Gubík László 77-61 arányban nyerte el Pandy Péterrel szemben a Magyar Szövetség elnöki posztját a párt Félen tartott rendkívüli tisztújító kongresszusán, ahol az OT-elnök, a pártalelnökök, ill. az elnökség személyeiről is döntöttek. Az újonnan megválasztott tisztviselők mandátuma három évre szól.

Nemzedékváltás és a szakpolitikák szerepe

A kongresszus végén Gubík László a sajtónak nyilatkozva elmondta, a tisztújítással egyrészt azt az „üzenetet sugallják a felvidéki magyar közösség felé“, hogy megtörtént a korszak- és generációváltás. Ő maga 37 éves, s az elnökségen belül is többen ebbe a korosztályba tartoznak. 

„Van itt egy olyan generáció, aki akarja és meri is csinálni“ 

– összegezte.

Másrészt fontosnak tartja, hogy a szakpolitikák újra szerves részét képezzék a párt életének, ami szerinte eddig „hagyott némi kívánnivalót“ maga után. Felsorolta az egészségügyi, szociális, környezetvédelmi, kisebbségügyi és –jogvédelmi, ill. önkormányzati, régiófejlesztési területeket is képviselve vannak a pártvezetésben.

Emellett pedig úgy látja, a regionális és társadalmi sokrétűség is jellemzi az elnökséget: „Nem nagyon tudnék olyan régiót mondani, amely vesztese a mai tisztújításnak. Egyet hadd emeljek ki, a szórványvidék, Zoboralja is megjelenik a párt politikájában elnökségi szinten“.

Személyi kérdések

Gubík nyilatkozott a két korábbi alelnökről, Gyimesi Györgyről és Orosz Örsről is, akik most kimaradtak a pártvezetésből: 

„Gyimesi Györggyel beszéltem a kongresszus során. Megmarad a Magyar Szövetség tagjának, és az együttműködéséről biztosított. Ami pedig Orosz Örsöt illeti, a további együttműködést illetően előtte a kapu természetesen nyitva áll. 

Az elnökségen túl is van élet, s ha azt nézzük, hogy mennyire energikus és közösségépítő erővel tud fellépni, akkor úgy gondolom, hogy a Magyar Szövetség jövőjét illetően fontos tagja lesz a pártunknak“.

Azt gondolja, a másik három elnökjelölt – Pandy mellett Becse Norbert és Cziprusz Zoltán – nem érzik magukat vesztesnek. Neki pedig új elnökként „túl kell lépnie a saját árnyékán“, s nagyvonalúságot mutatnia, amit ő megtett az elnökjelöltek irányába is. Pandy Péter megválasztását „jó üzenetnek“ nevezte, már csak azért is, mert egy korábbi hidas politikusról van szó. „Tapasztalt politikusokként” hivatkozott a két alelnökre, akik szerinte a két legfontosabb területet fedik le: Őry Péter az önkormányzatiságot, míg Csenger Tibor a régiófejlesztést képviseli.

Úgy látja, új korszák nyílik a párt életében, ahol a hangsúly a szakpolitizálásra és kölcsönös bizalomra terelődik. 

„Bízok benne, hogy a jókedv visszatér a párt életébe“ 

– mondta bizakodva Gubík, aki szerint a pártéletnek a formális alkalmakon kívül például egy közéleti pikniken vagy szabadegyetemen is folynia kell majd.

„Van idő építkezni“ – hangsúlyozta a hároméves mandátumukra utalva, kiegészítve ezt azzal, hogy most nincs pár hónap múlva választás, amikor csak a kampányra kellene összpontosítani. Ha ez így lenne, akkor nem pályázott volna a pártelnöki posztra.

Az állampolgárság kérdése

Mint ismeretes, a 2010-es szlovák állampolgársági törvény miatt Gubík László elvesztette a szlovák útlevelét. Ugyanakkor a szlovák állampolgárság hiánya – ahogyan erről lapunknak is nyilatkozott a tisztújítás előtt – nem akadályozza az elnöki poszt betöltésében. 

„Ha én most besétálok a belügyminisztériumba – s ez be fog következni –, akkor jogi akadálya nincs a szlovák állampolgárságom visszaszerzésének. És mivel még három évünk van, ezért én egész jó esélyt saccolok arra, hogy visszaszerezzem“ 

– szögezte le.

Első feladatok

Első elnöki teendői között fog szerepelni egy agytröszt létrehozása, amely segít majd a jó politikai döntések meghozatalában. „Ennek párton túli jelentősége is van. Kell egy olyan szakmai csapat, ami által sokkal tisztább képet kapunk a közösségünkről. Mert úgy érzem, hogy sokszor a sötétben tapogatózunk, s nincs kellőképp feltérképezve minden egyes vidéki kisvárosra vagy kicsi falura a közösség“ – fejtette ki az új elnök.

Mindemellett az első elnökségi ülés után össze kell állnia annak a politikai programnak, ami az ő elnökjelölti programjához igazodik. Minden elnökségi tagnak „vinnie kell egy szakterületet“, amelyen belül körülveszi magát szakemberekkel. Gubík az első elnökségi ülés után kívánja külön megszólítani a szlovák sajtó képviselőit is – akiket szerinte külön fog érdekelni a szlovák állampolgárságának visszaszerzése.

Végül elsődleges feladatnak tartja a szlovákiai magyar önkormányzati társulás létrehozását – ami szerinte nem „pártmeló“, hanem „össztársadalmi ügy“. 

„A régiókban még jócskán van tartalék. Ha létre tudunk hozni egy olyan társulást, amely kelettől nyugatig, nyugattól keletig összefonja egy társulásba a megválasztott önkormányzati képviselőket, tehát legitimációval rendelkező magyar embereket, ill. a polgármestereket, akkor abban komoly erő van“ 

– fejtette ki. Ez a szervezet szerinte – „tandemben“ a párttal – ki tudja fejteni a kívánt társadalmi hatást.

Az értékek kérdése

A sajtótájékoztatón felmerült a Magyar Szövetség értékorientációja, ill. az is, hogy melyik szlovák pártokkal és szervezetekkel tudja elképzelni az együttműködést az új elnök.

„Aki ismeri a személyiségemet, az tudja, hogy nem szoktam kerülgetni a forró kását. Ez nem azt jelenti, hogy hiányozna az említett nagyvonalúság, mert ezt pont az első döntéseimmel akartam sugallni. Ezt úgy fogalmaztam meg, hogy hiszek a gyűjtőpártiságban, de ez nem lehet értéksemleges. Ne úgy legyünk gyűjtőpárt, hogy nem mondunk semmit, hanem úgy törekedjünk erre, hogy határozott véleménnyel rendelkezünk a legfontosabb kérdésekben, mert különben beazonosíthatatlanok vagyunk a választók számára“ 

– adta elő. 

Hozzátette, „Felvidék first“, vagyis az autonóm felvidéki politikában és magyar mozgástérben hisz, nem gondolja a szervezetüket sem kormány-, sem ellenzéki pátnak: „Törekedni kell az együttműködésre a kormánypártokkal, mert ott lehet eredményt elérni, de ügyek mentén az ellenzéki pártokkal is“.

Összességében véve értékalapon szeretne szövetségeseket találni, amit azonban nem lát a szlovákiai pártpalettán. Az együttműködést bizonyos szlovák értelmiségi körökkel tudja elképzelni, akik fontosnak tartják a családközpontúságot, a vidékbarát politikát, ill. a kereszténydemokrata társadalomépítést. Konkrétan a Štandard köreit, Jaroslav Daniška személyét és csapatát hozta fel példaként – ám mindezt civil vonalon. A pártokról szólva elmondta, az „nála nem fér bele”, ha valaki nettó magyarellenes politikát folytat vagy az emberi méltóságot sérti.