Fico üdvözli az Alkotmánybíróság döntését, bocsánatkérést követel Čaputovától
2024. 07. 04., cs – 00:29
Robert Fico (Smer) kormányfő a közösségi hálón üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, és az egész kormánykoalíció nevében bocsánatkérésre szólította fel Zuzana Čaputová volt államfőt, az ellenzéket, a médiát és a civil szervezeteket.
A módosítással kapcsolatos „gyűlölködő megnyilvánulások és az uszító tüntetések szervezése” miatt követel bocsánatkérést. „A Btk. módosítása a bűncselekmények kárvallottjainak kárpótlását helyezi előnybe, és további elengedhetetlen módosításokat vezetett be a büntetőjogban” – szögezte le Fico.
Szavai szerint az Alkotmánybíróság szerdán arról döntött, hogy a kormánykoalíció megnyerte ezt a vitát a „gyűlölködő ellenzékkel szemben”. „Ki kell emelni az igazságügyi miniszter kiváló szakmai munkáját, amely jogilag megalapozott javaslatot dolgozott ki, és az Alkotmánybíróság szerint a gyorsított eljárás sem sérti az alkotmányt” – jelentette ki a kormányfő.
A Btk-módosítás nagy része nem sérti az alkotmányt, egyes kitételei viszont igen – hirdette ki határozatát szerdán az Alkotmánybíróság. A döntésről Ivan Fiačan, az Alkotmánybíróság elnöke tájékoztatott.
Fiačan hozzátette, az alkotmánysértés megállapítása a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az elévüléssel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket érinti.
A bíróság alkotmánysértőnek minősítette azt az átmeneti rendelkezést, amely lehetővé tette volna, hogy a 2024. március 15-e előtt jóváhagyott vádalkuknál az igazságügyi miniszter három éven belül visszamenőlegesen fellebbezést nyújthatott volna be a vádlott kárára. Az alkotmánysértés vonatkozik továbbá arra, hogy a vádlott javára fel lehessen használni a büntetőeljárás során akár jogellenesen megszerzett bizonyítékokat is.
Az alkotmánysértés megállapítása nem érinti a Speciális Ügyészi Hivatal (ÚŠP) megszüntetését, illetve a büntetési tételek, a vagyon elleni bűncselekményekre vonatkozó kártérítési összegek módosítását. A jogszabály elfogadásának folyamata sem volt alkotmánysértő. Az Alkotmánybíróság ezekben a pontokban nem adott helyt az indítványozók kifogásainak. „Az Alkotmánybíróság nem látott olyan súlyos hiányosságokat a jogalkotási folyamatban, amelyek miatt alkotmánysértőnek lehetne minősíteni a Büntető törvénykönyv módosításának vitatott részeit” – mondta Fiačan. Bár az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a gyorsított eljárás feltételei nem teljesültek, a bíróság szerint ez nem érinti olyan mértékben az alkotmányos jogokat vagy elveket, ami alkotmányellenes lenne. Az ÚŠP megszüntetésével kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy több uniós tagállamban működik hasonló szerv. „Ebben az esetben az a lényeg, hogy az Alkotmány nem szabályozza az ügyészség felépítését és tevékenységét, ezen a téren a parlamentnek széles jogkörei vannak” – közölte Fiačan. A parlament február 8-án hagyta jóvá a módosítást.
Zuzana Čaputová volt köztársasági elnök, valamint az ellenzéki képviselők megtámadták a kormánykoalíció által elfogadott törvénymódosítást.
Az Alkotmánybíróság február végén úgy határozott, felfüggeszti a Büntető törvénykönyv egyes módosításainak hatályba lépését, a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvény, valamint a Büntető törvénykönyv egyes rendelkezéseit. „Mivel az Alkotmánybíróság ebben a kérdésben arra a következtetésre jutott, hogy a megtámadott törvény egyes részei nincsenek összhangban az Alkotmánnyal, indokolt volt a hatályba lépés felfüggesztése” – mondta Fiačan.
Az AB elnöke hozzátette, a törvény alkotmányos voltának elbírálása komoly kihívást jelentett, például a kikért jogi szakvélemények sem mindig egyeztek, sőt ellentmondtak egymásnak. Kérdésre reagálva elmondta, az nem nyilvános, hogy melyik alkotmánybíró hogyan szavazott.
Azt is megerősítette, a kormány még februárban beadvány nyújtott be három alkotmánybíró ellen elfogultság miatt, konkrétan Rastislav Kaššák, Ľuboš Szigeti és Peter Molnár ellen, akiket még Andrej Kiska államfő nevezett ki. Az AB áprilisban úgy határozott, hogy az elfogultság megalapozatlan, ezért nem zárta ki a döntéshozatalból a három bírót.
Az Alkotmánybíróság szerdán úgy határozott, hogy a Btk-módosítás nagy része nem sérti az alkotmányt, egyes részei viszont igen. Ez nem vonatkozik magára a jogalkotási folyamatra, a Különleges Ügyészség megszüntetése, a büntetési tételek módosítására és gazdasági bűncselekményeknél az okozott kár nagyságának besorolására.
