Jelentősen megnehezítenék az ingatlanokról szóló információk hozzáférhetőségét. A Geodéziai, Kartográfiai és Ingatlan-nyilvántartó Hivatal (Úrad geodézie, kartografie a katastra), vagy másnéven a Földhivatal egy olyan törvénymódosítási tervet nyújtott be, amely értelmében a most még nyilvánosan bárki számára elérhető ingatlan-nyilvántartást regisztrációhoz kötnék. Minden bizonnyal arról van szó, hogy a regisztrációhoz elektronikus személyi igazolvány kellene, bár ezt még a dokumentum nem pontosítja. Ha ez megvalósul, akkor az állami szervek be fogják tudni azonosítani, hogy az internetes portálon keresztül ki tekintette meg egy-egy konkrét ingatlan adatait, például a tulajdonosának nevét. A lépést a tulajdonosok személyes adatainak védelmével és az adatok alapján elkövetett bűncselekmények számának növekedésével magyarázzák. Nem pontosítják azonban, hogy milyen bűncselekményekről lehet szó. A mostani dokumentum még nem kész törvényjavaslat, csak egy jogszabályalkotási terv, a kész javaslatot idén júniusban küldenék tárcaközi egyeztetésre.

Fontos nyilvántartás

Az ingatlan-nyilvántartás a jelenlegi, bárki számára hozzáférhető formájában ugyanakkor egy nagyon fontos adatbázis, amelyet nemcsak azok használnak, akik például házat, telket stb. szeretnének venni, de az ügyvédi irodák és nem utolsósorban az újságírók is gyakran keresnek itt adatokat. Így például amikor lapunk feltárta a Beneš-dekrétumok alapján az állam által bevégzett földelkobzások ügyét, egyebek mellett ezt a nyilvántartást is használtuk. Kimondottan az ilyen nyilvános adatbázisokra támaszkodva nyomozott például Marián Kočner és Ladislav Bašternák elítélt adócsaló ügyeivel kapcsolatban Ján Kuciak tényfeltáró újságíró, akit a munkája miatt aztán meggyilkoltak. De a közelmúltban az ingatlan-nyilvántartásnak köszönhetően derült ki, hogy az a 157 négyzetméteres villa Pozsony szélén, amit az újonnan megválasztott államfő, Peter Pellegrini (Hlas) használ, hivatalosan a Hlas egyik parlamenti képviselőjének, Peter Náhliknak a nevén van.

Miért baj ez?

A személyi igazolványhoz kötött regisztráció azért lehet problémás, mert ebben az esetben az állam pontosan tudná, hogy ki nézte meg egy-egy ingatlan tulajdonosát, így olyan adatok keletkeznének, amelyekkel vissza lehet élni. Ha például egy újságíró egy kormánytag ingatlanjait vizsgálja, az utóbbi birtokába juthat az erről szóló információ, és felléphet a sajtó munkatársa ellen. Mindezt akár még az előtt, hogy az újságíró bármit kiderítene.

Bugár Viktor ingatlanügyekkel foglalkozó jogász lapunknak elmondta, az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatok a hétköznapok folyamán is fontosak lehetnek, hiszen amikor valaki egy házat, telket stb. akar vásárolni, ebben a regiszterben tudja ellenőrizni, hogy az adott objektumon van-e például jelzálog. „Az ingatlannal kapcsolatos bírósági eljárások is a tulajdonlapra kerülhetnek” – tette hozzá a szakértő azzal, hogy ez mind nagyon értékes információ lehet a vásárló számára. Bugár kiemelte, a tervezet azért számolhat a személyi igazolványos azonosítással, mert csak így teljesül az a feltétel, hogy az adatokba betekintő személyazonosságát kétséget kizáróan meg lehessen állapítani. A szakértő szerint azonban ez több problémát is felvet. Így például azt, hogy nem mindenkinek van elektronikus azonosításra alkalmas, új típusú személyi igazolványa, ráadásul ha valaki rendelkezik is ilyennel, akkor az általában mobiltelefonon keresztüli azonosításra nem alkalmas, így a nyilvántartás adatai mobileszközön elérhetetlenné válhatnak. Ha bevezetnék a kérdéses regisztrációt, akkor a külföldi állampolgárok legnagyobbrészt nem tudnának közvetlenül hozzáférni a nyilvántartáshoz, hiszen nincs megfelelő szlovákiai dokumentumuk. Bugár rámutat, ez a Beneš-dekrétumok alapján bevégzett földelkobzások érintettjeit is sújthatja, hiszen sokszor magyarországi, vagy osztrák állampolgárokról van szó.

Ahogy azt feljebb írtuk, a Földhivatal az ingatlan-nyilvántartásból származó adatokra épülő bűnözés visszaszorításával és a tulajdonosok adatainak védelmével érvel a regisztráció bevezetése mellett. Bugár azonban rámutat, az illetékesek ezt tovább egyáltalán nem pontosították, így azt se tudni, létezik-e valójában ilyen kriminalitás. Hozzátette, az ingatlantulajdonosoknak a nyilvántartásban szereplő adatai általában más állami, nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokban, így például a cégadatbázisban is szerepelnek, így nem világos, miért az ingatlan-nyilvántartásban kellene azokat nehezebben elérhetővé tenni. „Ez a változtatás azoknak lehet kedvező, akik jelentős tulajdonnal rendelkeznek, de azt szeretnék, hogy erről minél kevesebb információ legyen hozzáférhető” – mondta azzal, a módosítás kifejezetten azoknak hasznos, akiknek valami rejtegetnivalójuk van. A szakértő szerint félő, hogy a most tervezett szigorítást további lépések követhetik. „Akár fizetőssé is tehetik a hozzáférést, ahogy az most Magyarországon van” – magyarázta.