Állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy tovább erodálódott a magyar demokrácia, és tovább romlott az alapvető jogok helyzete, különös tekintettel a „nemzeti szuverenitásvédelmi” törvénycsomag közelmúltbeli elfogadására. A határozat kilátásba helyezi, hogy az EP keresetet fog benyújtani az EU Bíróságán, amiért az Európai Bizottság (EB) tavaly decemberben felszabadított 10,2 milliárd euró felzárkóztatási támogatást Magyarország számára. A parlament szerint szerint a pénzt túl korán adták oda, hogy meggyőzzék Orbán Viktort, ejtse vétóját Ukrajna uniós tagságával szemben.

Ursula von der Leyen bizottsági elnök a szerdai parlamenti vitában megerősítette: a magyar kormány teljesítette a brüsszeli elvárásokat, végrehajtotta a zárolt pénz feloldásához kötött igazságszolgáltatási reformot. A képviselők azonban úgy vélik, hogy Magyarországon továbbra sem garantált a bíróságok függetlensége, a meghozott intézkedések nem nyújtanak elég biztosítékot a politikai befolyással szemben és lehetőség van a megkerülésükre. Az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak, és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit, áll a szövegben, utalva a magyar kormányfő decemberi vétójára. Szerepelt a felvetések között Magyarország szavazati jogának elvétele az Európai Tanácsban. A mai szavazás politikailag jelentőssé válhat ugyan, de olyan értelemben nem feltétlenül lesz gyakorlati következménye, hogy annak eredménye nem kötelező a Bizottságra nézve.

(Npsz, hvg, 444)