A dangue-lázat az egyiptomi csípőszúnyog által terjesztett dengue-vírus okozza. A betegség hosszú ideje jelen van Ázsiában és Dél-Amerikában is, évente mintegy 20 ezer ember halálát okozza. 2000 óta a halálozások száma globálisan nyolcszorosára nőtt a klímaváltozás, valamint az urbanizáció és elvándorlás hatásai miatt.

Bár sok megbetegedést nem jegyeznek fel, 2022-ben 4,2 millió esetet regisztráltak világszerte, és az egészségügyi szakértők már figyelmeztettek, hogy idén a betegség csaknem rekordszintű terjedése várható. A jelenleg Bangladesben zajló járványnak már több mint ezer halálos áldozata van.

Jeremy Farrar, a WHO fertőzőbetegség-szakértője hangsúlyozta, hogy fel kell készíteni az országokat arra, hogy meg tudjanak küzdeni a betegség terjedésével számos nagyvárosban.

Farrar előrejelzése szerint a dengue-láz az eddigi helyszínekről tovább terjedhet, és az Egyesült Államok, Európa és Afrika egyes területein is járványt okozhat, amire a helyi kórházaknak fel kell készülniük. Mint megjegyezte, ezeken a területeken már korlátozott számban előfordultak dengue-lázas esetek.

A dengue-láz sok fertőzöttnél nem okoz tüneteket, ezért feltehetően sokkal több a fertőzött, mint ahány estet jelentenek. A betegség jellegzetes tünetei közé tartozik a láz, izomgörcs és ízületi fájdalom. A súlyos eseteknek azonban csak egy százaléka vezet halálozáshoz.

Bár van ellene védőoltás, nincs speciális kezelési módja. A WHO azokban a térségekben, ahol a dengue-láz komoly közegészségügyi kockázatot jelent, a 6–16 éves gyermekek beoltását ajánlja. A javasolt vakcinát tavaly decemberben az Európai Unióban is engedélyezték, de az Egyesült Államokban még folynak a bevezetésével kapcsolatos tárgyalások.