A szakértő szerint a Magyar Szövetségnek az európai parlamenti választáson elért 3,88 százalékos eredményét az MKP-nak a 2010 utáni választási eredményeivel érdemes összehasonlítani, hiszen ennek a formációnak a választóbázisát vitte tovább. „A mostani EP-választást a korábbi ilyen voksolásokkal és a korábbi parlamenti választásokkal összehasonlítva azt látjuk, hogy a Magyar Szövetség most a legrosszabb eredményt érte el” – mondta Tóth. Mindezt annak ellenére, hogy a magyar pártnak pont az EP-választáson van esélye magasabb arányú támogatottságot szerezni, hiszen az országos részvétel, főleg a parlamenti választáshoz viszonyítva, mindig nagyon alacsony. A politológus szerint az EP-választás előtti kampányban kiütköztek a párt legnagyobb hibái, így a belső egység hiánya, illetve az eredmények felmutatására képtelen pártszervezet.

A szakértő arról is beszélt, a Magyar Szövetségbe korábban beleolvadó Híd nem tudta magával hozni egykori szavazóbázisát, tavaly tavasszal, a platform vezetőinek kilépéseikor pedig az összes országosan ismert hidas politikus is távozott. Így a Magyar Szövetség csak rövid ideig látszott gyűjtőpártként működni, de egyébként pont azt a magyar nemzeti, jobboldali, konzervatív szavazóbázist szólítja meg, mint korábban az MKP. „Azt a liberális vagy nyugati orientációjú magyar szavazóréteget, amely egykor a Hídra voksolt, a Magyar Szövetség nem tudja megszólítani” – tette hozzá.

Elnök kerestetik

A politológus rámutat, a fenti módon meghatározott politikai közösség nyolc választáson bizonyult sikertelennek, ezért a Magyar Szövetségben lehetnek olyan szereplők, akiket az újabb balsiker túlságosan nem ráz már meg. Szerinte a pártban uralkodó apátia jele lehet, hogy a tavalyi parlamenti választás kudarca után az ezért felelős vezetőknek nem kellett jelentős belső felháborodással szembenézniük. „Ennek fényében a mostani helyzetben sem lehet borítékolni az elnökváltást” – tette hozzá arra utalva, hogy a Magyar Szövetség szeptember végén tisztújítást tart. Szerinte a jelenlegi pártelnök, Forró Krisztián élesen nem körülhatárolható nézeteiről ismert, ami akár segíthetné is egy gyűjtőpárt építését. A szakértő ugyanakkor úgy véli, hogy Forró, ha szeptembertől tovább folytatná pártelnökként, akkor az ő elnöksége az eredménytelenség folytatását jelentené, valamint a további leépülést és a Smer felé sodródást valószínűsítené.

Tóth szerint a másik esélyes pártvezetőjelölt Orosz Örs, aki a napokban mondott le a Magyar Szövetségben betöltött alelnöki tisztségéről. A politológus kiemeli, hogy Orosz lemondásakor, némiképp új hangot megütve, a Smer felé való tolódás ellen foglalt állást. Ugyanakkor a politikus jó kapcsolatot ápol a magyar kormány képviselőivel, akik ma már a nyilvánosság előtt is felvállalják a Smerrel való szövetséget. Tóth mindezekhez hozzáteszi, hogy az Összefogás mozgalomnak, ahonnan Orosz érkezik, volt lehetősége arra, hogy új, fiatal személyiségeket vonjon be a politikába, de itt nem látni eredményeket. „Az eddigiek alapján számomra kérdéses, hogy Orosz Örs mennyire alkalmas a párt újraszervezésére” – mondta a szakértő. A párt megújításához szervezői munkára van szükség, kompetens háttéremberekre és új politikai arcok építésére. „Eddig ezzel szemben azt láthattuk, hogy Orosz a rendelkezésére álló erőforrásokat a saját Facebook-oldalának építésére, az örökségvédelmi és fesztiválszervezői munkáira fordítja, és nem látjuk, hogy egy erős szervezet épülne fel körülötte, vagy, hogy új, fiatal politikai arcok emelkednének fel mellette” – magyarázza a politológus. Orosz a Szövetség gyűjtőpárti jellegének szükségességéről is beszélt, a politológus szerint azonban kicsi az esélye annak, hogy a következő parlamenti választásig egy ilyen szubjektumot fel lehetne építeni. Ehhez új, liberálisabb nézőpontot képviselő politikusokra lenne szükség a Szövetségben, véli. „Nem Orosz Örs fogja a Smer- és Orbán-kritikus fiatal szlovákiai magyar szavazókat megszólítani” – emeli ki Tóth.

Bár lapunknak adott nyilatkozataiban Gyimesi György, a Magyar Szövetség másik alelnöke ismételten kijelentette, nem indul a pártelnöki tisztségért, a politológus szerint nem lehet kizárni, hogy ezt mégis megteszi. „Nagy kérdés, hogy a párton belül lenne-e megfelelő támogatottsága, hogy megnyerjen egy elnökválasztást” – mondta Tóth azzal, Gyimesi Györgynél határozottan megjelent, hogy egy adott ideológiára építené a pártot, a kisebbségi kérdések pedig a második helyre kerülnének. „Az ő politikájának természetes szövetségese a Smer és a Hlas” – tette hozzá a szakértő. Szerinte Gyimesi akár a Smer vagy esetleg a Hlas listájára vihetné a Magyar Szövetséget. „A párt működésének és leépülésének általános káosza azonban lehetőséget ad arra, hogy előkerül valahonnan egy olyan pártelnökjelölt, akire senki nem számít” – mondta a szakértő.

A gyűjtőpárt

A politológus arról is beszélt, hogy a szlovákiai magyar gyűjtőpárt létrehozása azért is nehéz feladat, mert a társadalomra általában jellemző egyfajta polarizálódás. Az egyik oldalt mindinkább a Smer és a Fidesz szövetsége fémjelzi, a másik oldalon pedig az ezzel kritikus, jelentős részben liberális értékrendű szavazók állnak. A szlovákiai magyar közösségre a magyarországi és a szlovákiai polarizálódás egyaránt hatással van. Tóth szerint az ilyen polarizációt nehéz áthidalni. Erre ugyan egy kisebbségi jogbővítési program adhatna lehetőséget, ebben azonban szerinte a szlovákiai magyar választók és mára talán a politikusok közül is sokan hitüket vesztették. „A munkának onnan kellene kezdődnie, miként lehet újra hitet adni arra, hogy Szlovákiában el lehet érni a szlovákok és a magyarok egyenlőségét” – mutatott rá a szakértő, és hozzátette, nem szükségszerűen a folyamatos válságban lévő szlovákiai magyar párt teheti ezt meg, ez a szélesebb társadalmi feladat. Tóth itt rámutatott arra a problémára, amit a szlovákiai magyar szereplőknek a magyar kormány pénzforrásaitól való függése jelent. Kérdésként merül fel ugyanis, mi történik ezekkel a forrásokkal, ha a szlovákiai magyar szereplő a magyar kormány szövetségesével, az egyébként status quo párti, vagyis szlovák–magyar egyenlőtlenség fenntartását képviselő Smerrel szembeni üzeneteket fogalmaz meg.

A politikai spektrum másik oldalára tekintve Tóth elképzelhetetlennek tartja, hogy a magyar érdekképviselet a Progresszív Szlovákia listájára lépne. „Azt gondolom, a legvalószínűbb partner a KDH lehet” – véli a szakértő. Szerinte a kereszténydemokraták azért is alkalmasak a magyar szubjektum befogadására, mert az említett polarizációban nem képviselik egyik végletet sem. A KDH számára azonban problémás lehet, hogy a szlovákiai magyar politikum szoros együttműködésben van a magyarországi Fidesszel. Ezért a kereszténydemokratákkal való kooperációt könnyítené, ha a Magyar Szövetség például nem venné át a magyarországi kormánypárt kommunikációs elemeit, lazítana a Fidesszel való kapcsolatán. Tóth szerint azt a lehetőséget sem szabad kizárni, hogy nem az egész Magyar Szövetség lép valamelyik szlovák párt listájára, hanem csak egyes ismertebb, a szlovák partnernek elfogadhatóbb politikusai. A szakértő szerint ez a lehető legnagyobb sikerrel kecsegtető megoldás. „A párt, a Magyar Szövetség a nagy, de inaktív és az eredménytelenséget toleráló tagságával, valamint egyes szereplőinek magyarországi függőségével az országos politikában csak egy holt teher” – tette hozzá.