A Nyitra megyei képviselő-testület 6. ülésén több pontban is módosították a kerületi önkormányzat költségvetését. Viola Miklós – aki amellett, hogy a Szövetség képviselője, egyben a megyei egészségügyi bizottság elnöke is – javaslatára a testület elfogadta, hogy csaknem 50 ezer euróval megnöveljék a gyermekorvosi készültségek számára nyújtott anyagi támogatást. A javaslat kapcsán nem alakult ki vita, a jelenlevők érezhetően tisztában voltak a kérdéskör jelentőségével, hiszen az elmúlt hónapban országszerte téma volt a gyermekorvosi készültségek helyzete.

Nyitrához igazodnak

Megkerestük Viola Miklóst, akinek több kérdést is fel szerettünk volna tenni, mivel kiemelt jelentőségű országos és közérdekű témáról van szó – ő azonban bővebb magyarázat nélkül azzal utasított el minket, hogy nem nyilatkozik az Új Szónak.

Végül a Szövetség Nyitra megyei frakciójának vezetője, Farkas Iván állt a rendelkezésünkre. Emlékeztetett, amikor a gyermekorvosi készültségeket ellátó vállalatok kiállítják a számlákat, akkor az óradíjszabások nagyon sokféle költséget – tehát nemcsak az egészségügyi alkalmazottak bérét – tartalmaznak. „Megvizsgálta ezt a megyei hivatal egészségügyi főosztálya. Nagyon sokrétű volt, amit ők egy óráért kiszámláztak. Mi erre azt mondtuk, hogy ha ekkora mizéria van a gyermekorvosi készültségeket illetően, akkor a megye megtesz annyit, hogy a saját költségvetésünkből kifedjük nekik a fölös részt“ – fejtegette a frakcióvezető. Hangsúlyozta, a lépéssel a legmagasabb óradíjakkal rendelkező nyitrai gyermekorvosi készültségek szintjére hozzák fel az összes ilyen rendelőt a megye területén. Ez azt jelenti, hogy a megyei juttatásnak köszönhetően munkanapokon óránként 22 euró, hétvégén és ünnepnapokon pedig 24 euró lesz a gyakorlatilag egységesített óradíj Nyitra megyében.

Megszűnések előtt

Ami az állandó gyermekorvosi készültségi rendelők helyzetét illeti, az elmúlt hónapokban a bezárásaik jelentették az egyik fő köztémát. Michal Palkovič egészségügyi miniszter, elkerülhetetlennek tartja ezeket a lépéseket a gyermekorvosok alacsony száma, valamint az egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelése miatt. A bezárások leginkább Szlovákia nyugati és északnyugati részeit érintik. A 61 állandó gyermekorvosi készültségből végül csak 40 maradna fenn, ám hozzá kell tenni, hogy hét helyszínen már eleve nem üzemelnek ezek a rendelők.

Nyitra megyét más kerületekhez képest némileg kevésbé sújtják az intézkedések. Mindössze két készültség, az aranyosmaróti és a vágsellyei áll megszűnés előtt, a másik öt továbbra is működni fog. Előbbire – ami egyébként egy ideje már nem is üzemel – már idén októberben, utóbbira csak 2024 novemberében vár ez a sors. Dél-Szlovákiát, s ezzel együtt a magyar nyelvterületet az országos szinthez képest talán kicsit kevésbé érintik ezek a megszüntetések, hiszen az említett példákon kívül „csak” a galántai, ill. a királyhelmeci készültségi ellátás lehet a múlté 2024-re.

A bezárások országszerte tiltakozásokat váltottak ki, így ahogy Vágsellyén, úgy például Mezőlaborc környékén is petíciókat kezdeményeztek a helyi lakosok és szervezetek. Farkas Iván ezzel kapcsolatban elmondta, a frakciójukban már felmerült, javasolhatnák, hogy a megye esetleg saját hatáskörében szervezze meg az ellátást. Ezzel kapcsolatban az első impulzust még az jelentette számukra, amikor – még a Covid-járvány idején – a vágsellyei általános orvosi készültséggel adódtak komoly gondok. Farkas úgy látja, hogy mivel állami megrendelésre végzik a munkát a gyermekorvosi ügyeleteken, ezért adja magát az a lehetőség is, hogy az államnak magának kéne saját hatáskörében rendezni a helyzetet, de a hamarosan beinduló bezáráshullám szerinte nem a jó út. Példáként Párkányt hozta fel, ahol évek óta nincs már gyermekorvosi készültség, miközben 50-90 kilométeres távolságokra vannak a legközelebbi szolgálatok és kórházak. Farkas Iván szerint az ehhez hasonló távolsági tényezőket az egész országban figyelembe kéne vennie az egészségügyi tárcának.