„A megelőzés mindig hasznosabb, mint a represszió, és ezeknek a polgári járőrözéseknek köszönhetően komolyabb problémák és erőszak nélkül fenntartható a rend. A rendőrség afféle meghosszabbított karjaként működnek” – mondta a kormányfő.

A roma járőrözés működtetésének fő célja az életkörülmények javítása azokon a településeken, ahol jelentős roma közösség él, általában bizonyos fokig elszigetelten. A cél a rendfenntartás, az élet és vagyon védelme, tájékoztató-megelőző tevékenység – részletezte Ján Hero romaügyi kormánybiztos. Hozzátette, komoly igény van a roma járőrözés fenntartására.

„A közösségen belül a roma járőrök példaként jelennek meg, ez is rendkívül fontos tényező” – tette hozzá a kormánybiztos.

A pályázat feltételeit a korábbi projektek tapasztalataihoz és a helyi önkormányzatok igényeihez igazították. Bármelyik község jelentkezhet, ahol legalább 80 roma lakos él a 2019-es Roma Atlasz adatai alapján. A pályázaton a fejlettebb települések is részt vehetnek.

Marcel Šaňa, a kassai (Košice) Luník IX polgármestere arról számolt be, hogy a projekt bevált. „Miután bevezettük a Luníkon, rohamosan javult a közbiztonság, ezt az állami rendőrség is igazolta. A roma járőrök például a gyerekek iskolába járását is felügyelték, ami nagyon rossz volt, de ezután javult a helyzet” – jelentette ki Šaňa.

Azt is hozzátette, nagyon jó, hogy a feltételeket úgy alakították át, hogy nemcsak települések, hanem városrészek is jelentkezhettek.

Balík Péter elmondta, a marginalizált roma közösségek integrálására összesen 900 millió eurós uniós támogatás áll rendelkezésre, ezért is fontos, hogy megfelelően működjön a kormánybiztos hivatala, és szétoszthassa az összegeket.