A tajvani kormány tájékoztatása szerint a földrengés középpontja a keleti, ritkán lakott, hegyvidéki Hualien megyében volt, a hatóságok szerint 15,5 kilométeres mélységben.

Legalább 26 épület dőlt össze, és jelenleg több mint 70, romok alatt rekedt emberről lehet tudni.

A földrengéstani intézet közölte, hogy csak egy viszonylag enyhe, 4-es erősségű rengésre számítottak, ezért nem küldtek riasztást. Ez volt az utóbbi 25 év legnagyobb földrengése a szigeten.

Caj Jing-ven elnök vészhelyzeti bizottság felállítását jelentette be, és hozzátette, hogy a mentési munkában a hadsereg is részt vesz.

A hatóságok aláhúzták, hogy a sziget nukleáris létesítményei nincsenek veszélyben.

A Japán Meteorológiai Hivatal szerdán reggel cunamiriadót adott ki a déli Okinava prefektúra szigeteire, de végül csak 30 centiméter magas hullámokat észleltek, így feloldották a riadót, és a tartomány repülőtere (Naha) is újból megkezdte működését.

„Japán készen áll arra, hogy a szerdai nagy erejű földrengést követően minden szükséges támogatást megadjon Tajvannak” – közölte X-en közzétett bejegyzésében Kisida Fumio japán miniszterelnök.

Jóllehet Kína szintén segítséget ajánlott fel, Csu Feng-lien, a kommunista ország tajvani ügyekért felelős irodájának szóvivője pedig kifejezte együttérzését „a tajvani honfitársakkal”, Tajvannak a szárazföldi Kína ügyeivel foglalkozó hivatala az ajánlatot visszautasította.

Tajvan tektonikus lemezek találkozásánál fekszik a Dél-kínai-tengeren, ezért ott gyakoriak a földrengések. 2016-ban több mint százan vesztették életüket a sziget déli részén egy földrengésben, 1999-ben pedig egy 7,3-as erősségű földmozgás kétezernél is több ember életét követelte.