Mérő László matematikus, pszichológus a Tandem polgári társulás komáromi, Az élet játék című konferenciáján tartott előadásában optimista jövőképet vázolt fel. 

Ki veszi el a munkánkat? 

Egyre többet hallunk a mesterséges intelligencia (MI) előretöréséről és fejlődéséről. Elérhetőbbé válnak a különleges technológiával ellátott eszközök, a mindennapjainkban is megjelennek a robotok. 

Mire használjuk az algoritmusokat? Például tájékozódásra vagy információk összegyűjtésére, de jó lesz összetett feladatok megoldására is, dolgozatok javítására, helyzetek elemzésére. 

„Sokan félnek attól, hogy az MI elveszi a munkánkat. Pedig nem ez veszi el az emberek munkáját, hanem azok az emberek, akik használni tudják.

Megtanulunk együttműködni valamivel, amit nem értünk, viszont nálunk sokkal jobban csinál bizonyos dolgokat. Akárcsak a gyerekeink.

Lesz egy olyan eszközünk, amiről tudjuk, hogy jól teljesíti a rábízott feladatot, bízhatunk benne. Mindezek mellett azonban semmit nem ért a teendőiből.” 

A halálos betegségek gyógyításához is segítséget adhat a megfelelően használt mesterséges intelligencia. Mérő szerint nem kérdés, hogy veszélyforrás vagy erőforrás-e ez az eszköz. Az életünket megkönnyítő erőforrásként tekint rá. „Most kezdjük látni, hogy mire való az agyunk.” 

Ki a felelős? 

Ha ennyire okosak az eszközeink, miért nem hálózta még be a mesterséges intelligencia a mindennapjainkat? Ennek megértéséhez a történelem adhat segítséget. „Az ipari forradalmat a gőzgép feltalálása indította el. De tudták, hogy a gőzgép már hatvan évvel korábban létezett? Viszont a kereskedelmi jog nem volt elég fejlett ahhoz, hogy ha gond adódik vagy baleset történik, meghatározzák, hogy ki a felelős a gép okozta kárért. Kellett egy kis idő, míg létrejöttek a korlátolt felelősségű társaságok. Csakúgy, mint a nagy felfedezések idején.

Már tudták az emberek, hogy India vízen is elérhető, de nem volt elég nagy hajó ahhoz, hogy egy kereskedelmi út kifizetődő legyen.

Nagy hajók kellettek és pénz, amit a bankrendszer fejlesztésével tudtak előteremteni.” 

Mérő szerint az önvezető autók is okoznak balesetet, a modellezés azonban azt mutatja, hogy ha csak és kizárólag önvezető autóink lennének, akkor jóval kevesebb, tizedannyi ember halna meg az utakon. Az viszont nagy kérdés, hogy ki lenne a felelős, ha mégis baleset történik. Ezek a kérdések gátolják a technológiák széleskörű elterjedését. 

Modern kőtáblák 

Mit tesz az autóvezető, ha hirtelen a semmiből kiszalad elé három gyerek? Megpróbálja elkerülni az ütközést, de ösztönösen, nem a saját élete kárán. Hogyan viselkedhet az önvezető autó? Mindent megtesz azért, hogy megmentsen három fiatalt, akár a sofőr élete árán is. Vennénk-e ilyen autót?  

Mérő megjegyzi, nem lehet olyan eszközt gyártani, amivel a szöget be lehet verni a falba, de egy embert nem lehet agyonverni vele.

Nem létezik jó vagy rossz MI, csak algoritmusok léteznek, és tőlünk függ, hogy mire használjuk ezeket.

Szabályokra van szükség, s egyelőre nincsenek meg ezek a modern kőtábláink. A mesterséges intelligencia használatára vonatkozó kőtáblákat nekünk kell megcsinálni. Nem lesznek univerzálisak, más lesz az európai, az amerikai és a kínai szabályozás, de az alapok megegyeznek majd. 

Milyen lesz a jövő? 

2023 nagy dobása volt az OpenAI mindenki számára elérhető szövegprogramja, a ChatGPT, egyelőre mégis nehéz elképzelni, hogy az MI ugyanúgy része lesz majd az életünknek, mint az elektromosság vagy az autók. 

„Már itt van az az idő, amikor mesterséges intelligenciával felszerelt rendőr üldöz egy mesterséges intelligenciával felszerelt rablót. Nem ismerünk minden fejlesztést. Fogalmunk sincs arról, hogy ha például Oroszország úgy döntene, hogy a háború lezárásaként atomtölteteket indít a nyugati nagyvárosok ellen, akkor ebből mennyi érne célba. A fegyverkezés terén is egymással vetekszenek a MI-eszközök, csak hál’ istennek egyik sem lett élesben kipróbálva.” 

Az MI-ről való tudás jóra és rosszra is használható. Ugyanaz a technológia kell ahhoz, hogy az állam az állampolgárok körmére nézzen, mint ahhoz, hogy az állampolgárok ellenőrizzék az állam cselekedeteit. 

Mérő optimistán tekint a jövőbe. Szerinte minden adott ahhoz, hogy bízzunk egy fejlődő világban. „Ez azonban attól is függ, hogy időben elkészítjük-e a szabályozás alapjául szolgáló kőtáblákat, amik a fejlődés zálogai.” A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések döntő részéről nincs tudomásunk, ahogy elődeink sem kísérték figyelemmel a kerék vagy gőzgép feltalálását, pedig gyökeresen változtatta meg az életüket. Ahogy a miénket is megváltoztatta az óráról órára fejlődő digitalizáció.