Szerdán, a prágai kormányülés után a cseh miniszterelnök kijelentette, kabinetje beszünteti a kormányközi egyeztetéseket a szlovák partnerével és határozatlan időre elhalasztja az áprilisra tervezett közös kormányülést is. Fiala ezt azzal indokolta, hogy a szlovák kormánynak alapvetően eltér az álláspontja azt illetően, hogy ki felelős az Ukrajnát ért orosz agresszióért. A döntést a cseh kormány egyhangúlag támogatta. Korábban a cseh miniszterelnök élesen bírálta Fico azon kijelentését, amelyben azt állította, a háborút „az ukrán neonácik tombolása okozta”. A szlovák kormányfő az orosz invázió megindulásának második évfordulóján pedig arról beszélt, szerinte az Európai Uniónak az a célja, hogy a „szlávok kölcsönös öldöklését” támogassa Ukrajnában. Ezt követte a mostani cseh elhatárolódás. „A most kialakult helyzetben, illetve amikor Szlovákiában hamarosan államfőválasztásra kerül sor, választási kampány lesz, nem helyénvaló egy olyan, átlagon felüli viszonyokat jelentő lépést tenni, mint a közös kormányülés” – jelentette ki Fiala. A cseh kormányfő megerősítette, a döntésük egyik oka az volt, hogy a szlovák külügyminiszter Juraj Blanár (Smer) a törökországi fórumon találkozott Szergej Lavrov orosz külügyi tárcavezetővel. Majd arról beszélt, az egyes miniszterek továbbra is találkozni fognak, a közösen indított projekteket is folytatni fogják. Fiala szerda este a CNN Prima News-nak pedig azt mondta, a szlovák kormány Ukrajnával kapcsolatos álláspontja nem a Nyugat, hanem mintha Vlagyimir Putyin érdekeit szolgálná.

Fico túl messzire ment

Az ügy kapcsán a cseh külügyminiszter, Jan Lipavský (Cseh Kalózpárt) is élesen bírálta a szlovák kormányt. „A világ másik felén lévő partnereink felfogják, hogy Európa biztonsága az egész világ biztonságára hatással van. Ezért némileg sajnálatosnak tartom, hogy a szlovákiai kollégáim ezt nem így gondolják” – mondta Lipavský. Majd hozzátette, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, amikor Szlovákia a külpolitikája során mindkét oldalra igyekszik játszani, akkor általában mégis az egyik oldalon ragad. Martin Dvořák (STAN) európai ügyekért felelős miniszter pedig kijelentette, Fico ebben a játékban még Magyarországnál is messzebbre merészkedett. A cseh kormány álláspontját először lehozó Seznam Zprávy felidézi, hogy 2012-ben került sor az első közös kormányülésre és eddig összesen nyolc ilyen esemény volt. A most áprilisra tervezett találkozót, amelyre így már nem fog sor kerülni, még tavaly jelentették be.

Fico reagál

Fico szerda este először egy videóüzenetben reagált a cseh kormány döntésére. Ebben arról beszél, a cseh–szlovák kapcsolat, a közös történelemnél fogva is, rendkívül erős. „A szlovák kormány soha nem fogja a mélységes cseh-szlovák viszont veszélyeztetni” – jelentette ki azzal, Fialát szívesen látja Pozsonyban. Fico azt állítja, a cseh kormány döntése mögött az áll, hogy támogatni akarja az ukrajnai háborút, míg szerinte ők „nyíltan a békéről beszélnek”. Majd kijelentette, a cseh döntés nem lesz hatással a szlovák külpolitikára. A csütörtöki sajtótájékoztatóján aztán azt mondta, a cseh-szlovák viszony meghatározóbb, mint hogy a két országban éppen ki a miniszterelnök, és Fiala kijelentésével kapcsolatban hiúságról beszélt, illetve arra utalt, hogy a cseh kormány beavatkozik a szlovák belügyekbe. Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter csütörtöki sajtótájékoztatóján ugyancsak arra utalt, a cseh kormány a közelgő szlovákiai államfőválasztás során Ivan Korčok oldalán akar beavatkozni a szlovákiai belügyekbe. Az SNS által jelölt környezetvédelmi miniszter Tomáš Taraba szerint pedig a közös kormányüléseknek amúgy sem volt semmi értelme.

Fico=Mečiar

Az ügyre Zuzana Čaputová szlovák köztársasági elnök is reagált. „Ha értékrendjében gyengítjük a külpolitikát, barátokat veszíthetünk el. Sajnálom, hogy most ez történik. A tisztségemből adódóan továbbra is törekedni fogok Szlovákia és Csehország viszonyának megerősítésére” – írta a közösségi oldalán az államfő. A cseh döntés nyomán a szlovák ellenzék is élesen kritizálta a pozsonyi kormányt. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia vezetője az ügyet Csehszlovákia felbomlása óta a legsúlyosabb helyzetnek nevezte. Majd arról beszélt, Vladimír Mečiar egykori kormányfőnek évekig tartott, míg Szlovákiát „Európa sötét foltjává” változtatta, míg Ficónak ez öt hónap alatt sikerült. Az ugyancsak ellenzéki SaS elnöke, Richard Sulík is Mečiarhoz hasonlította Ficót.

Cseh ügyek

Az cseh ellenzéki ANO vezetője Andreja Babiš ugyanakkor bírálta a prágai kormány döntését. Szerinte a két ország kapcsolatát először Igor Matovič (Szlovákia-mozgalom) kezdte leépíteni, és most Fiala teljesen lerombolja. A prágai kormány lépését gyerekesnek tartja. Fiala erre úgy reagált, elképesztőnek tartja Babiš kijelentését, amiből szerinte az látszik, az ellenzéki politikusnak mindegy, hogy Csehország egy demokratikus, szabad és biztonságos Európában fog-e létezni.

A cseh-szlovák viszonyban további súrlódást jelentett, hogy a szlovák külügy berendelte Hollandia pozsonyi nagykövetét, Gabriella Sancisit, hogy kifogásainak adjon hangot azzal a rendezvénnyel kapcsolatban, amelyet csütörtökön a Holland Királyság prágai nagykövetségén rendeztek volna. Az esemény egyik vendége Rastislav Káčer korábbi szlovák külügyminiszter, míg a másik résztvevő Juraj Rizman, az egyebek mellett háborús visszaemlékezéseket gyűjtő nonprofit szervezet, a Post Bellum munkatársa, aki Zuzana Čaputová szlovák államfő élettársa is egyben. A beszélgetésre a magyar és a szlovák nagyköveten kívül az összes uniós ország prágai külképviseletének vezetőjét meghívták. A szlovák külügy szerint Hollandia beavatkozik a szlovák belügyekbe, ha a kormánykritikus hangoknak ad teret. Az eseményt azonban nem a holland nagykövetség, hanem egy civil szervezet rendezte, a külképviselet csak a helyiséget biztosította volna. Robert Fico csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján ugyanis arról beszélt, információi szerint az esemény végül nem a nagykövetség ingatlanjában, hanem egy másik helyszínen valósul meg. A rendezvényt megvalósító Centrum pro informovanou společnost nevű szervezet a közösségi oldalán pedig azt írta, sem az orosz, sem a szlovák kormány nem szólhat bele, kit hívnak meg az eseményeikre.

Tusk hétfőn vilniusi látogatásán kijelentette, az orosz rezsim által meggyilkolt Alekszej Navalnij temetésének napján találkozni Lavrovval, „nem csupán jó vagy rossz ízlés kérdése”. „Alekszej Navalnij temetésének napján ünnepi lakomát tartani… a magyar kormány egy újabb olyan lépése, amelyet politikai és erkölcsi okokból nehezen tudunk elfogadni” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök. Tusk arra utalt, hogy Szijjártó pénteken egy olyan videót töltött fel a közösségi oldalára, amelyen a törökországi Antalyában tartott diplomáciai fórumon az ünnepi ebéd során kedélyesen beszélget Lavrovval. „A béke 0. feltétele: párbeszéd” – írta a videó mellé Szijjártó. Egyébként a magyar kormány hivatalosan, egyetlen uniós tagállamként, nem reagált az orosz ellenzéki vezető halálára, mindössze Orbán utalt rá egy parlamenti felszólalásában. „Sovinisztáknak nem jár tisztelet” – mondta.

Ahogy arról beszámoltunk, a törökországi fórumon Blanár szombaton találkozott Lavrovval. A szlovák külügyi tárcavezető szerint az egyeztetés során a békét sürgette és közölte az orosz miniszterrel, hogy Szlovákia tiszteletben tartja az ENSZ-tagállamok területi egységét és szuverenitását. „A pozsonyi és budapesti kollégák ismét bebizonyították, hogy bizonyos kérdésekben nagyon eltérőek a nézeteink” – reagált Blanárra és Szijjártóra a lengyel Tusk. „Egészen pontosan az Oroszországhoz és az Ukrajna elleni támadáshoz való hozzáállásukról van szó” – tette egyértelművé a lengyel miniszterelnök, mire gondol. Ingrida Simonyte litván kormányfő Tuskkal való egyeztetése után „sajnálatos döntésnek” nevezte a szlovák és a magyar miniszter találkozóját Lavrovval.

A kényelmetlen V4

A cseh Respekt hetilap pedig azt tárta fel, milyen diplomáciai problémák kísérték a V4-es kormányfők múltheti találkozóját. Fico ugyanis a csúcs előtt súlyos kijelentéseket tett. Az ukrajnai orosz agresszióról azt állította, hogy azt „az ukrán neonácik tombolása okozta”, de arról is beszélt, szerinte a nyugati államok katonákat akarnak küldeni a konfliktuszónába. Emmanuel Macron francia elnök valójában korábban a szárazföldi csapatok Ukrajnába küldése kapcsán arról beszélt, „semmit sem lehet kizárni”, ami inkább egy figyelmeztetés lehetett Oroszország számára. Mivel a cseh miniszterelnök Orbánt kerüli, sőt, a Respekt újságíróinak jelenlétében autokratának nevezte őt, a V4-ek találkozóját amúgy is igyekezett elodázni. Fico azonban több csatornán is sürgette azt, ám épp a szlovák miniszterelnök nyilatkozatai miatt felmerült, hogy a prágai V4-es csúcsot lemondják. Végül Fiala szerint ehhez már túl késő volt, és inkább úgy döntöttek, megtartják a találkozót, de azzal, hogy a cseh kormányfő nyíltan fogja bírálni szlovák partnerét.

Tusk és Fiala aztán közvetlenül a találkozó előtt negatívan nyilatkoztak Orbánról és Ficóról is. Az előbbi azt mondta, a magyar és a szlovák kormányfővel nem lehet kompromisszumot kötni, a cseh kollégája pedig arról beszélt, nem örül, hogy Orbánnal és Ficóval kell találkoznia. Fiala a V4-es találkozó előtt külön is leült tárgyalni Tuskkal. A cseh miniszterelnök később nyilvánosan beszélt arról, hogy azt még szó nélkül hagyta, hogy Fico virágot vitt Gustáv Husáknak, a kommunista Csehszlovákia vezetőjének sírjára, de azt már nem hagyhatja kommentár nélkül, hogy a szlovák miniszterelnök szerint a háborút Ukrajna, vagy a nyugati államok robbantották ki. „Egyértelmű, ki a bűnös. Az orosz agresszív politika és a civileket gyilkoló Oroszország az” – jelentette ki. A V4-es csúcstalálkozó aztán komolyabb eredmény nélkül zárult. A Respekt a cseh miniszterelnök közvetlen környezetéből származó forrására hivatkozva azt írja, a V4 a következő években egészen biztosan kettészakad egy Magyarország-Szlovákia és egy Csehország-Lengyelország párosra.

Kettészakadt V4-ek

Zgut-Przybylska Edit politológus, V4-es szakértő lapunknak a fentiek kapcsán elmondta, a négy ország még soha nem volt ennyire megosztott Oroszország és Ukrajna kapcsán, mint most. „A V4 évek óta kettészakadt állapotban evickél, de a lengyel és szlovák választások alapjaiban rendezték át a korábbi 2 plusz 2 felállást. Most a Kreml-barát és Ukrajna-ellenes Orbán a vele hasonló Robert Ficónál keres »menedéket« a nemzetközi elszigetelődés elől. De ez egy jóval súlytalanabb »ellenforradalmi« tandem, mint a korábbi Orbán-Kaczynski felállás” – nyilatkozta. Zgut-Przybylska azonban hozzátette, ugyanakkor a V4 alapjaiban mindig is egy pragmatikus, költség-haszon elven működő platform volt, és ameddig lesznek közös pontok, a formátum nem fog megszűnni. „Jelenleg ezek az energiapolitika, különösen az atomenergia és az LNG rendszerösszekötők, az infrastruktúra-fejlesztés, a közös agrárpolitika-kereskedelmi szabályozás és a migráció” – sorolta. Hozzátette, ugyan alacsony szinten, de ezeken a területeken rövidtávon működhet a négy állam közötti egyeztetés. Ugyanakkor a V4 az uniós szinten nem fog közös hangon megszólalni. „Hosszútávon a csoport jövője elsősorban a háború kimenetelétől és Oroszország további lépéseitől függ” – zárta a szakértő.