A 2021-ben bemutatott, Tina című HBO-dokut csak a halála után néztem meg. Ebben az akkor 81 éves Turner saját maga meséli el az egész életét, már amennyit ő maga meg szeretne belőle osztani. A gyerekkorától kezdve az utolsó nyilvános szerepléséig tartó összefoglaló akár búcsúként is felfogható, mintha az énekes sejtette volna (sok betegséggel küzdött), hogy ez lesz az utolsó alkalom, amikor a nyilvánosság előtt megfogalmazhatja, ki is ő.

Nyilvánvalóan nem kerüli ki bántalmazóját, Ike Turnert, mivel zenei karrierjét ő indította el és 16 évig volt a férje. Anna Mae Bullock (ez Tina Turner születési neve, hogy miként kapta az újat Ike Turnertől, a filmből kiderül) ugyanis mélyszegénységből jött, édesanyja magára hagyta őt és testvéreit is. A fiatal lánynak semmiféle zenei előképzettsége nem volt, de amikor megmutatta Ike Turnernek és bandájának, hogy mire képes, azonnal tudták, hogy markukban a főnyeremény. És ami mentori, szinte apa-lánya viszonynak indult Ike Turnerrel, később szerelem és házasság lett, majd élő rémálom.

A filmben Turner nyíltan beszél a verésekről, a megalázásokról, az elszigetelésről, mindenféle abúzusról, amit férje alkalmazott, és arról is, hogy öngyilkossági kísérlete volt. Ike Turner egyébként két korábbi interjúbevágás erejéig szerepel a filmben, elég beszédes válaszokat adva a Tinával kapcsolatos kérdésekre.
Turnert láthatjuk első fellépésein az Ike és Tina Turnerrel: mozgása, hangja, energiája és karizmája egyszerűen páratlan. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy egy éjszaka alatt akár 4 fellépést is vállaltak, ahogy mindent belead a színpadon, szinte a teljes lelkét kiadja magából… hihetetlennek tűnik, hogy bírta szusszal. A Proud Mary című dalnak hála a duó a csúcsra jutott, de Ike-nak ez sem volt elég; utólag Tina tárgyilagosan meséli, hogyan hajtotta még további sikerek felé, még jobban elszigetelve az emberektől, és mennyire nem jutott ideje a gyerekeire, akiket örült, ha egy évben pár hétre látott.

Tina végül a páros sikere csúcsán, egy puccos szállodából szökött meg 36 centtel és egy telefonkártyával a zsebében, átrohanva a dallasi autópályán egy kis motelbe, ahol könyörgött a tulajnak, adjon neki egy szobát az éjszakára, később kifizeti. A házasságából is egy fillér nélkül távozott, csak a nevéhez ragaszkodott.
A filmben láthatjuk a nagy visszatérését, hogy kora és bőrszíne miatt milyen nehézségek árán sikerült csak szólókarrierbe kezdenie, és hogy miként csinált egy eredetileg popos rágógumi-dalocskának készült zenéből rockos hangzású, azonnal berobbanó dalt (What’s love got to do with it?).

A HBO dokumentumfilmje – amely Tina narrálásával és jóváhagyásával készült –  nagy hangsúlyt fektet arra, hogy bármit is tett le az asztalra, a média nem eresztette a bántalmazása történetét, amiről még a nyolcvanas években beszélt először a People magazinnak, azzal a céllal, hogy többé ne kérdezzék tőle: Mi van Ike-kal?
Tina nem beszél sokat a szüleiről, de azt megtudhatjuk: anyja később, ahogy sikeres lett, mégis mutatott érdeklődést iránta, de csakis a pénzéért. Egy pár perc erejéig bejátszott, az asszonnyal készült korábbi interjúból is teljesen jól kivehető: semennyire nem ismeri a lányát. Ahogy Tina mondja, akkor is érezte, hogy egyszerűen nem szereti. Soha nem érezte igazán szeretve magát.

Egészen addig, míg 50 évesen meg nem ismerte a második férjét, a nála 20 évvel fiatalabb Erwin Bachot egy reptéren. A férfi élete végéig a társa maradt és megadta neki azt az otthont Zürichben és azt a szeretetet, amire mindig is vágyott.

A Tina nemcsak az énekes fiának 2018-as öngyilkosságát hagyja ki, de a vesebetegségével és rákjával vívott harcát is. Azt meséli el, amit maga Tina el akar mesélni a nagyközönségnek. Azt viszont cukormáz nélkül. Ahogy fogalmaz: „Összességében rossz, abuzív életem volt… ezt kaptam. El kell fogadnom.”

Herczeg Szonja