Főiskolai szociális ösztöndíjért folyamodhat minden olyan diák, aki szlovákiai székhelyű felsősoktatási intézményben tanul, és Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik. A támogatás megítélésének feltételeit mindig az oktatási minisztérium határozza meg, és ez minden főiskolán egyforma. A legfontosabb szempont az igénylő családjának az anyagi helyzete, hogy anyagi szükséghelyzetben van-e, illetve mekkora a család összbevétele, és az egy főre jutó havi jövedelem mennyire közelíti meg a létminimum időszerű összegét. A másik fontos kritérium, hogy az iskola milyen messze van az igénylő lakhelyétől, mert ha túl messze van, akkor magasabb útiköltséggel kell számolni, ha pedig napi szinten nem lehet bejárni, kollégiumot vagy albérletet kell biztosítani, ami ugyancsak pénzbe kerül. 

Az ösztöndíjat havonta fizetik, s közvetlenül az igénylő diák számlájára utalják át – attól a naptól kezdve, amikor a támogatást jóváhagyják. Utólag az állam nem fizet semmit, visszamenőleg nem lehet kérni a juttatást. A legalacsonyabb jóváhagyható összeg 10 euró. Ha az oktatási intézmény és a kérelmező lakhelye közötti távolság 30 km-nél kisebb, legfeljebb 320 eurót hagyhatnak jóvá. Ha az iskola a diák lakhelyétől 30 km-nél messzebb van, a megítélhető összeg felső határa 380 euró.

Ki jogosult?

1. Az igénylőnek nappali tagozatos diáknak kell lennie – a levelező tagozatos diákok tandíjat fizetnek, és nem igényelhetnek szociális ösztöndíjat. Az állami támogatás megítélésének egyik alapvető feltétele, hogy az igénylő első- vagy másodfokú nappali tagozatos főiskolai képzésben vesz részt olyan felsőoktatási intézményben, mely székhelye Szlovákiában van. Korhatárt nem szabtak, a kérelmező lehet 26 évesnél idősebb is. 

2. Még nem szerezte meg a titulust – mihelyt valaki sikeresen abszolválja az elsőfokú nappali tagozatos képzést, ezen a fokozaton már nem jogosult ösztöndíjra. Az a diák, aki az elsőfokú képzés során megszerezte a Bc. címet, legközelebb már csak a másodfokú képzés során igényelhet ösztöndíjat. Vagyis ha egy Bc. titulussal már rendelkező személy egy másik egyetemen akar egy másik Bc. címet szerezni, már nem kaphat ösztöndíjat. Ha viszont másodfokon képzi magát, és a Mgr. vagy az Ing. címért harcol, megint részesülhet a támogatásban. Aki már rendelkezik másodfokú titulussal (Mgr., Ing.), végképp elveszítette jogosultságát a szociális támogatásra.

3. Nem lépte túl a standard tanulmányi időt – a legtöbb tanulmányi program esetében 3 fokozat van. Az elsőfokú képzés általában 3-4 évig tart, a végén Bc. címet lehet szerezni. A másodfokú képzés 1-3 évet vesz igénybe, elvégzése után használható a Mgr., Mgr. art. és az Ing. titulus. A harmadik fokozat a doktoranduszi képzés, ez esetben azonban már nem jár szociális ösztöndíj. Állami támogatást csak akkor hagyhatnak jóvá, ha az igénylő az adott fokozaton nem tanul a megszokottnál hosszabb ideig. Ha valaki egészségügyi okokból nem tudja betartani a standard tanulmányi időt, az nem befolyásolja az ösztöndíj megítélését. Aki évfolyamot ismétel, és ezért az adott képzés 4 helyett 5 évig tart, az utolsó évfolyamban már nem jogosult ösztöndíjra. A tanulmányok megszakítása esetén nem feltétlenül szűnik meg a jogosultság, de oda kell figyelni a dátumokra. Ha valaki egy egész szemeszterre megszakítja a képzést, később ennyivel hosszabb ideig fog tanulni, s az egész idő alatt kaphat ösztöndíjat. Ha valaki február 1-jétől április 30-áig szakítja meg tanulmányait, később ezt be kell majd pótolnia, és mindhárom hónapért jár majd az ösztöndíj. Ha viszont a megszakítás február 10-től április 20-ig tart, e hónapok utólagos pótlása során már csak 1 havi ösztöndíjat hagyhatnak jóvá, mert a háromból csak egy volt teljes hónap. 

4. Szlovákiai állandó lakhely – a szociális ösztöndíj megítélésekor nem az állampolgárság a mérvadó, hanem az állandó lakhely. A szlovák állam csak annak nyújt anyagi támogatást, akinek itt van az állandó lakhelye.

5. Szociális feltételek – az ösztöndíj konkrét összegének a meghatározásakor figyelembe veszik az egy háztartásban élő, közösen elbírált személyek összbevételét. Az állam azokat a diákokat szokta támogatni, akik családjának jövedelme megközelíti a létminimum összegét. Számba veszik az igénylő szüleit, testvéreit, házastársát, gyerekeit.

A kérvény leadása

A szociális ösztöndíjat igénylő írásos kérvényt az adott főiskolai kar tanulmányi referensénél kell benyújtani. A kérelmet az akadémiai év során szeptembertől júniusig bármikor ki lehet tölteni. A referens mondja meg, a kérvényhez milyen dokumentumokat kell csatolni. Minden eset egyedi, ezért a tanulmányi osztályon mindenkinek személyesen kell konzultálnia, milyen intézményektől milyen igazolásokat kell beszereznie. Az azonban biztos, hogy valamivel alá kell támasztani a család jövedelmét – igazolás a munkaadótól, szociális hivataltól stb. Az iskola általában 30 napon belül elbírálja a kérvényt, csak a bonyolultabb esetekben tart tovább. Az ösztöndíjat azzal a dátummal hagyhatják jóvá, amikor a kérvényt benyújtották.

– rendes munkaszerződés, brigádmunka vagy szerződéses megállapodás alapján szerzett bevétel

– vállalkozásból befolyt pénz

– tartásdíj

– az összes nyugdíjtípus, munkanélküli-segély, táppénz

– szociális segélyek – kivéve az egyszeri rendkívüli támogatásokat

– gyermekgondozási segély

– ajándékok és örökség

– ingatlan eladásából származó bevétel

– a munkaadó által térített bizonyos költségek (pl. külföldi munkavégzés esetén)

– a munkaadó által folyósított bérpótlék

– a családi vagyonból származó egyéb bevétel (pl. haszonbér)

A közösen elbírált személyek azon bevételei, melyeket nem vesznek figyelembe a szociális ösztöndíj kiszámításakor

– családi pótlék

– egyszeri rendkívüli állami támogatások (pl. temetésre, a gyermek megszületésekor járó egyszeri hozzájárulás, az ikrek születésekor adható támogatás)

– a súlyosan egészségkárosodott személy gondozásáért járó hozzájárulás 

– az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtott egyszeri támogatás

– ösztöndíj

– adóbónusz

– a súlyosan egészségkárosodott személyeknek járó támogatás

– a község által nyújtott azonnali segítség

– az alkalmi munkából származó rendszertelen bevétel, mely összege évente nem lépi túl a létminimum kétszeresét

– a munkakereső munkanélkülieknek nyújtott útiköltség-támogatás

– a valamilyen képzésen részt vevő munkanélkülieknek nyújtott támogatás szállásra, étkezésre, útiköltségre

– az abszolvensi gyakorlat elvégzésére nyújtott támogatás

– ezenkívül a bevételekből leszámolják annak a tartásdíjnak az összegét, melyet a szülő egy másik gyereke után fizet.