Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter pár napja jelentette be, hogy a következő parlamenti választás előtti időszakban a minimálbér látványos növelését tervezik. A munkáltatók és munkavállalók érdekvédelmi szervezetei közötti tárgyalások szabályozásán nem változtatnak, így továbbra is az adott év augusztusáig adnak időt az egyezségre. Ha pedig az egyeztetés eredménytelenül zárul, ezt követően is egy képlet alapján határozzák majd meg a minimálbért, míg azonban ez eddig a két évvel korábbi átlagbér 57 százalékában szabta meg a minimálbér összegét, a jövőben ezt a tervek szerint 60 százalékra növelik. Tomáš szerint, ha a vonatkozó jogszabályt még idén sikerül elfogadni, az új szabályok szerinti minimálbérszintet először 2026-ban alkalmaznák. Míg idén 750, jövőre pedig várhatóan 816 euró lesz a minimálbér, az új szabályoknak köszönhetően 2026-tól már elérhetné a 920, egy évvel később pedig a 969 eurót.

Munkáltatói aggályok

„Ha a munkaügyi tárca elképzelése valóra válik, az jelentős mértékben növelné a munkáltatók költségeit” – figyelmeztet Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Uniójának (RÚZ) a főtitkára. Ennek pedig végső soron úgyis az alkalmazottak innák meg a levét. 

„A vállalatok közötti konkurenciaharc miatt a munkáltatók nem tehetik meg, hogy a megnövekedett bérköltségeiket azonnal beépítsék az áraikba, ezzel ugyanis elvesztenék a vásárlókért folytatott harcot. Így ha nagyobb mértékben lesznek kénytelenek növelni a fizetéseket, akkor ezzel párhuzamosan visszafoghatják a prémiumokat és egyéb különleges juttatásokat”

 – tette hozzá Hošták. A gyakorlatban ezt azt jelentené, hogy míg a kormány a következő, 2027-re tervezett parlamenti választás előtt a minimálbér jelentős növelésével büszkélkedhetne, az alkalmazottak ezt a pénztárcájukon nem nagyon éreznék meg.

Súlyos adóterhek

A minimálbérhez kapcsolódik az éjszakai és hétvégi munkavégzésért járó bérpótlék is, a minimálbér emelésével így ezek is nőnének, ami a Munkaadói Szervezetek Szövetsége (AZZZ) szerint a nagyobb vállalatoknál a költségek látványos megugrásához vezetne. Ez pedig negatív hatással lenne a foglalkoztatásra is. 

„Ha a munkaügyi tárca célja a rosszabbul fizetett alkalmazottak nettó bérének a növelése, akkor célszerű lenne felvetni a munka árával kapcsolatos adó- és járulékterhek témakörét, hogy a megnövelt minimálbér ne tegye tönkre a munkaadókat. És persze azért is, hogy a munkavállalóknak reálértéken valóban több pénzük legyen”

 – tette hozzá a munkáltatók szakmai szervezete.

Leszakadó régiók

Róbert Chovanculiak, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője arra is figyelmeztetett, hogy a minimálbér nagyobb mértékű növelése tovább rontana az egyébként sem irigylésre méltó helyzetben levő elmaradottabb régiók helyzetén. „A pénzügyminisztérium felmérése szerint már korábban is ezekben a leszakadó járásokban okozta a legnagyobb gondot a minimálbér emelése. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a minimálbér minden 5%-os emelése miatt több ezer ember veszítette el az állását, mivel a munkáltatók képtelenek voltak kigazdálkodni az ehhez szükséges összeget” – tette hozzá Chovanculiak.

Segít a gazdaságnak?

A munkáltatók aggodalmait azonban nem minden elemző osztja. Ján Košč, a Szociális és Gazdasági Elemzők Szövetségének (ASEA) a képviselője szerint a minimálbér-emelések hatásait a közbeszédben túlbecsülik. „A jelenleg érvényes tudományos konszenzus szerint a minimálbér arányos növelése nem károsítja a gazdaságot, és ha valahol vannak is kisebb negatív hatások, azokat aktív munkaerőpiaci politikával korrigálni lehet” – tette hozzá. A minimálbér emelése Košč szerint ráadásul növeli az alacsonyabb jövedelmű munkavállalók vásárlóerejét. 

„Márpedig a szlovák gazdaság egyik fő hajtóereje épp a lakosság vásárlóereje, a növekvő keresletnek köszönhetően pedig újabb munkahelyek jöhetnek létre. Ha tehát valaki azt állítja, hogy a szegényebb régiókon épp a minimálbér csökkentése segítene, akkor valójában azt mondja, hogy ezekben a régiókban csökkenteni kell a lakosság vásárlóerejét, és ezzel együtt a foglalkoztatást is”

 – véli Košč.

Cseh példa

Chovanculiak emlékeztetett arra, hogy Csehországban csak 2029-re tervezik, hogy az ottani minimálbér elérje az akkorra várt országos átlagbér 47 százalékát. „Szlovákiában ugyanakkor a kormány azzal sem elégszik meg, hogy a minimálbér már tavaly elérte az átlagbér 49 százalékát. Ha a munkaügyi miniszternek sikerül további három százalékponttal növelni a minimálbér arányát, akkor a becslések szerint 2028-ra a minimálbér aránya az átlagbérhez képest már eléri az 55%-ot” – mondta az INESS elemzője, hozzátéve, hogy ezzel Szlovákia az Európai Unió azon országai közé fog tartozni, ahol a bérszínvonalhoz viszonyítva a legmagasabb a minimálbér.

Košč ezzel kapcsolatban azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a cseh minimálbér 47%-ra való emelése nem hasonlítható össze a szlovákiai emeléssel. Mint mondta, az uniós irányelv azt ajánlja, hogy a tagállamok tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a minimálbér az adott évben érje el az átlagbér 50 százalékát. „Csehországban más stratégiát és módszert választottak a minimálbér megállapítására, mint Szlovákiában. Ha összehasonlítjuk ezt például Szlovéniával, ahol 2021-ben a minimálbér aránya az átlagbér-hez viszonyítva 61% volt, a cseheké egy rendkívül konzervatív példa” – tette hozzá Košč.  (mi, TASR)