Nyakunkon az üdülési szezon, amikor a szlovákiai családok is tömegesen kelnek útra, hogy közelebbi vagy távolabbi üdülőhelyeken töltsék el a jól megérdemelt szabadságukat. Többségünk az indulás előtt ma már az utasbiztosításról sem feledkezik meg, hiszen mindannyian jól tudjuk, mennyit segíthet egy biztosítás, ha az út során például elveszítjük a poggyászunkat, kisebb balesetet szenvedünk vagy megbetegszünk. De vajon a nyaralás alatt valóban nagyobb veszélyben vagyunk, mint az év többi részében? Az adatok azt mutatják, hogy a nagy többség pontosan ezt gondolja, az életbiztosítás ugyanis még mindig nem számít természetes dolognak, akik pedig kötöttek is ilyet, azok egy része megfeledkezik a frissítéséről. Ez utóbbi eset a szakemberek szerint jóval több embert érint, mint gondolnánk.

Elmulasztott frissítés

Képzeljük el, hogy öt vagy akár tíz évig fizettük az életbiztosításunkat, és egy nap súlyos balesetet szenvedünk vagy súlyosan megbetegszünk, a biztosítótól azonban egy centet sem kapunk, vagy csak egy olyan szánalmasan alacsony összeget, ami szinte semmire sem elég. 

„A biztosítóknak sok olyan ügyfelük van, akik már régebben megkötötték az életbiztosításukat, de ma már fogalmuk sincs arról, mit tartalmaz az erről szóló szerződésük, milyen kockázatokra terjed ki és mekkora összegre vannak bebiztosítva. Erre pedig alaposan ráfizethetnek. Ha az ügyfél nem tartja naprakészen az életbiztosítását, az gyakran már csak akkor derül ki, amikor megtörténik a baj, és a biztosító egyáltalán nem fizet, vagy csak akkora összeget, ami nem fedezi a jövedelemkiesést”

 – mondta el lapunknak Patrik Szabó, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság életbiztosítási igazgatója. A szakértő szerint, ha öregebb életbiztosításunk van, az nem jelenti azt, hogy kellőképpen be vagyunk biztosítva. „Az öt vagy tíz évvel ezelőtt még megfelelő biztosítás az esetek túlnyomó többségében ma már nem fedezi az ügyfelek jelenlegi igényeit. Az évek során megváltozhatott a biztosítottak anyagi helyzete, jövedelmi szintje, hitelkötelezettségei, emelkedett az infláció, és az egészségbiztosítók által nem térített gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök ára is nőtt. Mindezeknek a változásoknak meg kell jelenniük az életbiztosításokban” – figyelmeztet Szabó.

Így fizetnek

A FinGO.sk adatai szerint a biztosítók tavaly több ezer biztosítási kártérítést fizettek ki a pénzügyi tanácsadó társaság ügyfeleinek, összesen több millió euró értékben. Közülük az Uniqa például több mint 370 ezer eurót fizetett csak a tartósan betegállományban lévő ügyfeleknek. A kritikus betegségre kötött biztosításból ez a biztosító a kárigények kétharmadát rákbetegeknek fizette ki, a legmagasabb összeget, 50 ezer eurót például egy leukémiás ügyfél kapta. Ami a rokkantságot illeti, az Uniqa ebből a kockázatból 97 ezer eurót fizetett ki egy súlyos szív- és érrendszeri betegségben szenvedő ügyfélnek. A többi biztosító is több ezer életbiztosítási kárigényt térített meg az ügyfeleknek és családtagjaiknak. Jellemzően kisebb összegeket fizetnek ki az olyan kockázatokra, mint a kórházi kezelés, műtét, napidíj, égési sérülések és törések. Ezzel szemben a legmagasabb összegeket, akár több tízezer eurót is olyan kockázatokra fizetik, mint a rokkantság, a kritikus betegségek, a balesetek maradandó következményei, a hosszú távú betegszabadság és a halál. Mindez azonban a biztosítási összegtől függ.

Szabó szerint az életbiztosítást a megfelelő szemszögből kell vizsgálni. A biztosító a szerződött biztosítási összeget fizeti ki arra a kockázatra, amelyre havonta befizetünk. 

„Az emberek gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy milyen kritikus élethelyzetekre számíthatnak, és ez milyen kiadásokkal jár. Ha például rokkanttá válunk, az nem csak azt jelenti, hogy a jövedelmünk a rokkantsági nyugdíj összegére csökken. Gyakran az ingatlan felújításához szükséges költségek növekedését is jelenti, hiszen a lakást esetleg át kell alakítanunk, hogy rokkantként is szabadon mozoghassunk benne. Hirtelen megugorhatnak azonban a kezelési vagy rehabilitációs költségeink is, amelyeket az egészségbiztosítás nem fedez teljes mértékben”

 – teszi hozzá a szakember.

Változó képlet

Szabó szerint az életbiztosítások megkötésére nincs egységes képlet, sem a biztosítási összeg nagyságára, sem a megfelelő kiegészítő biztosítások kiválasztására. Van azonban néhány általánosan alkalmazható szabály. „Az optimális kiegészítő biztosítások és biztosítási összegek kiválasztásakor figyelembe kell venni a családi helyzetet, a jövedelmet, a foglalkozást, a pénzügyi kötelezettségek összegét, valamint számos más tényezőt. A betegség vagy baleset miatti hosszú távú jövedelemkiesés befolyásolhatja az ügyfél életszínvonalát, és akár pénzügyi nehézségekbe is sodorhatja. Ezért az olyan jelentős kockázatok esetében, mint a kritikus betegség, a maradandó következmények vagy a rokkantság, a biztosítási összeget úgy kellene meghatároznunk, hogy az legalább két év jövedelemkiesést fedezzen” – tanácsolja a pénzügyi tanácsadó társaság életbiztosítási igazgatója.

Rugalmas feltételek

Az életbiztosítás előnye, hogy rugalmas pénzügyi termék, így a biztosítási időszak alatt mind a kiegészítések, mind a biztosítási összegek módosíthatók. 

„Azt javaslom a biztosítók ügyfeleinek, hogy legalább két-háromévente ellenőrizzék az életbiztosítási szerződésüket, illetve minden olyan jelentős változáskor, mint amilyen például az ingatlan vásárlása vagy a foglalkozás kockázatosságának a megváltozása”

 – figyelmeztet Szabó. Szerinte az életbiztosítás megkötésekor és módosításakor megéri alaposan áttanulmányozni az egyes kockázatokra vonatkozó részfeltételeket. Természetesen az ár is fontos, de ugyanilyen fontos a kiegészítő biztosítások megfelelő megválasztása, a biztosítási összegek nagysága is. Szabó szerint így már a biztosítás kiválasztásánál is megéri egy tapasztalt pénzügyi tanácsadóhoz fordulni, aki tisztában van az aktuális ajánlatokkal, aminek köszönhetően kiválaszthatjuk a nekünk legjobban megfelelő és a lehetőségekhez mérten legolcsóbb biztosítást.