Horony: A kollektív bűnösségre hivatkozó ügyekkel is foglalkozom
2024. 07. 23., k – 08:11
A kisebbségi kormánybiztos is foglalkozik azzal, hogy az állami szervek mindenáron be akarják végezni a Beneš-dekrétumok nyomán indított földelkobzásokat. Horony Ákos kormánybiztost a Gombaszögi Nyári Táborban arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak ezzel kapcsolatban.
Ahogy arról lapunk is beszámolt, az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) egy néhai vereknyei férfi örökösei ellen indított pert azért, hogy a felmenőjük nevére a magyarok és németek kollektív bűnössége alapján kiadott konfiskációs határozatot érvényesítse. Az állam így akarja birtokba venni azokat a rendkívül értékes telkeket, amelyek a D4/R7-es autópálya alatt találhatóak. Bár a pert a földalap első és másodfokon elvesztette, rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel most a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Hogyan értékeli a kisebbségekhez való hozzáállás szempontjából ezt az eljárást?
A konkrét ügy részleteit ugyan nem ismerem, azt azonban el tudom mondani, hogy a szlovák hatóságok szerint ezeknek az ügyeknek semmiféle kisebbségi, vagy nemzetiségi vonatkozása nincs. Tagadják magának a problémának a létezését is. Ezt tapasztaltam már a szlovák–magyar vegyes bizottságban is, amelynek a munkájában korábban szakértőként vettem részt. Magának a problémának a kisebbségi szempontból való relevanciáját sem látják, illetve ismerik el. Nyilvánvalóan, ha azt olvassuk, hogy valakitől azzal az indoklással veszik el a tulajdonát, mert azt már a magyar nemzetisége miatt a felmenőjétől is el kellett volna venni, akkor az ember a szlovák hatóságok említett álláspontjával nem biztos, hogy egyet tud érteni. Én úgy tudom, a Beneš-dekrétumok nyomán indított földelkobzások kérdésében politikai és szakértői tárgyalások fognak indulni. Tudni kell ugyanis, hogy ezeknek a bírósági pereknek a kezdeményezője az állam, egy hatóság. Erről tudunk majd tárgyalni. Körbe kell járni azt a kérdést, mennyire helytálló, méltányos és tisztességes az az eljárás, amit a földalap követ, ahogy ezekben az ügyekben fellép.
Tárgyalásokat említett, ki fogja ezeket kezdeményezni és ki vesz majd részt ezeken?
Még az államfőválasztás második fordulója előtt volt egy megbeszélés a Magyar Szövetség elnöke, Forró Krisztián és az akkor még elnökjelölt Peter Pellegrini között. Ott Pellegrini ígéretet tett arra, hogy ezt a témát szakértői szinten is körbejárják. Erről a közös sajtótájékoztatójukon is beszámoltak. Úgy tudom, ennek az előkészítése jelenleg is zajlik. Ismereteim szerint a köztársasági elnök által megbízott jogászok és a Magyar Szövetség által javasolt személyek fognak egyeztetni. Kisebbségi kormánybiztosként, ha engem is felkérnek erre a feladatra, akkor nyilván ezt szívesen meg fogom tenni, hiszen, még ha néhányan tagadják is, a kérdéses ügyeknek van valamiféle kisebbségi relevanciája.
A kisebbségi kormánybiztos hivatalának van-e arra kompetenciája, hogy elejét vegye a mostanihoz hasonló ügyeknek? Beavatkozhat-e például ön a földlap munkájába azzal, hogy az intézmény ne próbálja a földelkobzásokat bevégezni? Leállíthatja-e, hogy egy ilyen ügyben az intézmény a Legfelsőbb Bírósághoz forduljon?
A földalap is az adott szakminisztériumhoz tartozik. Én ezzel a szaktárcával tárgyalhatok, de magával a földalappal is egyeztethetek, ha rendszerszintű problémát látok. Ez szerintem meg is fog történni. Itt azonban visszautalnék, hogy sok függ az előbb említett szakmai bizottság munkájától is. A törvény ugyanakkor megszabja, hogy a konkrét ügyekbe melyik intézmények avatkozhatnak be. Ha azonban a konkrét ügyeken felül, az eljárásban megjelenő valamilyen tendencia érhető tetten, ekkor kezdeményezhetem én az egyeztetést.
A földalap közel egy tucat, vagy akár még ennél is több olyan pert indított, amelyben a kollektív bűnösség elvére hivatkozva akarják bevégezni a földelkobzást. Ez azért már valamilyen tendencia, nem?
Itt fontos megjegyezni, hogy a földalap közel egy tucat ilyen pert el is veszített. Gyakran tehát maga a bíróság mondja ki, hogy alaptalan volt a földalap kezdeményezése. Így aztán a bírósági döntés is azt mutatja, hogy az adott hatóság érvelése nem helytálló, vagy többnyire nem helytálló.
Várható tehát, hogy a kisebbségi kormánybiztosi hivatal, illetve ön ezekben az ügyekben közvetlen egyeztetésbe kezd a földalappal?
Hogy ez közvetlenül fog történni, vagy sem, azt a jövő fogja megmutatni. Az azonban, hogy maga a köztársasági elnök jelezte, ebben a kérdésben nyitott az egyeztetésre, már nagy előrelépésnek számít. Főleg, ha figyelembe veszem a szlovák–magyar vegyes bizottságban szerzett tapasztalataimat.