Tavalyhoz képest Szlovákia egy helyet esett vissza a rangsorban (csak Románia, Bulgária és Görögország helyezése rosszabb), miközben az országnak több kihívással is szembe kell néznie, nevezetesen a csökkenő munkaerővel, a technológiai fejlődéssel és az államháztartás fenntarthatóságával. „Ha változtatni szeretnénk a helyzetünkön, határozott jövőképre lesz szüksége az országnak. A fejlett országok tapasztalatai azt mutatják, hogy sikeres út lehet az összes fontos fél, a kormány, a magán- és a nem kormányzati szektor együttműködése” – mondta Peter Krutil, az SLSP vezérigazgatója.

Mária Valachyová, a Szlovák Takarékpénztár és David Navrátil, a Cseh Takarékpénztár vezető közgazdászai arra is felhívták a figyelmet, hogy a 18–64 éves korosztályhoz tartozók száma Szlovákiában az elkövetkező tíz évben nagyjából 200 ezerrel csökkenhet, ami miatt tovább romolhat a munkapiaci helyzet. Ez utóbbi ugyanakkor már most is kritikus, hiszen több ágazatban is rendkívül nehéz új alkalmazottakat találni. Ahogy Navrátil fogalmazott, a jövő nyugdíja a munkabér lesz, tekintve, hogy 2050-ben 19%-kal kevesebb 64 év alatti, viszont 32%-kal több 65 év feletti él majd az országban. is „A demográfiai kihívást többféleképpen is kezelhetjük. Azzal, hogy vonzó környezetet teremtünk a harmadik országokból érkező, magasan képzett szakemberek számára, megállítjuk az agyelszívást vagy csökkentjük a bürokratikus terheket” – mondta a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza. A most közétett index szerint Szlovákia az oktatásban is lemarad, amit a közgazdászok szerint a PISA-tesztek eredményei is bizonyítanak. Szerintük az ország tanulhatna az oktatásban élen járó európai országtól, így például Észtországtól. „Az észtek három alappillérre építették a sikerüket. Motivált tanárok, autonómia és rugalmasság, valamint az a szemlélet, hogy minden diák fontos” – magyarázza Juraj Kotian, az Erste Group makrogazdasági elemző osztályának a vezetője. A gazdasági növekedés üteme is megtorpant, az utóbbi 5 évben mindössze 7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye, miközben például Horvátország esetében az idevágó mutató 17 százalék, Lengyelország esetében 15 százalék és Romániánál pedig 12 százalék. A tudományra és kutatásra is keveset fordítunk, Szlovákiában egy főre 239 euró a tudományra szánt összeg (Csehországban 638 euró), az uniós átlag viszont 770 euró.

Ugyan Szlovákia a lakosság vagyoni helyzete az unión belül a legkisebb különbségeket mutatja, azonban Horváth Mihály volt pénzügyminiszter felszólalásában leszögezte: a regionális különbségek számottevőek, például Pozsony megyében a csecsemőhalandóság a skandináv országok szintjén van, Kelet-Szlovákia viszont Törökország nívóját képviseli. Szerinte nem a problémákat oldjuk meg, hanem csak mindig a tüneti kezelést választjuk.