Az európai országok közötti vagyoni egyenlőtlenségek egyre nagyobbak, ami komoly problémát jelent a lakosság számára. Egy 2021-es Eurobarométer-felmérés szerint az esélyegyenlőség biztosítása az EU gazdasági és társadalmi fejlődése szempontjából a legfontosabb prioritás. Ennek ellenére az EU-ban a leggazdagabbak és a legszegényebbek közötti szakadék mára több mint tízszeresére nőtt.

A Credit Suisse és a UBS 2023-as globális vagyonjelentése a vagyoni egyenlőtlenségek nyilvánvalóságát mutatta ki Európa-szerte. A vagyont a háztartások tulajdonában lévő pénzügyi eszközök és a reáleszközök (főként lakások) értékeként méri, levonva azok adósságait.

Az Euronews jelentése szerint Svájc és Luxemburg vezeti a rangsort az egy felnőttre jutó legmagasabb átlagos vagyonnal, 650 737 euróval, illetve 556 458 euróval. Ezek az országok kiváló pénzügyi ellenállóképességgel büszkélkedhetnek, ami erős bankszektoruknak, magas jövedelmüknek és kedvező gazdaságpolitikájuknak tulajdonítható.

Izland, Dánia és Norvégia szintén figyelemre méltó adatokat mutat az egy felnőttre jutó vagyon tekintetében (473 210 €, 389 320 €, illetve 365 943 €). Az északi országok magas életszínvonalukról és kiterjedt társadalombiztosítási rendszereikről ismertek.

Kelet- és Közép-Európa és a Balkán országokkban alacsonyabb a vagyoni szint. Például Litvánia, Szlovákia és Magyarország átlagos vagyoni értéke 66 041 euró, 58 998 euró és 56 361 euró. Az alacsonyabb értékek tükrözik azokat a gazdasági kihívásokat, amelyekkel ezek az országok szembesülnek, beleértve az alacsonyabb béreket és a kevésbé fejlett pénzügyi piacokat. Bosznia-Hercegovinában és Törökországban a legalacsonyabb az egy felnőttre jutó átlagos vagyon. A csehek valamivel jobb helyzetben vannak: náluk 85 843 eurót jegyeztek fel.

(trend.sk)