Peter Pellegrini, a Hlas korábbi elnöke június közepén foglalja el az államfői hivatalt, de korábbi legfontosabb tisztsége, a parlament házelnöki pozíciója már az áprilisi megválasztása óta betöltetlen. A kormánykoalíció csak az EP-választások után foglalkozik majd az új házelnök kérdésével, de egy nagyon súlyos konfliktus formálódik a háttérben: a Hlas a saját jelöltjével helyettesítené Pellegrinit, az SNS szintén a magáénak akarja a pozíciót, a Smer pedig ellentmondásos jelzéseket küld a nyilvánosság felé, mindkét partnerét bizonytalanságban tartva.

A Smer taktikázik

A legutóbbi furcsa jelzés a hétvége folyamán a Smer részéről, Robert Kaliňák védelmi minisztertől érkezett – aki Robert Fico miniszterelnök lábadozása idején a kormányüléseket is összehívja, gyakorlatilag a legfontosabb politikusnak számít az átmeneti időszakban. Kaliňák az RTVS rádiójának beszélgetőműsorában a téma kapcsán kifejtette, hogy személyes véleménye szerint Andrej Danko, az SNS elnöke megfelelő lenne a tisztség ellátására. A Smer alelnöke egyben hozzátette, hogy a javaslatot a sérüléseiből lábadozó Robert Fico kormányfő is helyesli, de csak június második felére kerül napirendre a téma, mivel fontos a koalíció belső stabilitásának megtartása a jelenlegi időszakban. Kaliňák kifejtette, hogy a Smer nem kíván proaktív szerepet vállalni az egyezkedési folyamatban, az SNS és a Hlas megállapodásának függvényében születhet döntés a kérdésben.

A házelnöki posztról a koalíciós szerződés egyértelműen rendelkezik: a Smer, a Hlas és az SNS által egyaránt aláírt dokumentum első mellékletének első pontja leszögezi, hogy a tisztség a Hlas pártját illeti meg. Jelenleg is ez a Hlas álláspontja, legutóbb a párt múlt hétvégi tisztújító konferenciáján szögezték le írásban is, hogy igényt tartanak a házelnöki pozícióra.

SNS-igény

A legkisebb párt, az SNS ezzel szemben azzal érvel, hogy a szerződés aláírására egy olyan időszakban került sor, mikor Pellegrini indulása az elnökválasztáson még nem dőlt el, a Hlas elnökének sikeres választási szerepését követően pedig aránytalan helyzet alakult ki a kormánykoalíció pártjai között. Miután Pellegrinit köztársasági elnökké választották, a Smer adja a miniszterelnököt, a Hlas az államfőt, a harmadik legfontosabb közjogi tisztség pedig szintén a Hlas-t illeti meg, miközben az SNS egyetlen stratégiai-döntéshozói tisztséget sem foglal el.

Andrej Danko, a párt elnöke szerdán kijelentette, úgy véli, hogy a Hlasnak „politikai adóssága” van a Smerrel és az SNS-szel szemben is, valamint érzékeli a Smer támogatását a házelnöki tisztség kapcsán. Danko úgy véli, hogy a párt az elnökválasztáson Pellegrininek biztosított támogatása miatt jogosult a kompenzációra (az SNS elnöke egyébként személyesen nem vett részt sem az általa következetesen támadott Pellegrini kampányában, sem az újdonsült elnök eredményváróján és győzelmi bejelentésén). A politikus Kaliňákkal ellentétben már jövő hét hétfőn tárgyalna a kérdésről és június 15-ére, azaz Pellegrini beiktatásának időpontjára rendezné a helyzetet, egyben azt szeretné, hogy a ceremónián az új házelnök is részt vegyen.

Maga Danko egyszer már betöltötte a tisztséget, a 49 éves politikus 2016 és 2020 között tevékenykedett házelnökként. Danko helyzete sajátos a kormánykoalíción, de saját pártján belül is: az SNS az idő előtti parlamenti választáson külsős jelöltek segítségével szerepelt jól és jutott be a parlamentbe, a független radikális jelöltek azonban nem hozzá lojálisak. Egyes szereplők – mint például Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter – néhány elmélet szerint akár Danko párton belüli pozícióira is veszélyesek lehetnek hosszú távon. A politikus, aki jelenleg „egyszerű” házelnök-helyettes, szeretné, ha egy erősebb pozícióban láthatóvá válna a nyilvánosság előtt, ezzel bebiztosítaná saját és pártja politikai jövőjét is. Az SNS a felmérések szerint az Európai Parlamenti választáson sokkal kevésbé eredményesen tudja megszólítani a radikális jobboldali szavazókat, mint az ősszel parlamentből kieső Republika.

Rašiban bíznak

A Hlas hétvégi tisztújító kongresszusán megerősítették, hogy Richard Rašit, a párt beruházási és régiófejlesztési miniszterét látnák szívesen a parlament élén. Ezt a döntést a párt új elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is több vitaműsorban megerősítette.

A koalíción belüli viták érdekes következménye, hogy a Hlas akár ellenzéki pártok támogatását is megnyerheti Raši érdekében. Milan Majerský, a kereszténydemokrata KDH elnöke például kijelentette, hogy pártja hajlandó lenne a Hlas jelöltjének támogatására a parlamenti szavazáson Danko ellenében. Az SNS elnökével más pártoknak is jóval több elvi problémája van, mint a mérsékeltebbnek tartott Rašival. Bár az valószínűtlen, hogy a Hlas saját partnereivel összekülönbözve szavazna a házelnökről, de a zsarolási pozíció fordítottan is érvényes: Danko kizárólag akkor vezethetné a parlamentet, ha a Smer és az SNS mellett a Hlas képviselői is megszavaznák, egyetlen más párt támogatására sem számíthat.

Bár a nyilvánosságnak nincs beleszólása a kérdésbe, az Ipsos felmérése május végén rámutatott, hogy a közvélemény többsége is Rašit szeretné látni a parlament élén. A Hlas minisztere a megkérdezettek 38 százalékának bizalmát bírja, 38 százalék pedig elutasítja – Danko esetében az arány 22-63. Peter Žiga, a Hlas házelnök-helyettese a válaszadók 30 százalékának elfogadható, Ľuboš Blaha (Smer) támogatottsága már csak 25, Rudolf Huliaké (SNS) pedig 17 százalékos.