Észtország első női miniszterelnöke a tallinni elnöki palotában tartott rövid megbeszélésen nyújtotta be hivatalosan lemondását Alar Karis elnöknek.

Karis elnök a találkozón összegezte Kallas három és fél évét a kormányfői tisztségben, szavait a BNS balti hírszolgálat idézte. Kijelentette, hogy ennek az időszaknak olyan mérföldkövei voltak, mint a koronavírus-járvány, a gazdasági recesszió és a háború, amelyben Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A ma 47 éves Kallas vezetésével Észtország Európa egyik leghangosabb támogatója volt Ukrajnának a 2022. februári orosz támadás után.

A miniszterelnök lemondása automatikusan maga után vonta hárompárti kabinetjének lemondását, melyet az általa vezetett jobbközép-liberális Reformpárt, a balközép Szociáldemokrata Párt és az Észtország 200 (Eesti 200) liberális párt alkot. A kormány ügyvezetőként marad a helyén az új kabinet július végére vagy augusztus elejére várható megalakulásig.

A Reformpárt június 29-én jelentette be, hogy a párt régi tagját és éghajlatvédelmi miniszterét, Kristen Michalt választotta miniszterelnök-jelöltnek Kallas helyére, akinek utolsó fő feladata az volt, hogy Észtországot képviselje a múlt heti washingtoni NATO-csúcstalálkozón.

Michal kinevezését az államfőnek és a 101 fős parlamentnek kell jóváhagynia, ahol a koalíció kényelmes többséggel rendelkezik. Michal tavaly április óta tölti be a klímaügyi miniszteri tisztséget. A 49 éves volt gazdasági és igazságügyi miniszter a kilencvenes évek vége óta aktív tagja a Reformpártnak, Észtország legjelentősebb politikai alakulatának.