„Franciaországban azt mondják, hogy a szavazás jog, de egyben kötelesség is. Ezzel a mottóval nővünk fel. Mindig olyan országokat veszünk példának, ahol diktatúra van, olyan országokat, ahol az emberek nem szavazhatnak, tehát általánosságban elmondható, hogy ha a demokrácia mellett vagy, akkor szavazol” 

– magyarázta Guillaume. 

Először 2005 és 2009 között élt Szlovákiában, majd 2017-ben ismét visszatért. Azóta Besztercebányán telepedett le, ahol egy jazzklubot vezet.

Véleménye szerint az európai parlamenti választások azért fontosak, mert transznacionális vagy globális kérdéseket érintenek. Ilyen például a geopolitika vagy a környezetvédelmi kérdések. Szerinte ezek olyan témák, amelyek különösen érdeklik a fiatalokat. Az európai parlamenti választásokon való részvétel Csehországban általában alacsony, 2019-ben pedig még a 23 százalékot sem érte el, ami a legalacsonyabb arány az egész Európai Unióban.

Szlovákiában az európai választások iránti alacsony érdeklődés elsősorban az intézményekbe vetett bizalom hiányának tudható be.

„Ha valaki nehezen bízik a nemzeti intézményeiben, akkor még nehezebben bízik olyan távoli intézményekben, mint az Európai Parlament” 

– véli Guillaume. 

Szerinte sok francia is távoli intézményként tekint az Európai Unióra. Ennek következtében az európai parlamenti választásokon való részvétel itt is alacsonyabb, mint az elnök- vagy parlamenti választásokon.

„Az európai választások hagyományosan nem érdeklik az itteni választókat. Talán jobban érdekelné őket, ha a választott képviselők aktívabbak lennének. Van azonban egyfajta ördögi kör, amelyben a politikusok úgy érzékelik, hogy nincs erre igény. Más helyi vagy nemzeti prioritásaik vannak, a választók pedig elfordulnak” 

– zárta Guillaume.

Ennek ellenére 2014-ben Franciaországban a választók mintegy 42 százaléka járult az urnákhoz, a legutóbbi, 2019-es európai választásokon pedig több mint 50 százalékuk.

(TASR)