A magánnyugdíjrendszer fennállása óta az egyik legjobb időszakát éli, legalábbis ami a befektetett pénz felértékelődését illeti. Az idei év eleje óta az indexalapok átlagos hozama 11,1 és 14,4 százalék között mozog. Ezeket az alapokat egy politikai döntés alapján még Iveta Radičová kormánya idején hozták létre. Akkoriban az volt a cél, hogy a jövőbeni nyugdíjasoknak szánt pénzösszeget a lehető legnagyobb hozammal és a lehető legalacsonyabb díjszabás mellett fektessék be. Hosszú távon ez volt az egyik olyan beavatkozás a második pillérbe, amely előnyösnek nevezhető, a legtöbb politikai döntés ugyanis ártott a rendszernek.

Hibás döntések

A Smer korábban például olyan garanciákat vezetett be, amelyek értelmében a kötvényalapok alapke-zelő társaságainak fedezniük kell az esetleges pénzügyi veszteségeket. Ez a megtakarító nyugdíjba vonulása idején történik majd, amikor nem lehet kevesebb pénz a kötvényalapban, mint amennyit a megtakarító befizetett. Emiatt azonban a megtakarítók pénzét a kisebb kockázattal járó konzervatív alapokba fektették, amelyek jóval alacsonyabb hozamot biztosítanak.

Az egyik ilyen kötvényalap az idei év eleje óta például 0,9 százalékot veszített az értékéből, a többi pedig csupán tized százalékos hozamot biztosít. A legjövedelmezőbb kötvényalap is éves szinten alig 1,7 százalékos hozamot ért el a kezdetek óta. Az alacsony hozamok kockázatára vonatkozó figyelmeztetések ellenére a Smer a múltban a legtöbb megtakarítót kötvényalapokba terelte, az előző kormány döntése nyomán azonban a megtakarítások most a legjövedelmezőbb indexalapokba térnek vissza.

Kisebb nyugdíj

A Smer számos olyan döntést hozott, amelyek negatív hatással vannak a magánnyugdíjakra. Az idei év eleje óta a baloldali párt vezette koalíció a második pillérbe fizetendő rendszeres havi hozzájárulás mértékét a korábbi 5,5 százalékról 4 százalékra csökkentette, ami része a konszolidációs csomagnak. Az előző kormány által felvázolt eredeti elképzelés szerint a hozzájárulásnak ugyanakkor 6 százalékra kellett volna emelkednie. Egyesek számára a két százalékpontos különbség nem tűnik jelentősnek, de ennek ellenkezője az igaz. „Egy olyan megtakarító, aki húszéves korában lépne be a második pillérbe, és nyugdíjazásáig az alapértelmezett befektetési stratégiában takarékoskodna, a hozzájárulás csökkentése miatt átlagosan havi 745 euróval alacsonyabb nyugdíjat kapna a második pillérből, illetve havi 303 euróval kevesebbet, ha ezt az összeget az inflációval korrigáljuk” – mondta Igor Vilček, a VÚB Generali befektetésmenedzsment részlegének a vezetője.

A hozamok hosszabb időtávra történő modellezése általában bizonytalan, néhány alapszabály azonban mindig érvényes. Minél hosszabb ideig fektetünk be rendszeresen, annál többet keresünk. Ha például valaki havonta félretesz 100 eurót a fizetéséből, ötven év múlva – 6 százalékos éves hozam mellett – 189 340 euró megtakarítása lesz. Ha 100 euró helyett havonta 120 eurót tesz félre, a megtakarított összeg 227 208 euró lenne.

Állami pénzszórás

A jelenlegi kormánykoalíció eddigi intézkedései alapján nagyon valószínű, hogy a második pillérhez való hozzájárulást a következő konszolidáció során még jobban lefaragják. A kormánytisztviselők azzal fognak érvelni, hogy a kizárólag az első pillérből származó nyugdíjak magasabbak, mint az első és a második pillér kombinációjából származók. A háttérben azonban az áll, hogy az elmúlt néhány évben az állam drámaian felértékelte a nyugdíjakat, még az állam-adósság erőteljes növekedése árán is. Az ország kötelezettségei a becslések szerint így csak idén több mint 8 milliárd euróval nőnek.

A felelőtlen pénzszórást azonban nem lehet a végtelenségig folytatni, a mai munkavállalók ezért valószínűleg jóval kevesebbet fognak kapni az államtól, mint a mai nyugdíjasok. Ennek az egyik oka a negatív demográfia. A kisebb állami nyugdíjakat a jövőben a magasabb magánnyugdíjakkal kellett volna kompenzálni. De még ezek is jóval kisebbek lesznek, mint amekkorák a politikusok felelőtlen intézkedéseinek az elmaradása esetén lehettek volna.

Jól teljesítő részvények

Mire számíthatnak a második pillérben spórolók azonban rövidebb távon? A jó hír, hogy a részvénybefektetések idén jól teljesítettek, ami elsősorban az amerikai vállalatok látványos nyereségének köszönhető. Különösen a mesterséges intelligencia és az IT-szektorban működő vállalatoknak van erős nyereségük. Az infláció csökkenésével párhuzamosan ráadásul a kamatlábak is csökkennek, a hitelfelvétel olcsóbbá válása pedig a következő hónapokban tovább növelheti a részvények értékét. Ha azonban a kamatcsökkentés folyamata lelassul, az problémát okozhat, különösen akkor, ha recessziót vált ki, ami a részvények árfolyamára is negatív hatással lenne.

BRANISLAV TOMA

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa