Az alapból folyósított összegek odaítéléséről ezentúl az alap igazgatótanácsa dönt, amely figyelembe veszi egy tanácsadó testület, a szakértői bizottság véleményét, de ez nem lesz kötelező érvényű a testületre nézve.

     Kilencről 13-ra emelkedik a tanács tagjainak száma. Hét tagot közvetlenül a kulturális miniszter nevez ki, egyet pedig a polgármesterek és a megyeelnökök javaslatára nevez ki a tárcavezető. A bizottság többi tagját a jelenleg érvényben levő törvény alapján nevezik ki. Az alap által támogatott aktivitások köre is bővül, lehet pályázni például a kulturális létesítmények felújítására, korszerűsítésére, valamint a hagyományos népi kultúra ápolására.

     Az állami költségvetésből nagyobb összeget különítenek el az alapból folyósítható támogatásokra, és az alap működésére szánt összeg is emelkedik. Növekedni fog a kulturális minisztérium által meghatározott prioritásokra felhasználható állami hozzájárulás összege is.

     A módosítás értelmében ezentúl öt tagja lesz a Művészeti Alap felügyelőbizottságának. Két tagot titkos szavazással választ meg, illetve ment fel a testület. A felügyelőbizottság három tagját a kulturális miniszter nevezi ki vagy menti fel, közülük egyet a pénzügyminiszter javaslatára.

     A törvénymódosítás augusztus 1-jén lép hatályba.

     A köztársasági elnök újbóli megtárgyalásra visszaadta a törvénymódosítást a parlamentnek, azzal az indokkal, hogy az nincs összhangban az Alkotmánnyal. Szerinte a jogszabály ebben a formában veszélyeztetheti a művészetek szabadságát. Az államfő úgy véli, ez beavatkozás az alap szakmai döntéshozatalába, illetve politikai befolyást gyakorolnak a művészi szabadságra, amikor arról döntenek, támogatja-e az alap az egyes művészi aktivitásokat. Aggódik a művészetek támogatásának ellehetetlenítése miatt, és alapvetően hibásnak tartja a törvény átmeneti rendelkezéseit is. Kifogásolja továbbá azt is, hogy a módosítást tárcaközi egyeztetés nélkül hagyták jóvá.