A Misztrál magyar és külföldi költők verseinek megzenésítésével és népdalfeldolgozásokkal ivódott be a köztudatba. A magyar költők mellett az európai líra nagyjainak verseit is feldolgozták, többek között Baudelaire, Garcia Lorca, Villon, Gabriella Mistral műveinek megzenésítései is szerepelnek repertoárjukon. Kiindulópontjuk a magyar népzene, de pályájuk során gyakran nyúltak a világzenei irányzatok eszközeihez. Pályájuk folyamán érezhető, hogy egy sajátos, egyedi stílust teremtettek meg, melyet maguk „Misztrál-hangzásként” írnak le.

Az együttes 2002-ben rendezte meg első alkalommal a Regejáró Misztrál fesztivált, melyet azóta minden nyáron rendeznek meg Nagymaroson. Szintén a formáció nevéhez fűződnek a Regejáró Művészeti klubok is, ahol művészbarátaikkal közösen lépnek színpadra, illetve tematikos műsorokat és rendhagyó irodalomórákat is tartanak. Koncertjeikkel nem csupán Magyarországot és a térséget járták be, hanem számos alkalommal jártak külföldön, többek között az Egyesült Államokban is.

A megosztott Kossuth-díjat a zenekar alapító- és jelenlegi tagjai vehették át, Heigl László, Heinczinger Miklós, Pusztai Gábor, Török Máté és Tóbisz Tinelli Tamás.

A Misztrál együttes tagjain kívül tizenegyen vehettek át Kossuth-díjat, név szerint Bretz Gábor operaénekes, Cakó Ferenc grafikusművész,  Leslie Mandoki zenész, a Mandoki Soulmates alapítója, Salamin Ferenc építész, Szőcs Miklós TUI szobrászművész, Takács-Nagy Gábor hegedűművész, karmester, Tolcsvay László zeneszerző, előadóművész, Trill Zsolt színművész, Vashegyi György karmester, Visky András író, dramaturg valamint Zs. Vincze Zsuzsanna táncművész, koreográfus.

Az első Kossuth-díjakat 1948. március 14-én, az 1848-as forradalom centenáriumán adták át az ország legkiválóbb tudósainak, művészeinek, ipari munkásainak, földműveseinek, akik hozzájárultak az ország újjáépítésének sikeréhez. A díjat 1965-től már csak a művészet és kultúra jeles képviselőinek ítélték oda április 4. alkalmából, 1966-tól pedig csak háromévente adták át.

Magyarország legrangosabb művészeti-kulturális elismerését 1990 óta évente ítélik oda. A kitüntetésre javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a kormány tesz előterjesztést, a díjakat a köztársasági elnök adományozza március 15. alkalmából. A címet az államfő a kormány előterjesztésére vissza is vonhatja attól, aki erre érdemtelenné vált. A díjjal járó jutalom összege 2013 óta a bérből és fizetésből élők előző évi (a Központi Statisztikai Hivatal által számított), országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa, ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíjjal járó jutalom összege a díj összegének kétszerese, megosztott díj esetében a kitüntetettek személyenként a díjjal járó összeg felére jogosultak.