A WHO főigazgatója „katasztrofálisnak” nevezte az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti háború hatását a gázai egészségügyi ágazatra nézve vasárnap a szakosított ENSZ-szervezet igazgatótanácsának rendkívüli ülésen, mivel a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek kisebb területekre tömörülnek megfelelő élelem, víz, menedék és higiéniai feltételek nélkül, ami „ideális feltételeket teremt a betegségek terjedéséhez”.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a 34 tagú testület előtt elmondta, hogy „összefoglalva, az egészségügyi szükségletek drámaian megnövekedtek, az egészségügyi rendszer kapacitása pedig a korábbi harmadára csökkent”.

Az Afganisztán, Marokkó, Katar és Jemen által javasolt, a WHO által jelenleg vizsgált indítvány felmentő egészségügyi személyzet és ellátmány szabad beutazását követeli, és a WHO-t bízná meg a kórházak újjáépítéséhez szükséges finanszírozás biztosításával.

Tedrosz szerint azonban „szinte lehetetlen” teljesíteni ezeket a kéréseket, tekintettel a biztonsági helyzetre. „Az egészségügyi létesítmények ellátása rendkívül nehézzé vált a rossz biztonsági helyzet és a nem elegendő külső utánpótlás miatt” – mondta. A WHO főigazgatója egyúttal „mélységes” sajnálatának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok vétója megakadályozta az ENSZ Biztonsági Tanácsa megállapodását a tűzszünetről.

Izrael vasárnapra virradóra és nap közben is folytatta gázai offenzíváját, miután az Egyesült Államok megvétózta a tűzszünetet, és keresztülvitte 100 millió dollár értékben harckocsilőszerek eladását Izraelnek. A tűzszüneti indítványt António Guterres ENSZ-főtitkár terjesztette be a múlt héten egy ritkán igénybe vett jogkörével élve, azzal az indoklással, hogy „a humanitárius rendszer összeomlásának komoly veszélyével állunk szemben”.

Guterres a dohai fórumon vasárnap azt mondta „a helyzet rohamos ütemben katasztrófa felé tart, amelynek potenciálisan visszafordíthatatlan következményei lehetnek a palesztinok egészére, valamint a régió békéjére és biztonságára nézve”. Guterres Dohában úgy nyilatkozott, hogy nem tesz le a gázai humanitárius tűzszünetre való újabb és újabb felhívásról, és hozzátette, hogy a háború aláássa a Biztonsági Tanács hitelességét és tekintélyét.

Jordánia külügyminisztere, Ajmán Szafadi a dohai konferencián azt mondta: Izrael olyan politikát folytat a palesztinok Gázából való kiszorítására, amely szerinte megfelel a „népirtás jogi definíciójának”. A Ciszjordániával határos Jordánia a palesztinok nagy részét befogadta Izrael 1948-as megalakulása után. A külügyminiszter kijelentette, hogy Izrael olyan gyűlöletet keltett a térségben, amely hosszú ideig kísérteni fogja azt, és meghatározó hatással lesz a következő generációkra. „Amit Gázában látunk, az nem egyszerűen csak ártatlan emberek megölése és megélhetésük elpusztítása (Izrael által), hanem szisztematikus törekvés Gáza lakosságának eltávolítására” – mondta Szafadi. „A világ még nem jutott el arra a pontra, ahová el kellene jutnia … a háború leállításának egyértelmű követeléséhez; egy olyan háború leállításáénak, amely megfelel a népirtás jogi definíciójának” – fogalmazott.

Szafadi elmondta azt is, hogy az arab miniszterek küldöttségének és Antony Blinken amerikai külügyminiszternek a múlt pénteki washingtoni tárgyalásain komoly nézeteltérések merültek fel az amerikai kormányzat Izraelnek nyújtott katonai támogatásával és a tűzszünetre való felszólítás elutasításával kapcsolatban.

Az izraeli kormány egyik szóvivője visszautasította, „felháborítónak és hamisnak” nevezte a jordániai külügyminiszter nyilatkozatát, különösen azt az állítást, hogy Izrael ki akarná szorítani a palesztinokat a Gázai övezetből.

Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdurrahman asz-Száni sejk a dohai fórumon kijelentette, hogy országa továbbra is nyomást gyakorol Izraelre és a Hamászra a fegyverszünet érdekében, annak ellenére, hogy annak esélyei „csökkennek”.

Az Egyesült Államok és Izrael ellenzi a tűzszünetet, mert szerintük az csak a Hamásznak kedvezne. Washington ehelyett a harcok szüneteltetését támogatja a polgári lakosság védelme és a Hamász által az október 7-i, Izrael elleni támadás során ejtett túszok szabadon bocsátása érdekében.