Az orvosok nem hátrálnak, újra gyűjtik a felmondásokat
2024. 09. 30., h – 15:14
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) továbbra sem hajlandó elfogadni, hogy a kormány az egészségügyi dolgozók bérén szeretne spórolni. Peter Visoljaský, a szervezet elnöke elmondta, ha a parlament elfogadja a konszolidációs csomagot, tömeges felmondásokra számíthatnak a kórházakban.
A kormány nemrégiben bemutatott konszolidációs csomagja az egészségügyi dolgozók bérét is érinti. A jelenlegi jogszabályok értelmében az orvosok 2025-ben 9,66 százalékos béremelésre számíthattak volna, viszont ha a parlament jóváhagyja a javaslatcsomagot, akkor az emelést 3 százalékra csökkentik.
Peter Visoljaský, az LOZ vezetője a bejelentés után jelezte, elfogadhatatlannak tartják a kormány tervezetét, és felszólították Robert Fico (Smer) miniszterelnököt, értékelje át az intézkedéseket. Ha ezt nem teszi meg, az orvosok nem lesznek hajlandók elvállalni a túlórákat, ami az ügyeleti rendszer összeomlásához vezethet.
Fico erre úgy reagált, értékeli az orvosok munkáját, de a politizálás helyett inkább azt szeretné, ha valódi párbeszédet folytatnának az egészségügy problémáiról. A miniszterelnök szerint a felmondásokkal való fenyegetés már–már „klasszikus lépés”, ilyet láttak korábban is.
Nincs több túlóra
A Szlovák Orvosszakszervezet legutóbb 2022 őszén folyamodott felmondásokhoz, állításuk szerint ugyanis tarthatatlanná vált a helyzet a szlovák egészségügyben. Akkor sikerült kiharcolniuk Eduard Heger kormányfőnél egy 8 pontból álló memorandum aláírását, amelyben a kabinet elkötelezte magát a szakszervezet követeléseinek teljesítésére. Visolajskýék azt ígérték, az elkövetkező években is figyelemmel kísérik majd, hogy a soron következő kormányok tartják-e magukat a dokumentumban foglaltakhoz.
A Szlovák Orvosszakszervezet (LOZ) hangsúlyozta, mindegy, ki lesz kormányon, ők továbbra is figyelemmel kísérik majd, hogy az állam teljesíti-e a feltételeket, amelyeket belefoglaltak a közösen aláírt memorandumba.
Bár az utóbbi napokban a hírek javarészt a kormány elleni bizalmatlansági indítványról szóltak, két héttel ezelőtt még az orvosok felmondásával kapcsolatos válsághelyzettel volt tele a sajtó. Ahogy arról lapunk tájékoztatott, szeptember végén több mint 2100 kórházi orvos csatlakozott az LOZ tömeges felmondási akciójához, de az utolsó pillanatban a kormánynak sikerült meggyőznie őket a felmondások visszavonásáról.
Szerdán a kormányhivatalban aláírta a memorandumot a kormány és az orvos szakszervezet. Az aláírással az orvosok tömeges felmondására reagáltak. Mindkét fél úgy véli, hogy ez egy együttműködés kezdete, és lépés a jobb egészségügyi ellátás felé.
„Úgy gondolom, a memorandum aláírásával jobb idők jönnek, különösen a betegek számára. A kormány nevében megerősíthetem, hogy teljesítjük a memorandumban megfogalmazott kötelezettségvállalásainkat, néhányat már teljesítettünk is” – mondta Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök. Heger hozzátette, a kormány két és fél év alatt többet tett az egészségügyért, mint az előző kormányok együttvéve.
Megjegyezte, hogy az orvos szakszervezetekkel folytatott tárgyalások vitát váltottak ki a társadalomban az egészségügyi szolgáltatások színvonaláról. „Természetes, hogy ha közpénzből fizetik az orvosokat, minőségi szolgáltatást vár a lakosság, érezni akarják a változást. A beteg megérdemli, hogy időben sor kerüljön a műtétre, hogy nyilvánosak legyenek a várakozási idők, hogy senkit ne előzzön meg senki, és hogy a beteg emberi hozzáállással találkozzon a kórházban” – mondta Heger. A kormányfő úgy véli, ezek a változások most be is következnek.
Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (OĽaNO-jelölt) kijelentette, hogy a tárca munkája még nem ért véget. „Sok minden áll még előttünk” – hangsúlyozta. Megköszönte a parlamenti képviselőknek, hogy lehetővé tették a memorandum aláírását azzal, hogy még a módosításokkal is jóváhagyták az orvosok fizetésének emelését.
„Kívánom, hogy ez ne csupán egy papír legyen, amit aláírtunk, hanem egy új kezdet, és hogy a kórházak jobb irányba változzanak” – mondta Peter Visolajský, az orvos szakszervezetek vezetője. Köszönetet mondott azoknak az orvosoknak, akik benyújtották a felmondásukat, és úgy döntöttek, hogy jobb körülményeket harcolnak ki, valamint a miniszterelnöknek és az egészségügyi miniszternek a tárgyalások során tanúsított konstruktív hozzáállásért. Köszönetet mondott a parlamenti képviselőknek is, és arra kérte őket, hogy más, az egészségügyi ellátás javítását elősegítő változtatásokat is szavazzanak meg.
Visolajský arra kérte a külföldön dolgozó szlovák egészségügyi szakembereket, hogy térjenek haza, és tapasztalataikkal segítsék a hazai egészségügy fejlődését. „Arra kérem a politikusokat is, hogy amikor az egészségügyről van szó, ne az ellenzékről és a koalícióról, az előző és a korábbi kormányokról legyen szó, hanem mindannyian az egészségügy színvonalának emelésén dolgozzunk” – tette hozzá.
A memorandum egyebek között foglalkozik az egészségügyi létesítmények finanszírozásával, az egészségügyi dolgozók számának növelésével, a dolgozók képzésével és az orvosok bérének kérdésével. Az egészségügyi minisztérium emlékeztetett, hogy a memorandum az egészségügyi ellátás folyamatosságának és a rendszer stabilitásának egyik előfeltétele. Nem sokkal a memorandum aláírása előtt a parlament jóváhagyta az orvosok fizetésének emelését.
Több mint 2100 orvos adta be a felmondását, mert elégedetlen az egészségügyben uralkodó helyzettel. A felmondási idejük szerdán jár le, emiatt több kórház bejelentette, hogy december 1-jétől nem végzik el a tervezett műtéteket. Jelezték, hogy szükséghelyzet bevezetésére is sor kerülhet. Az orvos szakszervezetek nyolc követelést fogalmaztak meg, a megállapodás elsősorban a bérek kérdésében volt problémás. A kormánynak és a szakszervezeteknek végül a szombati (november 26.) tárgyaláson sikerült megállapodniuk.
A tömeges felmondás 2011 végén is megrázta a szlovák egészségügyet. A mintegy 1200 orvos távozása miatt szükséghelyzetet kellett hirdetni.
Ehhez azonban az kellett, hogy Eduard Heger miniszterelnök és Vladimír Lengvarský egészségügyi miniszter (mindketten OĽaNO) aláírjanak egy memorandumot, amelyben ígéretet tettek arra, hogy teljesítik az orvosok nyolc követelését az egészségügy megreformálásával kapcsolatban.
Az LOZ nem tágít
Most, hogy valós esély van a Heger-kabinet bukására, Peter Visolajský, az LOZ elnöke kiemelte, ők nem feledkeznek meg az állam ígéretéről.
„A kötelezettségvállalást, amelyet a jelenlegi szlovák kormánytól kaptunk, minden más kormány kötelezettségvállalásának tekintjük, így fogunk hozzáállni. És nem számít, milyen kormány lesz holnap, két hét vagy egy év múlva, ragaszkodni fogunk a kormány által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez”
– szögezte le a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy januárban szeretnének találkozni a kormány képviselőivel.
„Folyamatosan figyelemmel fogjuk kísérni a dolgot, nehogy az legyen, hogy bejelentik, nem győzték az intézkedéseket, ezért ki kell tolni a határidőket”
– magyarázta Visolajský.
Nem mindenki örül
Az LOZ elnöke ismét elmondta, a kormány nem hagyott nekik más választást, mint a tömeges felmondási akció. Az orvosszakszervezet képviselői már 2022 tavaszán is bejelentették a sztrájkkészültséget, de valódi megoldást csak felmondási határidők lejártának közeledése hozott. Visolajský kiemelte, az LOZ nemcsak az orvosok fizetésének emeléséért küzdött, hanem a kórházak igazságos finanszírozásáért, az egészségügyi dolgozok hiányának megoldásáért és a jobb oktatási feltételekért is. Emellett rámutatott, nemcsak az orvosok, hanem az összes egészségügyi dolgozó fizetése emelkedik januártól.
Továbbá kijelentette, a kórházi orvosok által gyakorolt nyomás segíthet a rendelőknek is.
„Örülünk, hogy megnyitottuk ezt a vitát, és a rendelőkben dolgozó orvosok érvelhetnek az egészségügyi és a pénzügyminisztériummal szemben”
– zárta Visolajský.
A kormány által elfogadott béremelések ugyanis csak a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó személyzetet érintik. Jana Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke nemrégiben azt mondta, örül, hogy a kormány végre rendezte a kórházak helyzetét, viszont a járóbeteg-ellátással még mindig nem kezdtek semmit, holott az egészségügyi ellátás 70 százalékát a kórházakon kívül nyújtják.
„Üdvözöljük, hogy a kormány megpróbálta stabilizálni a kórházi ágazatot, és eleget tett a Szlovák Orvosszakszervezet kéréseinek. Másrészt, ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségügyi ellátás 70%-át a kórházakon kívül nyújtják” – jelentette ki Jaroslava Orosová, a Rendelői Szolgáltatók Szövetségének (ZAP) elnöke. Az ápolókamara pozitív lépesnek tartja a stabilizációs hozzájárulást, a szervezet szerint azonban elsősorban az alacsony bérekre kellene megoldást találni.
„A rendelőkkel abszolút nem foglalkozik a kormány” – mondta Orosová a Rádió Expres keddi műsorában a szakszervezet és a kormány által jóváhagyott memorandumra reagálva. Hangsúlyozta, amikor a kormány képviselői – legyen az a miniszterelnök vagy a pénzügyminiszter – nyilvánosan kijelentik, hogy a kórházi orvosokkal kötött megállapodással az egészségügy válsága megoldódott, az „jobb esetben a tudatlanság jele, rossz esetben szemenszedett hazugság”.
A válság maradt
A ZAP állásfoglalásában kritikával illette Eduard Heger (OĽaNO) miniszterelnök hétfői kijelentését, mely véleménye szerint „szöges ellentétben áll a valósággal”. A kormányfő a nővérek és az egészségügyi dolgozók számára jóváhagyott 5 ezer eurós hozzájárulás kapcsán mondta azt, hogy: „Ezzel világosan megmutatjuk, hogy az egész egészségügy kulcsfontosságú számunkra, s a kormány legnagyobb prioritása”. Orosová üdvözölte, hogy a kormány végül megállapodásra jutott a kórházi orvosokkal, úgy véli azonban, ettől még az egészségügy helyzetének stabilizálásáról nem beszélhetünk.
A rendelők közleményükben kiemelik: „Arra kérjük a kormányt, hogy hagyjon fel az egyenlőtlenség teremtésével és feszültségkeltéssel az egyes egészségügyi ágazatok, valamint az ágazat dolgozói között. Követeljük, hogy haladéktalanul kezdje meg a járóbeteg-ellátás kritikus helyzetének kezelését”. Orosová meggyőződése, hogy a memorandum egyes pontjairól folytatott vitába további szervezeteknek is be kellene kapcsolódniuk. A hét elején jóváhagyott stabilizációs hozzájárulás kapcsán a szövetség megjegyzi, az intézkedés, melyre 200 millió eurót fordít az állam, „biztosan nem oldja meg az egészségügy kritikus helyzetét”. A rendelők képviselői ezt azzal indokolják, hogy az egészségügyi ellátást nyújtó létesítmények 70%-át nem érinti.
Valódi megoldást
A szlovák ápolókamara „értékeli” a hozzájárulást, pozitív lépésnek tartja, hogy a szociális szolgáltatásokról sem feledkeztek meg, az ápolóknak viszont jelenleg az alacsony bérek orvoslására van szükség, nem egyszeri juttatásra. Dana Grafiková, a kamara elnöke szerint az intézkedés a kormányporgrammal sincs összhangban. „Értékeljük az igyekezetet, azt, hogy a szociális szférában dolgozókra is gondoltak. A probléma az, hogy nem gondoltak azokra az ápolókra, akik nem a létesítményekben, hanem a betegek otthonaiban dolgoznak. Ugyanaz a helyzet, mint az egészségügyi szakemberek esetében, amikor a kórházakkal foglalkoztak, a járóbeteg-ellátással viszont nem. Kár, hogy az ilyen intézkedések, amelyeket pozitívan kellene érinteni, számos kérdőjelet vetnek fel és diszkriminálják a munkavállalók bizonyos csoportját” – véli Grafiková, majd hozzátette, az adó leszámítása után az egészségügyi nővér az 5 ezer euróból 3400 eurót kap meg, ami tekintve a feltételt, hogy 3 évig nem távozhat a munkahelyéről, egy hónapra körülbelül plusz 80 eurót jelent. Az ápolók az ígért 3 ezer euróból 2400 eurót kapnak kézhez, ami 36 hónapra szétosztva havi 66 eurót tesz ki.
„A feltételekről még nem született megállapodás. A kérdés az, hogy mi történik, ha egy ápoló vagy gondozó meghal, megbetegszik, távozni kényszerül vagy munkahelyet vált. Például, ha egy olyan helyzet áll elő, amikor el kell mennie a szülőjét ápolni, és ott kell hagynia a munkahelyét. Vissza kell fizetnie az összeg egy részét?” – kérdezik az ápolók. Grafiková szerint a stabilizációs hozzájárulás nem jó megoldás, fennáll a veszélye ugyanis, hogy a támogatás összegét az adósság törlesztésére használják fel, ami az alacsony bérek és az infláció miatt terheli a dolgozókat, s ezáltal 3 évig „megrekednek” a rendszerben. Attól tart, ha lehetőségük is adódna jobban fizető állást vállalni, nem lesz pénzük visszafizetni az államnak a támogatást, s ezáltal nem tudnak előrelépni. A kamara rendszerszintű megoldást sürget, amit fizetésemeléssel és az együttható növelésével érne el.
Az egészségügyi költségvetés kibővítését követeli a Szlovák Orvoskamara (SLK) is, szerintük még legalább 700 millió eurót kellene fektetni a rendszerbe, hogy a rendelők helyzete stabilizálódjon. A kamara szerint fennáll a veszély, hogy 2023-ban újabb szakorvosi rendelők zárnak be, emiatt pedig még nehezebb lesz hozzájutni az ellátáshoz.
(nar, TASR)
Az LOZ elnöke hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, nem bíznak Zuzana Dolinková (Hlas) egészségügyi miniszterben, mivel nem teljesíti a memorandum követeléseit, ezzel pedig ismét az összeomlás szélére sodorja az egészségügyet. Elmondása szerint már hónapokkal ezelőtt is figyelmeztették a tárcavezetőt, de a helyzet nem javult, és most, a béremelés visszavágásával betelt a pohár. Hétfő délutánig 24 kórházból összesen 2635 orvos jelezte, hajlandóak csatlakozni az LOZ kezdeményezéséhez a túlórák lemondásáról. Visolajský szerint a kórházakban dolgozó orvosok a rendkívüli munkaerőhiány miatt rá vannak kényszerülve a túlórákra, és gyakran többet is dolgoznak, mint a törvény által meghatározott maximális óraszám. Ha ezt befejezik, összeomolhat az orvosi ügyeletek rendszere. Az aláírások megvannak, így a LOZ elnöke szerint már csak a kormányon és a parlamenten múlik, benyújtják-e vagy sem. Továbbá kilátásba helyezte a „hagyományos” felmondások gyűjtését is, ami nemcsak a túlórák lemondását, hanem az orvosok tömeges elvándorlását jelentené.
Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZ SaPA) elnöke hétfőn bejelentette, csatlakoznak az orvosok kezdeményezéséhez, és a konszolidációs csomag esetén ők sem lesznek hajlandóak túlórázni.
Kevesebb bér
Visolajský elmondta, az alacsonyabb fizetésemelés mintegy 2800 kórházi orvost érintene. Az atesztációs vizsga előtt álló orvosok, akik az említett szám mintegy 40 százalékát teszik ki, így a jövő évtől a tervezettnél 130 euróval alacsonyabb fizetésre számíthatnának, az atesztált orvosok pedig 218 euróval kapnának kevesebbet. Az ügyeletek, az éjszakai műszakok, a hétvégék és az ünnepnapok után járó bónuszok hozzáadásával az LOZ úgy saccolja, hogy a kormány évi 8,5 millió eurót spórolna az orvosokon, ami a tervezett 260 millió eurós megtakarítás mindössze töredékét képezi. A maradék pénzösszeget a többi egészségügyi dolgozó, például a nővérek bérén spórolnák meg, ami a szakszervezet szerint teljesen elfogadhatatlan.
Kéznél a megoldás
Az LOZ elnöke állítja, ha a kormány konszolidálni szeretné az egészségügyi költségvetést, a megoldás Ficóék orra előtt hever, csak nem hajlandók észrevenni. Hangsúlyozta, a pénzügyminisztérium Érték a Pénzért (ÚHP) nevű elemzőosztálya, valamint az egészségügyi tárcához tartozó Egészségpolitikai Intézet (IZP) kidolgozott egy elemzést arról, hogyan lehetne megtalálni a lyukakat a rendszerben, tehát hogyan lehetne úgy milliókat megtakarítani, hogy közben ne csökkenjen az ellátás minősége. A kiadások felülvizsgálatáról szóló dokumentum 2022-ben készült el, a következő 3 évre szól, és összesen 28 javaslatot tartalmaz. Ezek közé tartozik például az egészségügyi beavatkozások után fizetendő járulékok optimalizálása. Visolajský állítja, a szlovákiai fekvőbeteg-ellátás egyik legnagyobb problémája, hogy az egészségbiztosítók ugyanazért az ellátásáért nem ugyanakkora összeget fizetnek a kórházaknak. A magánkézben lévő egészségbiztosítók kevesebbet fizetnek az állami tulajdonban lévő kórházaknak, a magánkórházakkal pedig túlárazott szerződéseket kötnek.
„Hogyan lehetséges az, hogy az egyik kórház 3500 eurót kap ugyanazért az ellátásért, amiért a másik 2000 eurót?”
– tette fel a kérdést az LOZ elnöke. Kiemelte, az árak egységesítésével az állam évi 53 millió eurót spórolhatna az egészségügyben, ez az összes jelenleg a magánvállalkozók zsebében landol. Továbbá elmondta, ha a kórházak a gyógyszereket nem egyénileg, hanem központilag vásárolnák, akkor további 32 millió eurót lehetne megtakarítani. Az ezekhez hasonló intézkedésekkel idén mintegy 241 milliót eurót spórolna az egészségügyi tárca, a jövő évben pedig 308 millió eurót, vagyis még többet, mint a tervezett konszolidációval.
„Megmutattuk, hogy lehet spórolni 308 milliót a jövő évben. Csak ennyi kell hozzá, hogy a miniszter asszony elkezdje végezni a munkáját, amit mindeddig nem tett meg”
– mondta Visolajský.
