Peter Kažimír jegybankelnök az általa vezetett intézmény legutóbbi előrejelzésére hivatkozva úgy véli, hogy a szlovák gazdaság növekedési üteme a tavalyi 1,2-ről idén akár 2,8 százalékra is nőhet, az energiaárak állami szabályozásának köszönhetően a múlt évre jelzett 11 százalékos inflációt pedig 2,5 százalékra sikerülhet lefaragni. Az inflációt is figyelembe vevő átlagos reálbér így a tavalyi 1,6 százalékos visszaesést követően idén már 4 százalékkal nőhet.

„Míg Szlovákia tavalyi, több mint 1%-os gazdasági növekedését elsősorban a külföldi kereslet biztosította, idén ez utóbbival kapcsolatban inkább negatív hatásra számítunk, a legfontosabb külkereskedelemi partnereink gazdasága ugyanis nem teljesít a legjobban. A gazdaság eddigi fő hajtóerejének számító kiviteltől idén így a lakossági fogyasztás veheti át a stafétát” – állítja Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője. Szerinte ugyanis a kormányzati intézkedéseknek, különösen a 13. nyugdíjnak és a lakossági energiaárak befagyasztásának, valamint a reálbérek növekedésének köszönhetően idén nőhetnek a lakosság bevételei, ami a fogyasztásukon is meglátszik. A növekvő fogyasztás javít a gazdaság teljesítményén is, amelynek az éves növekedési üteme Boháček szerint idén így bőven meghaladhatja a 2 százalékot. „A gazdasági növekedéshez a kormányzati kiadások és az uniós helyreállítási alapból származó források is hozzájárulnak, ezek valós hatása azonban csak az elkövetkező években fog megmutatkozni” – tette hozzá a 365.bank elemzője.

Megfizetjük az árát

Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője szerint ugyanakkor Szlovákia idei gazdasági növekedésének „alaposan megfizetjük az árát”. „A 13. nyugdíjra fordított összeg és a lakossági energiaárak támogatása ugyan segít a lakosságon, az államháztartás hiánya azonban az előrejelzések szerint megközelítheti a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékát, tovább növelve a már így is tetemes államadósságot” – figyelmeztet Fojtík. A Tatra banka elemzője is elismerte, hogy az eurózónás országok gazdasági kilátásai semmi jóval sem kecsegtetnek, a szlovák gazdaság idén ezért már „nem számíthat a kereskedelmi partnereitől érkező növekedési impulzusra”.

Hogy az állam gazdálkodásával súlyos gondok vannak, azt egyébként a kormány sem tagadja. „Az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint az Európai Unió legrosszabb államháztartását örököltük. Az idei költségvetésben ezért 0,5 százalékponttal csökkentjük a hiányt, amelynek így a GDP 6 százaléka alá kellene csökkennie, és ezt a tempót folytatni szeretnénk. Fennáll a veszélye azonban annak, hogy ennél is gyorsabb konszolidációra kényszerülünk. A szükséges forrásokat azonban elsősorban a nagyobb bevételekkel rendelkezőktől vonjuk el, ezért jelentősen belenyúlunk például a bankszektor átlagon felüli nyereségébe” – mondta el Robert Fico kormányfő.

Növekvő adók

A bankok és az olajtársaságok megsarcolása mellett az új kormány azonban az államkassza feltöltésében jelentős szerepet szán a cigaretta és az alkohol jövedéki adójának is. A jövedéki adó emelése miatt az idei év elejétől negyven centtel drágul egy doboz cigaretta. A dohányosok az előzetes tervek szerint így csak idén 106 millió euróval nagyobb összeget fizetnek be az államkasszába a tavalyihoz képest. Mélyebben bele kell majd nyúlniuk a zsebükbe azonban az alkoholt vásárlóknak is. Az állam idén 18 millió, jövőre pedig 21 millió euróval nagyobb összeget kíván behajtani az alkohol jövedéki adóján a tavalyihoz képest.

Megcsapolt 2. pillér

Jelentős összegtől fosztják meg a második nyugdíjpillérben takarékoskodókat is. Hogy teljesíteni tudják a jelenlegi nyugdíjasoknak tett ígéreteiket, az idei év elejétől a második pillérbe történő befizetések mértékét az alkalmazott bruttó bérének az 5,5 százalékáról tartósan 4 százalékra csökkentik, ami az előzetes becslések szerint 365 millió eurót von el a második pillérben takarékoskodóktól. Ez az ára annak, hogy a kormány úgy döntött, a szülői nyugdíjbónusz fenntartása mellett, amit idén egy összegben, júniusban fizetnek ki, 2024-ben az erre jogosultak megkapják a teljes összegű 13. nyugdíjat is.

Idén áprilistól megemelik azonban a bírósági és közigazgatási illetékeket is, aminek köszönhetően idén 37 millió, a következő években pedig 49 és 51 millió euróval nagyobb összeget vesznek ki a lakosság zsebéből. „2024-ben a kormány ambíciója az, hogy minden rendelkezésre álló forrást mozgósítson” – állítja Fico.

Állami kamattámogatás

A nyugdíjasok mellett a legígéretesebb támogatásra idén a hiteleiket törlesztők számíthatnak. A lakáshitel- törlesztés támogatásáról szóló jogszabály szerint, amely az idei év elejétől lépett életbe, az állam kisegíti azon banki ügyfeleket, akik korábban fix kamatozású jelzáloghitelt igényeltek, és a kamatperiódus lejártát követően a bankjuk megemelte számukra a hitelkamatot, ami miatt nőtt a havi törlesztőrészletük. A támogatást az eredeti és a kamatmódosítás utáni törlesztőrészlet különbözete alapján számítják ki. A támogatás összege a különbözet 75 százaléka lesz, legfeljebb azonban havi 150 euró. A támogatás éves összege így nem haladhatja meg az 1800 eurót. A támogatásra azok a banki ügyfelek lesznek jogosultak, akik 2024. január 1-je előtt kötöttek lakáshitel-szerződést, és akiknek a jövedelme a 2022- es bruttó havi átlagbér (1304 euró) legfeljebb 1,6-szorosa. A kérelmező havi bruttó jövedelme így nem lehet magasabb 2086,40 eurónál.

Befagyasztott energiaárak

A lakosság számára jó hír, hogy idén nem nőnek az energiaárak, az állam ugyanis folytatja az erre fordított masszív állami támogatást, amely idén elérheti az 1,25 milliárd eurót. Denisa Saková gazdasági miniszter szerint a kedvező lakossági energiaárak elsősorban annak köszönhetők, hogy sikerült üzembe helyezni a mohi atomerőmű harmadik blokkját. „Épp ezért mindenképpen folytatni szeretnénk az atomenergia fejlesztését” – mondta a tárcavezető, aki szerint azonban még nem világos, hogy Szlovákia a nagy nukleáris források vagy a kis moduláris reaktorok építését tartja-e jobb ötletnek. A miniszter szerint az, hogy az ország melyik utat választja, a szakértői megbeszélések eredményétől függ.

A kormány a programnyilatkozatában vállalta azt is, hogy megerősíti az állam szerepét a stratégiai energetikai vállalatokban. Saková szerint a bősi vízerőmű visszavásárlása helyes lépésnek bizonyult. A miniszter szerint az energiaválság azt is megmutatta, hogy „az államnak erős pozícióra van szüksége az energiaszektorban, hogy vészhelyzet esetén meg tudja védeni a lakosságot”. Saková azonban nem részletezte, hogyan tervezi teljesíteni a programnyilatkozat ezen pontját. Nem világos tehát, hogy az állami tulajdonrészek növeléséről van-e szó az energetikai vállalatokban, a jogszabályok megváltoztatásáról vagy csupán a jelenlegi lehetőségek jobb kihasználásáról. Szerinte a döntést ebben az esetben is szakmai vitának kell megelőznie.

Robert Fico szerint Szlovákiának továbbra is égető szüksége van a külföldi beruházásokra. „Épp ezért a külföldi útjaimat is csak olyan országokba tervezem majd, amelyeknél úgy érzem, van esély arra, hogy megfelelő befektetőket találjak Szlovákia számára. Ez a recept 2024-re” – tette hozzá a miniszterelnök.

(mi, TASR)