A tárcavezető a szingapúri Sangri-la Párbeszéd elnevezésű biztonságpolitikai fórumon felszólalva hangoztatta: a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg „határozottan és erőteljesen” fog fellépni Tajvan függetlenségének megakadályozása érdekében – jelentette a CCTV kínai állami televízió.

A védelmi miniszter közvetve támadta az Egyesült Államokat is, amely fegyvereket ad el Tajvannak.

A miniszter kifejtette: külső erők egyre inkább aláássák az „egy Kína” elvet, Tajvannal kapcsolatos törvényeket hamisítanak, fegyvereket adnak el Tajvannak és illegálisan hivatalos kapcsolatokat tartanak fenn.

Ezek a „rosszindulatú szándékok” veszélybe sodorják Tajvant – mondta, hozzátéve, hogy Kína továbbra is elkötelezett a békés újraegyesítés mellett, de ezt a távlatot a „tajvani függetlenségi erők” fenyegetik.

Észrevételeit egy héttel azután tette, hogy Kína befejezte a Tajvan körüli nagyszabású hadgyakorlatokat, miután rekordszámú behatolást hajtott végre a tajvani légtérbe. A kétnapos gyakorlat, amely a sziget szimulált blokádját is magában foglalta, válasz volt Tajvan új elnökének, Laj Csingnak a hét elején történt beiktatására.

Kína Tajvant a Népköztársaság részének tekinti. A mintegy 24 millió lakosú szigetnek 1949 óta van saját, független kormánya.

A Tajvani-szoroson átívelő feszültség azóta nőtt, hogy januárban Laj Demokratikus Haladó Pártja (DPP) megnyerte az elnökválasztást. A politikus május 20-án tette le az elnöki esküt, és beiktatási beszédében arra szólította fel Pekinget, hogy hagyjon fel a politikai és katonai megfélemlítéssel.

A kínai kormány a DPP-t szeparatista szervezetnek tekinti, és azzal fenyegetőzött, hogy megszállja Tajvant, ha a párt hivatalos lépéseket tenne a függetlenség irányába.

Tung Csün a szingapúri Shangri-La párbeszéd keretében amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal is találkozott.

A háromnapos konferencián a világ minden tájáról több száz miniszter, katonai tisztviselő és szakértő vitatta meg a világ problémás kérdéseit és fenyegetéseit.