Szerebrennyikov, akit koholt vádak alapján 2017 nyarán letartóztattak és csaknem két évig házi őrizetben tartottak, 2022 januárjában már a hamburgi Thalia Theaterben rendezett, ma pedig Berlinben él.

Láng Annamária, aki a Schilling Árpád vezette Krétakörben és Mundruczó Kornél társulatában, a Protonban töltött el több évet, negyedik évadját tölti a bécsi Burgtheaterben. Ott kereste meg levélben Szerebrennyikov produkciós irodája.

„Kézenfekvő története, ezzel együtt mégis meglepő – mondja a francia, svájci és németországi színpadokon is komoly szakmai rangot kivívott magyar színésznő. – Több szálon fut, de alapvetően közel vannak egymáshoz a szálak. A rendező fő munkatársa, aki javaslatot tesz nála a szereposztásra, négy-öt évvel ezelőtt látott engem a Burgtheater Mester és Margarita című előadásában. De húsz éve emlegetik a Krétakör két produkcióját is. A Sirájt (!) és a Feketeországot. Mindkét darabban láttak Moszkvában. Ez utóbbival azon a fesztiválon vendégszerepeltünk, amelynek Szerebrennyikov volt a programszervezője. Nekik ez duplán felejthetetlen volt, hiszen miután hazautaztunk, kihallgatták őket. Nem bocsátották meg nekik, hogy meghívtak egy ilyen kemény, politikai előadást.”

Szerebrennyikov tavalyelőtt hívta ki Berlinbe Láng Annamáriát. Nem volt semmiféle casting, inkább csak ismerkedés, és már az első percekben nyilvánvaló volt, hogy szívesen venné, ha szerepelne a filmben.

„Nekem az volt a nagy élmény, hogy úgy beszélgettünk, mintha száz éve ismernénk egymást. Annyira kellemes volt a találkozás, olyan otthonosan éreztem magam Kirill Szerebrennyikov társaságában, hogy izgatottan vártam a folytatást. Nem volt könnyű egyeztetniük a Burgtheater futó előadásaival. Ráadásul éppen akkor belekerültem egy darabba, amelyre egyáltalán nem számítottam. De annak a rendezőnek is szüksége volt rám. A forgatás időpontja azonban csúszott egy kicsit. Ők Rigában kezdtek, én Uruguayban csatlakoztam hozzájuk. A rendező mint a gép, úgy dolgozott. Koncentráltan, elképesztő tervezettséggel, mégis oldottan, baráti légkörben. Végeztem Bécsben, és két nap múlva már Montevideóban voltam. A filmbeli férjemet Tilo Werner német színész játssza, akivel egykor a Krétakörben dolgoztam. Tizenöt év után nagy találkozás volt ez mindkettőnk számára.”

Előadásai miatt évad közben a Burgtheater nehezebben adta volna ki a filmeseknek, de olyan jól alakultak a dolgok, hogy épp akkor kezdett el forgatni, amikor a bécsi színházban kezdődött a nyári szünet.

„Két hetet töltöttem Uruguayban, de nem a fővárosban, hanem vidéken zajlott a forgatás. Egy százéves házban és annak környékén. Hatalmas élmény volt. A stábtagok közül többen is orosz emigránsok voltak. Amíg Putyin van hatalmon, senki sem mehet haza közülük. A vezető operatőr Belgrádból jött, a jelmeztervező Londonból, a többiek Berlinből.”

A film, amelynek eredeti címe Diappearance, több idősíkon játszódik. Josef Mengeléről, az auschwitzi koncentrációs tábor orvosáról szól, aki foglyokon végzett embertelen kísérleteivel vált hírhedtté, és 1949-ben olasz útlevéllel menekült Dél-Amerikába.

„Vannak részek, amelyek a koncentrációs táborban játszódnak, de én már a világháború utáni időszak történéseiben szerepelek, amikor Mengelét egy magyar házaspár bújtatja Dél-Amerikában. Az egykori SS-tiszt maga kezdi el vezetni a birtok gazdasági ügyeit. A magyar feleség a szeretője lesz, hosszasan élnek együtt háromszögben. A náci doktort August Diehl játssza. Teljesen mindegy, mekkora sztár Németországban, eszméletlenül jó színész és kiváló kolléga. Őt is csak az érdekelte, hogy jó legyen a film. Nagyon örült, hogy együtt dolgoztunk. Az egész folyamat felemelő volt. Ha szabad napunk akadt, Kirill gondolt egyet, és elhívott bennünket az óceánpartra. Nem gondolkozik hierarchiában. Az egész forgatást egy nagy kalandnak fogta fel. Elmondta, hogy már régóta keresték őt ezzel a filmtervvel, de mindig úgy érezte, nincs köze a történethez. Amikor aztán száműzetésbe került, és lezárult előtte a Moszkvába vezető út, rádöbbent, hogy melyik az a pont, ahol kapcsolódni tud a sztorihoz. Van egy ember, Josef Mengele, aki előtt már nincs visszaút…”

A nő, a magyar feleség szintén menekült. Nem térhet vissza Magyarországra. Antiszemita családban nőtt fel, táncosnőnek készült, belekényszerült a házasságba, a férjének politikai okok miatt menekülnie kellett, ő pedig vele tartott.

„Brazíliában kötöttek ki, mostoha körülmények között, egy tanyán. Próbálnak túlélni, vállalkozást működtetni, amikor megjelenik egy magát svájcinak valló, vonzó férfi. Pénzért be is költözik hozzájuk, és csak később derül ki róla, ki is valójában. A történet valós alapokon nyugszik. A nő be van zárva ebbe az életbe. Egyetlen öröme az idegen férfi, akitől még remélhet valamit. De ez sem igazi szerelem, inkább csak egy praktikus kapcsolat.”

Kirill and Friends néven Szerebrennyikov nemrég nemzetközi színházi társulatot alapított Berlinben. Új filmjének bemutatója még várat magára, Láng Annamáriát februárban várják utószinkronra.

„Szerebrennyikov valóban rendkívüli tehetségű rendező. Neki nem kell ahhoz erőt kimutatnia, hogy az ember bármit szívesen megcsináljon neki. Ehhez minden feltételt biztosít. Pontosan instruál, nála nincs körítés. Egyszerűen csodás a jelenléte. Óriási élvezet dolgozni vele.”

A szerző a Vasárnap munkatársa