 4 és fél évig tartott, így az egész folyamat mintegy 8 évet vett igénybe.
A rázsochyi kórház esetében az építkezési folyamat még el sem kezdődött. Jelenleg a projekt előkészítése zajlik. A Nemzeti Végrehajtási és Koordinációs Hatóság (NIKA) nemrégiben közzétett egy jelzőlámpát, amely az egyes befektetési projektek állapotát és a késlekedés mértékét mutatja. A 14 projektből mindössze egyetlen esetében világít zölden a jelzőlámpa, mégpedig az építkezés megtervezésével kapcsolatos közbeszerzési eljárás lezárásánál. A szerződést még tavaly júliusban kötötte meg az egészségügyi minisztérium.
Vörös és narancssárga
A projektek többségénél azonban narancssárga vagy a piros szín szerepel. A narancssárga jelölés ugyan késlekedést jelent, de nem behozhatatlant. A NIKA ezzel jelölte például a környezeti hatástanulmány és a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását, vagy az érvényes építési engedély kiadását. Ezzel szemben a piros szín olyan csúszást jelent, ami az egész projekt megvalósítását veszélyezteti. Ilyen szerepel például a kivitelező számára kiírt közbeszerzési eljárás kihirdetése mellett.
Juraj Nevolník, a Penta Real Estate szlovákiai igazgatója, aki jelentős szerepet vállalt a Bory Kórház felépítési folyamatában, a Denník N-re írt blogjában úgy fogalmazott, nehezen tudja elképzelni, hogy az épület 2026-ra szerkezetkész állapotba kerül. Mint írta, jelenleg még a környezeti hatástanulmány kidolgozása zajlik, ami egy évig is eltarthat. Ezt követően azonban még hosszú hónapok kérdése lehet, amíg a kivitelező megkapja az érvényes építési engedélyt. Ideális esetben a valódi építkezés Nevolník becslése szerint 2025 harmadik vagy negyedik negyedévében kezdődhet meg, és még ez a legoptimálisabb forgatókönyv – nem számol a hivatalok késlekedésével, fellebbezésekkel, és egyéb olyan akadályokkal, amelyek az építkezések során gyakran felmerülnek. Az államnak így alig egy éve maradna felépíteni a hatalmas szerkezetet. Összehasonlításképp: a Pentának 3 évig tartott szerkezetkész állapotba hoznia a Bory Kórházat.
Lapunk kiadója a Penta befektetési csoport tulajdonába tartozik.
Több pénz a szektorba
A távozó tárcavezető sikerként értékelte azt is, hogy nemrégiben sikerült kiharcolni egy újabb pénzügyi csomagot az egészségügy megsegítésére. Lapunk is beszámolt arról, hogy a három egészségbiztosító az év végéig több mint 300 millió eurón osztozhat, amelyhez az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszegen keresztül jutnak hozzá.
Más kérdés azonban, hogy a Páciensek Jogvédő Szövetsége (AOPP) szerint ez sem lesz elegendő az egészségügy megfelelő működéséhez, és további emelést követelnek. Erről a kérdésről szintén az új kormánynak, illetve Dolinkovának kell döntenie, de kérdéses, hogy jelen helyzetben milyen újabb anyagi forrásokat lesz képes kiharcolni, amikor a közgazdászok folyamatosan az államháztartás konszolidációjára figyelmeztetnek.
Készülő reformok
A leendő egészségügyi miniszternek a rendelői hálózat problémáival is szembe kell néznie. Palkovič beismerte, nem sikerült elfogadni az intézkedéseket, amelyekkel lerövidítették volna a gyermekorvosi ügyeletek nyitvatartását, mivel nem találtak elegendő parlamenti képviselőt, aki beállt volna az ügy mögé. A tárcavezető szerint azonban a járóbeteg-ellátás gondjai túlmutatnak a gyermekorvosi ágazaton, a teljes általános orvosi és szakorvosi hálózatot meg kellene reformálni. A miniszter leszögezte, a terveket előkészítették, már csak Dolinkován múlik, mihez kezdenek vele. Megjegyezte, mivel a Hlas jelöltje korábban szintén a járóbeteg-ellátást képviselte (a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének elnöke volt, amíg nem csatlakozott Peter Pellegrini pártjához), ezért abban bízik, hogy könnyen szót ért majd a kulcsfontosságú szereplőkkel, és elindítja azokat a folyamatokat, amelyekre az egészségügyben már olyan régóta szükség van.
A rendelői hálózat átalakítása mellett további fontos téma lesz a kórházreform is, amelyet még az előző kormány indított el, és a folyamatnak a következő években is folytatódnia kellene. Fontos kiemelni, hogy a kórházreform ötletével 2018-ban Andrea Kalavská egészségügyi miniszter állt elő, akit Peter Pellegrini akkoriban miniszterelnökként is támogatott. A reform elfogadása azonban különös politikai helyzetet eredményezett, hiszen az ellenzéki pártok hajlandóak lettek volna támogatni a Smer jelöltjének javaslatát, azonban Robert Fico párelnök hallani sem akart az intézkedéscsomagról. Mivel a saját pártja blokkolta a reform elindítását, Kalavská le is mondott.
Andrea Kalavská egészségügyi miniszter egyelőre nem távozik a posztjáról, Peter Pellegrini kormányfő nem fogadta el a lemondását. A Smer-jelölte miniszter azért akart távozni, mert a párt képviselői miatt bukott el az egészségügyi reform.
Csaknem másfél évnyi huzavona után végleg eldőlt, hogy ez a kormány már biztosan nem indítja el a kórházreformot. Andrea Kalavská (Smer-jelölt) egészségügyi miniszter saját maga is elismerte, hogy a Smer belső viszálya állt a reform elfogadásának útjába. „Jelenleg már nincs lehetőség arra, hogy különféle részmegoldásokat fogadjunk el, melyek mögött nincs is igazán semmi” – jelentette ki, miután Peter Pellegrini kormányfő visszavonta a kórházreformról szóló javaslatot a parlament üléséről. Kalavská reformja mögé beálltak az egészségbiztosítók, a kórházakat és a rendelőket tömörítő szakszervezetek, a nővérek, ráadásul még az ellenzéki pártok jelentős része is. Az „egészséges változásként” emlegetett intézkedés azonban mégsem valósulhatott meg, mert Kalavská nem élvezte az őt jelölő párt támogatását. Pedig a reform nagy reményekkel indult.
A kezdetek
Kalavská tavaly júliusban, 3 hónappal a beiktatása után rukkolt elő a kórházreformmal kapcsolatos terveivel. A sajtótájékoztatón akkor részt vett Peter Pellegrini is, aki végig támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert. Az Egészségpolitikai Intézet (IZP) éveken keresztül dolgozott az adatok összegyűjtésén és feldolgozásán.
A reformot azonban csak idén sikerült beterjeszteni a parlament elé.
Fico első akadálya
Kalavská elmondása szerint a reformot egy éven keresztül tökéletesítették, így csak idén augusztusban kerülhetett a kormány elé. Utóbbi viszont kezdetben nem támogatta a javaslatot. Mint később kiderült, a reformot főként a Smer elnöke, Robert Fico ellenzi. „Nem támogathatunk olyan javaslatot a választás előtt, mely kórházak bezárásához vezethet” – jelentette ki az egykori miniszterelnök.
Janka Cigániková (SaS), a parlament egészségügyi bizottságának tagja többször is kiállt Kalavská mellett. Elmondása szerint a reform nem arról szól, hogy bezárják a kórházakat, ugyanakkor tagadhatatlan tény, hogy Szlovákiában túl sűrű a kórházhálózat, és a belé fektetett pénz egyszerűen nem térülhet meg hatékonyan. „Persze, hogy nehéz beismerni az embereknek, hogy például a hozzájuk közel lévő szülészetet be kell zárni, mert ott sokkal több anya és sokkal több gyermek hal meg feleslegesen, mint bárhol máshol, mivel nincs ott megfelelő felszerelés, nincs elég orvos és tapasztalat sem” – tette hozzá Cigániková.
Fico ennek ellenére állította: pártja csakis akkor hajlandó elfogadni a reformot, ha az egyszerű javaslat helyett alkotmánytörvény formájában kerül a parlament elé. Kalavská ezért átdolgozta a törvényjavaslatot, azonban az alkotmánymódosításhoz elutasítóan viszonyultak az ellenzéki pártok, valamint a szakmai közvélemény is. Kalavská végül úgy döntött, hogy mégis egyszerű javaslatként terjeszti be a reformot a kormány elé, ezzel ellentmondva a pártelnök akaratának.
Fico második akadálya
„Bennünket senki nem fog az orrunknál fogva vezetni” – dühöngött Fico az egészségügyi miniszter döntését követően. A Pellegrini vezette kormány ennek ellenére szeptember végén mégis elfogadta a reformot, így az a parlament elé került. A Smer elnöke leszögezte, hogy Kalavská így biztosan nem számíthat saját pártja támogatására. Az egészségügyi miniszter ezért októberben kétszer is meglátogatta az összes parlamenti pártot, és megpróbálta meggyőzni őket a reform elfogadásáról. A tárgyalások után úgy tűnt, hogy a reformnak mégis lehet esélye, mivel Fico ködösen fogalmazott, már nem utasította el egyértelműen a miniszter javaslatát. A parlament októberi ülésén azonban a szavazás előtti utolsó pillanatban felszólította Kalavskát, hogy vegye le a javaslatot a parlament napirendjéről.
A kritériumrendszert követően osztályozták volna az egyes kórházakat. Három fő kategóriát határoztak meg: lokális, regionális és nemzeti kórházak. A lokális intézményekben végezték volna az alapvető műtéteket, a regionális kórházakban már a bonyolultabb eseteket kezelték volna, a nemzeti kórházakban pedig a legkomplexebb egészségügyi ellátásra szoruló betegek kerültek volna.
A lokális kórházak 30 percen belül, a regionálisak 60 percen belül, a nemzeti kórházak pedig 120 percen belül elérhetőek lettek volna a lakosság több mint 90 százalékának.
A kihasználatlan intézményeket átalakították volna olyan kórházakká, melyben a krónikus betegségben szenvedő pácienseket látták volna el.
A kórházreform főbb pontjai
Fico harmadik akadálya
Kalavská elmondta: nem értett egyet a döntéssel, de politikai támogatás hiányában nem volt más lehetősége. Hozzátette: a parlament idei utolsó, novemberi ülésén már semmilyen körülmények között nem vonja vissza a javaslatot, akár megvan a kellő politikai támogatás, akár nincs. A reformról azonban végül mégsem szavaztak a képviselők. Mivel Kalavská már nem volt hajlandó, ezért a reformot végig támogató Pellegrini vonta vissza a javaslatot. Az egészségügyi tárca vezetője szerint a kormányfő azzal indokolta a döntését, hogy a reform biztosan elbukott volna, így nem akarta, hogy a sikertelenség szimbólumává váljon a választás előtti harcban. Kalavská a sajtótájékoztatóján nem fogta vissza magát, élesen bírálta a Smer parlamenti képviselőit. „Állampolgárként és anyaként azt szeretném, ha a választás után a parlamentben olyan képviselők ülnének, akik elsősorban az emberek érdekeit nézik” – fogalmazott az egészségügyi miniszter, hozzátéve: a reform körül kialakult helyzet egyszerre kínos, nevetséges és már-már groteszk is.
Borús jövőkép
Kalavská szerint egy átfogó reform nélkül az elkövetkezendő öt évben egyre csak romlani fog a helyzet. Az orvos- és nővérhiány egyre nagyobb méreteket ölt az országban, emiatt a betegeknek egyre többet kell várniuk az egyes kezelésekre. Az európai átlaggal összehasonlítva Szlovákiában rendkívül magas az elkerülhető halálesetek száma, elsősorban a rosszul elvégzett műtétek és a hiányos hosszú távú ellátás miatt. Ráadásul az állami kórházak fokozatosan eladósodnak, ennek következtében sok intézmény rendkívül elhanyagolt állapotban van.
A 2020-as parlamenti választás után a kormány a Kalavská-féle reformot vette alapul, átdolgozta, majd sikerült is elfogadnia a parlamentben.
Dolinková tehát egy olyan koalícióban lehet egészségügyi miniszter, amelyben ismét döntő szava lesz Robert Ficónak. A Hlas jelöltje egyébként a választás előtt nem akart konkrétumokba belemenni a kórházreformmal kapcsolatban, mindössze annyit mondott, hogy bizonyos folyamatokat mindenképpen át kell értékelni.
Közép távú célok
A közép távú tervek közé került az utóbbi évek egyik legmegosztóbb témája, a kórházreform. A kormány a programjában elkötelezte magát, hogy folytatja az előző kabinet által elindított folyamatot. A múlt héten azonban a parlament elfogadta Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszter javaslatát, amelynek eredményeként egy évvel elhalasztják a kórházi kezelésekre vonatkozó maximális várakozási idők bevezetését. Ennek lényege, hogy több mint 700 beavatkozás esetében meghatároznák, legfeljebb mennyi ideig várhat a beteg a műtétre, és ha ez idő alatt nem kapja meg az ellátást, a biztosítónak meg kellene térítenie az operáció költségeit egy hazai, de szerződéssel nem rendelkező intézményben, vagy pedig külföldön. Dolinková a halasztást azzal magyarázta, a jelenlegi szabályozás még nincs olyan állapotban, hogy jövő januártól be lehessen vezetni.
Az említett törvénycsomagban szerepelt a szülészeti osztályok bezárásának elhalasztása is. A jövő évtől országszerte öt szülészeti osztály szűnt volna meg, mivel nem teljesítették a kórházreformban előírt normát, vagyis nem vezettek le évi 400 szülést. Michal Palkovič korábbi tárcavezető azt mondta, ezeken a szülészeti osztályokon olyan kevés beavatkozást végeznek, hogy a páciensek számára az ottani szülés akár veszélyes is lehet. A kórházreform alapgondolata éppen ezen alapul – meghatározni az éves normákat minden osztály számára, és azokat, amelyek ezt nem teljesítik, át kell alakítani. Dolinková azonban úgy nyilatkozott, egyelőre nem fogják figyelembe venni az előírt beavatkozások számát.
Az egészségügyi minisztérium több szülészet bezárását jelentette be. Az egyik érintett város lakosai azonban tiltakoznak!
A másik gyakran emlegetett téma az Európai Unió helyreállítási alapja, amellyel az előző kormánynak meggyűlt a baja. Nagy vita volt abból, hogy az uniós forrásokat kell-e felhasználni a pozsonyi rázsochyi kórház felépítésére, amit Eduard Heger kormánya sokáig végre akart hajtani, de végül az Ódor-kabinet lemondott róla. A jelenlegi állás szerint a helyreállítási alapból két új kórház épül fel, az egyik Turócszentmártonban, a másik Besztercebányán. A kormányprogramban azt ígérik, figyelemmel kísérik majd, hogy a helyreállítási tervben szereplő mérföldkövek be legyenek tartva. Ugyanígy járnának el a kisebb kórházfelújítási programok kapcsán is.
A közép távú tervek között érintik még DRG-rendszer továbbfejlesztését, amely egyenlő és igazságos finanszírozási modellt ígér a kórházak számára. Ide sorolták még a szűrésekre és a mentális egészségre való odafigyelés megerősítését a lakosság körében, illetve egy úgynevezett adatforradalmat is ígérnek, amelynek köszönhetően hatékonyabb mutatók segítségével követhetik figyelemmel az egészségügy működését, és egyúttal számos adminisztratív tehertől szabadítják meg az orvosokat.
Hosszú távú célok
Az utolsó, hosszú távú célokra vonatkozó alfejezetben a kormányprogram összeállítói kitérnek Szlovákia lakosságának elöregedésére, aminek eredményeként egyre nagyobb szükség lesz a hosszú távú ellátás erősítésére. A kabinet ebből a szempontból folytatni szeretné az uniós helyreállítási alapban kitűzött célokat, elsősorban a hosszú távú ellátást nyújtó intézmények befogadóképességének növelését. A felsoroltakhoz hozzá tartozik a gyógyfürdők kapacitásainak hatékonyabb kihasználása is, amelyben a kormány szintén lépéseket tervez.
Végül pedig fontos célkitűzésként említik a lakosok felvilágosítását és oktatását a saját egészségükről való gondolkodás kapcsán, amelyhez mint írják, éveken át tartó, szervezett és célzott munkára van szükség. Azt ígérik, az oktatási tárcával összhangban már az alapiskolákban megkezdenék az egészségügyi tudatosságra való nevelést, hogy az emberekben már fiatalkorban kialakulhasson a felelősségteljes hozzáállás.
Politikamentesen
A kormányprogramban külön kiemelik, hogy politikamentesítenék az ellátást, hiszen az „egészség nem ismer ideológiát”, és az összes politikai párt szavazójának közös vágya a minél minőségibb egészségügyi ellátás.
„A kormány éppen ezért hosszú távú stratégiát készít az egészségügy fejlesztésére, és a tervezett lépésekről a teljes szakmai és politikai közeggel, valamint az egészségügy összes releváns szervezetével egyeztetni fog, annak érdekében, hogy biztosítsák a megkezdett folyamatok stabilitását és folytonosságát, akár több választási cikluson keresztül”
– olvasható a dokumentumban.
Lapunk felkereste az összes ellenzéki parlamenti pártot, és rákérdeztünk, a kormány valóban biztosítja-e a teljes körű politikai egyeztetést, tehát hogy Zuzana Dolinková tárgyalt-e velük a készülő reformokról. Kérdésünkre különféle válaszokat kaptunk.
Tomáš Szalay, az SaS egészségügyi szakértője azt mondta, arról nincs tudomása, hogy a miniszter minden párttal egyeztet-e, de velük igen.
„Szeretném hinni, hogy a konstruktív párbeszédre irányuló törekvés valóban őszinte. Az egészségügy nem koalíciós vagy ellenzéki, minden beteget el kell látni, és minden egészségügyi dolgozó számára működnie kell”
– fogalmazott. Ugyanakkor hozzátette, Dolinková már hozott olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten aggasztják őt, legyen szó akár a szülészeti osztályok bezárásának elhalasztásáról, akár a nemváltást megkönnyítő rendelet visszavonásáról.
„Ha a miniszter asszony meghátrál ezekben az egyértelműen szakmai témákban, attól tartok, hogy egyéb, szükséges és egyben fájdalmas intézkedések végrehajtására sem lesz ereje”
– jegyezte meg.
Peter Strachura, a parlamenti egészségügyi bizottságának tagja, aki a KDH színeiben politizál, kérdésünkre azt felelte, a pártjában örömmel fogadták a kormányprogram ezen részét, hiszen az egészségügy kapcsán kiemelten fontos a széles körű szakmai és politikai egyeztetés.
„A miniszter asszony túlságosan kevés ideje van a posztján ahhoz, hogy értékelni tudjam, folytat-e érdemi egyeztetést az ellenzéki pártokkal a lényeges dolgokról. Egyelőre nem észleltem semmiféle kezdeményezést egy politikai kerekasztalról, vagy akár kétoldalú egyeztetésről”
– üzente a KDH szakpolitikusa.
Oskar Dvořák, a Progresszív Szlovákia (PS) egészségügyi szakértője úgy gondolja, a kormányprogram egészségügyi része nem túlságosan ambíciózus, és hiányoznak a konkrét javaslatok a legégetőbb problémák megoldására, mint például a hiányzó gyermekorvosokkal és nővérekkel kapcsolatos válság, vagy a nemzeti egyetemi kórház kiépítése. Szerinte Dolinková már most szembement a kormányprogramban foglaltakkal, például a kórházreform kapcsán, hiszen a miniszter állandóan halasztásról beszél, holott megígérte reform a folytatását. Erről tanúskodik továbbá az is, hogy a parlamentben elfogadták a műtétekkel kapcsolatos maximális várakozási idők bevezetésének elhalasztását, amit ráadásul gyorsított eljárásban fogadtak el, így meggátolva a törvény rendes megvitatását.
„Sajnáljuk, hogy a miniszter nem hajlandó tárgyalni az alternatív megközelítésekről, és elutasítja a javaslatainkat. A konstruktív párbeszéd és a teljes politikai közegen átívelő együttműködés, ahogy az a kormányprogramban meg van fogalmazva, sajnos nem tekinthető a mai politikai valóságnak”
– vélekedett Dvořák.
Kerestük a Szlovákia mozgalom sajtóosztályát is a Dolinkovával folytatott kommunikációjukkal kapcsolatban, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Ködös megfogalmazás
Arról, hogy szakértői szemmel hogyan lehet értékelni a kormányprogram egészségügyi részét, Dušan Zachart, az INEKO intézet szakértőjét, illetve Martin Vlachynskýt, az INESS gazdaságkutató intézet elemzőjét kérdeztük.
Zachar az imént feszegetett politikai és szakmai konszenzussal kapcsolatban megjegyezte, kissé késő a kormányciklus kezdetén tárgyalásokat kezdeményezni a hosszú távú stratégiáról. Úgy véli, ezt a párbeszédet legalább a választási kampány megkezdése előtt le kellett volna folytatni, hogy a választásra fordulva a pártok már kész tervvel állhassanak a szavazók elé, amelyet ideális esetében a ciklus első felében el is indíthatnak.
A kormányprogrammal kapcsolatban általánosságban megjegyezte, a benne szereplő tézisek tág témaköröket érintenek, ugyanakkor nagyon homályosan vannak megfogalmazva, ezért nehezen is mérhető a megvalósításuk. Szerinte ez azért van, hogy végül ne lehessen számon kérni az ígéreteket.
„A ciklus végén így annak is igaza lehet, aki azt mondja, sokat megvalósítottak, illetve annak is, aki szerint semmit sem sikerült végrehajtani”
– mondta a szakember.
Vlachynský szintén ködösnek nevezte a dokumentum célkitűzéseit, illetve utalt az ebből adódó kettősségre is. Azt mindenképpen jó dolognak tartja, hogy a mostani kormány egyetért számos korábban megkezdett reform folytatásával, az viszont szerinte vitatható, hogy a kihagyták az igazán megosztó témaköröket.
„Ez egyrészt azt is jelenti, hogy a szakmai párbeszéd nem olyan témák körül fog keringeni, mint az egyetlen egészségbiztosító a piacon, másrészt viszont nem várhatunk drámai változtatásokat”
– jegyezte meg.
Megvalósítható célok?
A programban szereplő célok megvalósíthatóságával kapcsolatban Vlachynský ismét a kettősségre figyelmeztetett: szerinte az olyan intézkedések, mint például a rendelői hálózat megreformálása, mindenképpen végrehajthatók, viszont vannak olyan homályos célkitűzések is, amelyeknek a megvalósítására a dokumentum nem nyújt egyértelmű választ.
Zachar úgy gondolja, a célok megvalósítása nagyban függ majd attól, az egészségügyi miniszer mennyire élvezi a miniszterelnök, illetve a teljes kormánykoalíció támogatását.
„Attól tartok, hogy amint sorra kerülnek a népszerűtlen intézkedések, a kormányfő populista módon behúzza majd a kéziféket. Ezt tapasztaltuk korábban. Andrea Kalavská exminiszter erről a kórházreform kapcsán többet is tudna mesélni”
– tette hozzá az INEKO szakembere.
Andrea Kalavská (Smer-jelölt) távozó egészségügyi miniszter elsősorban a személyére vonatkozó, Robert Ficótól származó túlexponált kijelentések miatt mondott le.
Szerinte az lenne a legjobb, ha a tárcát Peter Pellegrini kormányfő (Smer) irányítaná a választásig.
Kalavská azt mondta, nem bánta meg, hogy belépett a politikába és kiváló tapasztalatokat szerzett. „
Visszatérek a kórházba, most a betegeknek akarom szentelni az energiáimat. Persze soha ne mondd, hogy soha, de a Smerrel már inkább nem”
– válaszolta Kalavská a politikai jövőjével kapcsolatos kérdésre.
Újfent megerősítette az újságíróknak, hogy Robert Ficóval volt a legtöbb problémája, aki például a nyáron kijelentette, hogy a kórházreformot csak úgy támogatja, ha alkotmánytörvényként fogadja el a parlament, és ha így nem menne át a tervezet, Kalavská fontolja meg a lemondását. Fico azt is többször kijelentette, hogy a kórházak besorolási reformtervével a legnagyobb gond, hogy kórházi osztályok szűnhetnek meg.
Richard Raši (Smer) miniszterelnök-helyettes Kalavská távozásával kapcsolatban kijelentette, ilyen helyzetekben több politikai tapasztalatra van szükség, és akkor talán az eredmény is más lett volna.
„Ha valaki azt látja, hogy a törvénytervezeteit nem szavazzák meg, hogy ellentétbe került az őt jelölő párttal, akkor alighanem megérett az idő a távozásra. Úgy gondolom, ez így helyes és tisztességes”
– reagált Kalavská, hozzátéve, hogy nem csak a kórházreform elutasítása miatt távozik.
Az egészségügyi miniszter hétfőn (december 9.) jelentette be lemondását, de elhatározása már december 4-én megszületett, amikor a kormány visszavonta a parlamentből a kórházreform tervezetét.Lemondólevele még nem érkezett meg a köztársasági elnök hivatalába.
Pellegrini kormányfő azt mondta, tudomásul veszi Kalavská döntését és megköszönte a munkáját. Ígérete szerint hamarosan közli Zuzana Čaputová államfővel, hogy kit javasol a megüresedett miniszteri posztra.
A legvitatottabb pontok
Zachar szerint az egyik legnehezebben kivitelezhető intézkedés a munkaerőhiány stabilizációja, hiszen ez Európa-szerte komoly problémát jelent, és gyors megoldások valójában nem léteznek. Továbbá rámutatott, nehéz lesz végrehajtani a rendelő- és a kórházhálózat átalakítását is, illetve kitért a hosszú távú ellátás minőségének javítására, amely szerinte szoros együttműködést kíván az egészségügyi, a szociálisügyi és a pénzügyi tárcával, valamint a kormányhivatallal, ezért nem is számít rá, hogy a következő négy évben sikerül elfogadni egy erőteljes, rendszerszintű reformot.
Vlachynský szerint a legvitatottabb pont ezúttal is az egészségügy finanszírozása lesz. Úgy véli, az állami biztosítottak után fizetendő pénzösszeg megemelése önmagában nem oldja meg a költségvetés problémáit, és kulcsfontosságú lesz a pénzügyminisztériummal való együttműködés is.
