A tervezet szerint az RTVS a jelenlegi formájában megszűnik: megváltozik az intézmény neve (Slovenská televízia a rozhlas – STaR), új szabályok szerint újjáalakul az úgynevezett tévétanács, a testület fogja megválasztani az intézmény új igazgatóját és alapvető változáson megy át a programtanács működése is. Véglegesen megváltoznak az intézmény finanszírozására vonatkozó szabályok, ugyanis a Fico-kormány konszolidációs intézkedéseivel eredetileg csak időlegesen csökkentették a közmédia finanszírozását a GDP 0,12 százalékával megegyező összegre az eredetileg meghatározott 0,17 százalékról.

A közmédia kormány által irányított újrahangolása nem érte váratlanul a nyilvánosságot. A koalíciós pártok a kormányprogramban eredetileg még az RTVS kettéválasztásával számoltak, de a kormány ezt a tervet valószínűsíthetően gazdaságpolitikai okokból feladta, helyette belülről alakította át a köztévét. Az RTVS vezetésével és irányultságával a kormány politikusai huzamosabb ideje elégedetlenek voltak. Az SNS által kinevezett Martina Šimkovičová kulturális miniszter több alkalommal is bírálta a rádió és televízió működését, elmondása szerint az intézmény nem nyújtott teret mindenkinek és az elfogultságát a politikai műsorok is tükrözték. Robert Fico miniszterelnök szintén több alkalommal konfliktusba keveredett a közmédiával. A leglátványosabb incidens a február végi prágai visegrádi sajtótájékoztatón történt, ahol az RTVS jelenlevő munkatársa a másik három ország közmédiájának barátságos kérdéseivel ellentétben gyakorlatilag számon kérte Ficón az ország fokozódó nemzetközi elszigeteltségét. A szlovák kormányfő válaszul megkérdezte a riporter nevét és monológot tartott arról, hogy az intézménynek nincs köze a közszolgálatisághoz. Fico később politikai aktivizmussal vádolta meg az újságírót.

Az új törvényjavaslat elvben lehetőséget teremt a kormánykoalíciónak arra, hogy teljesen kicserélje az RTVS vezetését és a hírek tálalásától az adások megtervezéséig a befolyása alá vonja a műsorszolgáltatást. Az új törvény felállít egy héttagú tanácsot, melynek három tagját a kulturális miniszter nevezi ki, négyet pedig a parlament választ, a tanács pedig saját hatáskörében választja meg az új igazgatót. A tizenegytagú, radikálisan átalakított programtanács negyedévente értékeli a STaR műsorainak közéleti jellegét, szintén túlnyomórészt a parlament által választott tagokkal és két, a televízió alkalmazottai által közvetlenül választott képviselővel.

A tervezetet több ellenzéki párt is hangsúlyosan bírálta, a kereszténydemokrata KDH szerint a kormány a „saját embereit” ülteti a tévé vezetésébe, Veronika Remišová (Za ľudí) a vörös vonalak átlépésének nevezte a szabályozást, a PS szerint a kormány propagandaadót szeretne faragni a közmédiából.

Kisebbségi szempontból nem számíthatunk komolyabb változásokra a tervezet után sem. Őry Péter (Pro Civis polgári társulás, a Szövetség MKP-platformjának korábbi elnökségi tagja) lapunk kérdésére elmondta, hogy a közmédiára vonatkozó kisebbségi televíziós szabályozás az elmúlt években három alkalommal is változott. Míg a köztévének elvileg lakosságarányosan kellene sugárzási időt biztosítania a kisebbségeknek. A magyar nyelvű műsorok mennyiségének a 2022 előtt érvényes szabályozás alapján évi 1300-1400 órát is el kellett volna érnie, de a gyakorlatban 100-110 órás időkeretben valósult meg a műsorsugárzás. A Heger-kormány idején eszközölt változások 500 órában határozták meg a teljes kisebbségi kvótát. Őry rámutatott, hogy a nyilvánosság most sem tudja, pontosan mennyi magyar műsort sugároz a köztévé, mivel a 2022-es és 2023-as médiajelentések nem is elérhetőek az interneten. Az új, Šimkovičová-féle szabályozás ezt a területet érintetlenül hagyja, a problémáival együtt. 

A tervezet a nemzetiségi műsorszórás szabályozásán nem változtat, a módosítás célja láthatóan nem ez, hanem a közmédia vezetőségének cseréje és politikai megszállása. Az évtizedes probléma ugyanakkor megmarad, hogy a közmédia, elsősorban a köztévé a törvény betűjét megsértve sokkal alacsonyabb arányban sugároz magyar és egyéb kisebbségi nyelvű programokat, mint amilyen a magyarság aránya – kommentálta a lépést lapunknak Mózes Szabolcs, a Magyar Szövetség alelnöke.

Információink szerint az új szabályozás kapcsán a kormány nem folytatott egyeztetéseket a Magyar Szövetséggel, vagy a kisebbségi érdek-képviseleti szervekkel sem. Rigó Konrád korábbi kulturális miniszter a facebookon a közmédia állami tévével való helyettesítéseként értelmezte a változást.