„Az amerikaiak szerint a diplomácia a legjobb választás; mi osztjuk ezt a nézetet és készek vagyunk visszatérni a tárgyalóasztalhoz” – szögezte le Harazi, akit az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség idézett.

A korábban külügyminiszteri tisztséget is betöltő politikus hozzátette: a síita államnak arra is készen kell állnia, hogy folytassa az iráni nukleáris programmal kapcsolatos, Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt megszakadt egyeztetéseket.

„Akkor már tárgyalhatnánk a régió atommentesítéséről is” – szögezte le.

Az iráni külügyminisztérium korábban többször aláhúzta, hogy Washingtonnal csak egy harmadik félen – például Kataron, Ománon vagy, néhány esetben az Európai Unión – keresztül hajlandó kapcsolatba lépni. A két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.

Csütörtökön Harazi még azt hangoztatta az Egyesült Államok és Izrael felé, hogy Irán „kész felülvizsgálni nukleáris doktrínáját, amennyiben Izrael a létét fenyegeti”, jóllehet hozzátette, hogy hazája nem kíván atomfegyvert fejleszteni.

„A cionista rezsim által nukleáris létesítményeink ellen intézett támadás esetén az ellenállásunk megváltozik” – tette hozzá akkor.

Teherán az elmúlt években számos alkalommal hangsúlyozta, hogy nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyver kifejlesztésére vagy bevetésére.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint azonban Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását, és továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges tisztaságot.

Harazi már 2022-ben elmondta, hogy Irán technikailag képes atombombát készíteni.