A büntető törvénykönyv módosításáról szóló tervezetet mindössze néhány perccel az előtt hozták nyilvánosságra, hogy a kormány elfogadta az indítványt. A dokumentumot eddig titokban tartották. A módosítást a parlament néhány nap múlva gyorsított eljárásban hagyhatja jóvá. Az alapvető fontosságú jogszabályváltozást így nem előzte meg nyilvános szakmai vita.

Örülhetnek a korruptak

A korrupcióért, így a kenőpénz elfogadásáért járó büntetési tételek csökkentése már a Smer választási programjában is szerepelt. Az ilyen bűncselekményekért járó börtönbüntetés felső határát 12 évről, 10 évre, az alsót azonban 7 évről 3 évre csökkentik. Így a jogerősen elítélt elkövetők, az alsó határhoz közel első büntetés esetén, akár feltételes szabadságvesztéssel is megúszhatják, ha korrupción kapják őket. Ha valaki kenőpénzt ad, akkor eddig 5-től 12 évig terjedő börtönbüntetésre számíthatott, a módosítás után ez azonban 2-től, 8 évig terjedő intervallumra csökken. Itt érdemes felidézni, hogy pont a Smer korábbi jelöltjeit és a párthoz közeli személyeket gyanúsítják, vagy vádolják a hatóságok korrupciós bűncselekmény elkövetésével, de a Hlas vezetője, Peter Pellegrini körüli személyek kapcsán is indultak eljárások. Így többek között a hatóságok korrupcióval gyanúsítják a Smer parlamenti képviselőjét Tibor Gašpart, akit sajtóinformációk szerint a kormány a szlovák polgári titkosszolgálat (SIS) élére szeretne kinevezni, Peter Žigát, a parlament hlasos alelnökét pedig azzal gyanúsítják, hogy kenőpénzt adott.

Jelentősen csökkentik az illegális tevékenységből származó jövedelem legalizációjáért, vagyis a pénzmosásért járó büntetési tételt is. Aki ennek minősített, azaz különösen súlyos változatát követi el, az most akár 20 év börtönt is kaphat. Ezt most megfelezték, legfeljebb 10 évre ültetnék le az ilyen elkövetőt. Ilyen típusú bűncselekménnyel gyanúsítják a Smer háttéremberét, a nyitrai oligarchát, Norbert Bödört is, aki baráti kapcsolatot ápol Robert Ficóval. Ha a jelenlegi törvények alapján ítélnék el, akár 12 év börtönre számíthatna, az új büntető törvénykönyv alapján azonban 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztést kaphat. Érdekesség, hogy a váltóhamisításért járó büntetési tételt is csökkentették. Ilyen bűncselekmény miatt ítélték el jogerősen 19 évre például Marian Kočnert, akit a Kuciak-gyilkosság megrendelésével is vádolnak és tettestársát, Pavol Rusko korábbi minisztert. Ha az új jogszabály szerint szabták volna ki a büntetésüket, akkor legfeljebb 12 évet kaphattak volna. A Denník N azonban arról ír az ő büntetésükre már nem lesz hatással a törvény módosítása. A lap ugyanakkor kiemeli, akik most valami olyasmiért töltik büntetésüket, ami az új jogszabály szerint nem lenne bűncselekmény, azoknak a büntetését januártól elengedik. A vagyonelkobzás büntetésén is enyhítenének. Akit erre ítéltek, az 2024. február végéig felülbírálati kérelmet adhat be. A Smer több jelöltjét is jogerősen vagyonelkobzásra ítélték.

Ficóék szerint

Robert Fico (Smer) kormányfő az egyes gazdasági jellegű bűncselekmények büntetési tételének mérséklése kapcsán kijelentette, a jelenleg büntetésüket töltők közül senkinek sem engedik el, vagy szüntetik meg a büntetését. Kivéve, ha megszűnik az általa elkövetett cselekmény büntethetősége, tette hozzá. Fico azt is hangsúlyozta, a javaslat nem fog érinteni egyetlen politikai jellegű, sajtónyilvánosságot kapott kényes ügyet sem. „A represszív büntetőjogtól a resztoratív jellegűhöz fogunk közelíteni. Egyszerűen szólva azt akarjuk, hogy mindenekelőtt az okozott kár legyen megtérítve, és a bűncselekmény áldozata jogorvoslatot kapjon” – jelentette ki a kormányfő. Azt is elmondta, a büntetési tételek csökkentésénél az osztrák és német példából indulnak ki, de még mindig magasabbak lesznek, mint egyes államokban. A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményeknél világosan megkülönböztetik majd, hogy felhasználóról vagy terjesztőről van-e szó.

 ̶S̶p̶e̶c̶i̶á̶l̶i̶s̶ ̶Ü̶g̶y̶é̶s̶z̶s̶é̶g̶

A kormány ugyancsak jóváhagyta, hogy rendkívül rövid határidőn belül, január 15-ig felszámolják a Speciális Ügyészséget. Az ügyeket, amelyeket itt vizsgálnak, a kerületi ügyészségek között osztják szét. A Speciális Ügyészségen dolgozó ügyészek a főügyész, Maroš Žilinka beosztottjaivá válnak. A Speciális Ügyészség jelenleg a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett cselekmények, a korrupció, a köztisztviselők jogkörrel való visszaélése, a gazdasági bűncselekmények, a terrorizmus és a szélsőséges bűncselekmények ügyében indított büntetőeljárásokkal foglakozik.

Az intézményt Daniel Lipšic korábbi politikus vezeti, akinek a személyét a mostani kormánypártok többször kifogásolták. Fico a közmédia szombati műsorában jelentette ki, minden szükséges lépést megtesz, hogy Lipšic távozzon a Speciális Ügyészség éléről. Lipšic ezért kedden felajánlotta, ha a kormány nyilvánosan garantálja, semmilyen módon nem avatkozik bele a Speciális Ügyészség és ügyészeinek helyzetébe, kész lemondani tisztségéről. „A Speciális Ügyészségen dolgozó kollégáim kulcsszerepet játszanak a jogállamiságot romboló legsúlyosabb bűncselekmények elleni küzdelemben” – indokolta felajánlását Lipšic. Zuzana Čaputová államfő ugyancsak kedden kijelentette, visszalépés lenne a Speciális Ügyészség felszámolása. „Mindennemű változtatást, különösen a jogállammal kapcsolatosakat, alapos szakmai egyeztetésnek kell megelőznie, és csakis szabályos jogalkotási folyamat keretében szabad elfogadni azokat” – jelentette ki az elnök nem sokkal azelőtt, hogy a kormány egyeztetés nélkül elfogadta az addig titkolt módosítást és gyorsított eljárásba utalta azt. Maga Lipšic automatikusan nem kerül át a főügyészségre, csak egy nyilvános pályázat után kaphatna ott állást, de Žilinka és közte már régóta ellentét feszül. Žilinka ugyanis a büntető törvénykönyv hírhedt 363-as paragrafusa alapján sorra szüntette meg a politikusok ellen indított büntetőeljárásokat.

A Speciális Ügyészség ilyen gyors megszüntetése azért is problémás, mert a kerületi ügyészségek csak egy hosszadalmas folyamat során tudják átvenni az ottani ügyeket. Erre most valamivel több mint egy hónap áll rendelkezésre. A folyamat lebonyolítását Maroš Žilinka főügyésznek kell megoldania. Akivel azonban a Denník N információi szerin a kormány nem egyeztetett erről. A Specializált Büntetőbíróságot a kormány ugyanakkor nem számolja fel, valószínűsíthetően azért, mert az Európai Unió a bíróságok rendszerébe való beavatkozás esetében más országokkal szemben már indított kötelezettségszegési eljárást.

Az Európai Bizottság arra kérte a szlovák kormányt, ne változtassa meg a büntető törvénykönyvet és ne szüntesse meg a Speciális Ügyészséget. A bizottság szerint ezeket a javaslatokat először alaposan át kell tárgyalni, ezután születhet csak döntés róluk, ezért felszólították a miniszterelnököt és kabinetjét, hogy változtassanak álláspontjukon.

Védett státusz vége

Az előző kormány idején felállt az ún. Bejelentővédelmi Hivatal (Úrad na ochranu oznamovateľov), amely védelmet nyújt azoknak a munkavállalóknak, akik a professzionális környezetükben mutatnak rá valamilyen visszaélésre. A hivatal beleegyezése nélkül nem lehet az érintettet elbocsátani. Ezzel a lehetőséggel étek a Čurilla-nyomozócsoport rendőrei is, akik a mostani kormánykoalíció befolyásos tagjai ellen is eljárást indítottak. Matúš Šutaj-Eštok (Hlas) belügyminiszter a védett státuszuk ellenére megpróbálta kirúgni őket. Néhányuk esetében azonban a bíróság, a védettség miatt, ezt nem hagyta. A vonatkozó jogszabályok most tervezett módosítása szerint a rendőrök nem kaphatnának ilyen védelmet, illetve a védett státuszt élvező személyek munkaadója, a státusz felülvizsgálata végett, a főügyészhez fordulhatna. A módosítás a Čurilla-nyomozócsoport rendőreire is vonatkozhat, amit az ügyvédjük, Peter Kubina, az intézkedés retroaktivitása miatt, alkotmányellenesnek tart.